gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Színház Egerben 1884-től máig - Színháztörténeti sorozat

Színház Egerben 1884-től máig – Színháztörténeti sorozat 81. rész 2016.12.26.

Címkék: karácsony

  

Az előző fejezetben és ebben az aktuális ünnephez, a karácsonyhoz kapcsolódunk.

 

 Visszaemlékezés, Fink Zsuzsannától, akinek édesapja, Fink Forgács Kálmán (*) karakter és táncos-énekes szerepeket játszott az egri színházban, két legidősebb gyermeke - tehát Zsuzsanna is - pedig statisztált. 

   Anno... az 50-es években, milyen karácsonyok voltak? Nagyon hideg, sok hóval teli karácsonyváró. A belvárosban laktunk és szüleink baráti köre, rokonságunk igen kiterjedt volt. Apu 1955-től a Színház alapító tagja, régi színésztársak is megfordultak otthonunkban.
   Pici voltam, de határozottan emlékszem Záray Márta nénire, aki János bácsival érkezett, derűs, vidám esték voltak. Felelevenítették apuval a színiiskolát, ahová együtt jártak. Aztán előkerült csokoládé és kondenzált tej, no meg apró ajándékok. Máskor egyéb szellemi kör gyűlt össze: Herbst Ferenc (Ősz Ferenc néven ismeri a nagyközönség), fiatal egri újságírókör, színészbarát és keresztapa Barsi Béla bácsi, valamint Sebestyén Andris bácsi, aki nem csak karmester, zeneszerző volt - olykor csellóval érkezett és zenélt! A szép hangú Fontos Magdi néni énekelt, Balogh Béla is duettezett vele.
   A Színházi karácsonyra megfogták kezünket szüleink, s elvittek. Az első sorból csodálhattuk a régi kőszínház páholyait, s örültünk a rögtönzött gyerekműsornak.
  Fontos, hogy semmiféle "drága" igény sosem merült fel karácsonykor! Mindig kaptunk könyvet, ez természetes volt köreinkben, s a jóízű konzum szaloncukor. Fontos a baráti-szellemi kör volt, melynek mi, gyermekek is részei voltunk. Derű, nevetés, mosoly, régi anekdoták... számomra így volt kerek a világ. Színész, díszletfestő, zenész, berendező mind-mind egyenrangú barátként jött hozzánk. Nagy dolog volt a mandarin vagy füge. Otthoni ajándék került elő, nagy becsben tartottuk. Éjféli misére csapatostul mentünk, szépen énekeltek a felnőttek, büszkén s megindultan álltunk közöttük... "Fel nagy örömre, ma született..."  
   Csodálatos volt az összetartozás, a szeretet egyszerű, mindent elsöprő ereje, anno... az 50-es évek karácsonyain! 

* A blog sorozatban elevenítette fel Fink Forgács Kálmán emlékét:
   1. rész itt
   2. rész itt
   3. rész itt


 

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások