gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

ANNO... 1955-1966 TÖBBÉ VAGY KEVÉSBÉ FONTOS, DE ÉRDEKES! SZÍNHÁZI HÍREK EGERBŐL 12/7 JÚLIUS

2016.07.04. 20:43

  Tematikájában a Színháztörténeti  sorozathoz is kapcsolhatóan, de önálló sorozatként egy éven át havonta egyszer, az 1955 és 1966 közötti időszak - ekkor volt Egernek önálló társulata a Miskolccal történt összevonás előtt - aktuális hónapjából olvashatnak változó számú (1 és 5 közötti) szemelvényeket, komolyat, megmosolyogtatót egyaránt, a Népújságból.

1956 nyarán az egyéves társulat munkáját értékelte a lap - dicsérően, azonban a színház és a lap viszonyával gondok adódtak...

1956.07.28.

Kezdettől fogva szívesen és szeretettel foglalkoztunk a színházzal. Egy-egy bemutatója alkalmából külön oldalt kapott a lapban, az évad nagyrészében alig volt olyan lapszám, amelyben a színházról ne esett volna szó; s ami írásainknak hangját, tartalmát illeti, nemegyszer joggal illethettek volna jóindulatú elfogultsággal. Úgy gondoltuk, hogy az új színháznak a szokottnál több bátorításra, elismerésre van szüksége – ez magyarázza a részrehajlást.
   Annál fájóbban érintett bennünket, hogy a színház túlságosan érzékeny, indulatosan fogadta a legenyhébb bíráló megjegyzést is, vagy akár azokat a megállapításokat, amelyeket nem is nevezhetünk bírálatnak. És ez, sajnos, nemcsak a társulat egy-egy tagjára áll, hanem a vezetőségre is, amely vagy kereken visszautasította a bírálatot, mondván, hogy nem értünk a színházhoz, vagy pedig elismerte, hogy igazunk van, de – úgymond – miért kell azt megírni… Még ha tekintetbe vesszük is, akkor sem térhetünk szó nélkül napirendre az ilyen jelenségek fölött. Amennyire méltányoljuk a társulat művészi sikereit, annyira rossznak, károsnak tartjuk az ilyen emberi magatartást. (Gács András)  

 

 

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
Még nincs hozzászólás.
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások