gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

A BLOG GONDOZÁSÁBA KERÜLTEK OLGYAI MAGDA EMLÉKEI!

2022.12.05. 09:00

 A márciusban 97. életévét betöltő Olgyai Magda kétszer volt tagja a Gárdonyi Géza Színháznak. Nyugdíba vonulásától Egerben élt. Most fiához költözik, de előtte még otthonában beszélgettünk. Később a blog olvasói is megismerhetik, amit elmondott és a rám bízott gazdag anyagot, de éppen, mert olyan gazdag, a digitalizálás valószínűleg hónapokba is beletelik. Mesélt magánéletéről, az egri mellett békéscsabai, győri, kaposvári, miskolci, szegedi éveiről. Rám bízta - Baráth Zoltán közvetítésével, köszönöm szépen neki! - egy bőröndnyi emlékét, újságkivágásokat, kritikákat, műsorfüzeteket és rengeteg fényképet, családiakat is, de főként fellépésekről, előadásokról. Örömmel fogom emlékeit megosztani. (A 90. születésnapjára neki adott szerenádon készült videófelvétel  nézhető meg a blog YouTube csatornáján.)

ADVENTI TV-SOROZAT

2022.11.30. 10:15

Adventi sorozatot készített a Gárdonyi Géza Színház társulata, a Babszem Jankó Gyermekszínház művészeivel közösen, a TV Eger számára. Gárdonyi Géza Füveskönyvéből olvasnak fel idézeteket. A sorozat december 1-től naponta kerül adásba. A műsort összeállította: Fehér István és Baráth Zoltán. Közreműködött: Babócsai Réka, Baranyi Péter, Baráth Zoltán, Blaskó Balázs, Dimanopulu Afrodité, Ivády Erika, Kiss Alexandra, Klepács Andrea, Lisztóczki Péter, Misurák Tünde, Raikovich Viktória, Saárossy Kinga, Sata Árpád, Szél Anikó, Szőke Olivér, Tóth Levente, Török-Ujhelyi Tamás, Tunyogi Péter.


 

JANUÁR 2-TŐL MÁRCIUS VÉGÉIG BEZÁR A SZÍNHÁZ -

2022.11.24. 21:00

Eger közgyűlésének mai döntése szerint a Gárdonyi Géza Színház január 2-től március 14-ig lesz zárva. Mirkóczki Ádám polgármester korábban elmondta: "Ez nem azt jelenti, hogy a színház valamilyen formában ne működhetne, hiszen erre is biztattuk az intézményvezetőket, akár a színházról, akár a bábszínházról beszélünk, hogy ha nem a saját jól megszokott ingatlanukban, hanem máshol kell kicsit zanzásítottabb előadást bemutatni, akkor azt hogyan és miként tudják, tehát erre elindult a gondolkodás, de a cél most az, hogy az energiafogyasztást visszavegyük." 

KÖLTSÉGVETÉSI ÁTCSOPORTOSÍTÁS

2022.11.16. 08:24

   A Gárdonyi Géza Színház működése érdekében szükséges költségvetési átcsoportosítást szavazott meg az egri közgyűlés, mert az intézmény arra készül, hogy húszmillió forint bevételtől esik el az év végéig, likviditási problémákkal küzd. A kialakult helyzet megoldása érdekében a színház azt kérte, hogy a személyi juttatásokat közel 23 millióval és a járulékokat közel három millió forinttal csökkentsék, ezzel egyidejűleg pedig a dologi kiadásokat emeljék meg közel 26 millió forinttal.

TIK-TOK

2022.11.14. 20:52

   A már régóta létező Facebook, Instagram, Twitter, Youtube csatornák után megnyílt a Tik-Tok oldal is. A blog valamennyi közösségi csatornájának linkje a jobb oldali menüsor alján található!

 

130 ÉVE EZEN A NAPON SZÜLETETT ÁBRAHÁM PÁL

2022.11.02. 15:33

   1892. november 2-án született Ábrahám Pál. Bál a Savoyban című operettjét hazai előadások, küztük az egri után Berlint és Tallinnt követően harmadszor láttam külföldön, ezúttal Prágában.
   Hogyan került éppen az Állami Operába? A „Musica non grata” sorozat részeként, amely a „nem kívánatos zenére”, a náci rezsim által elhallgatott alkotókra összpontosít, akik közül sokat a társadalom peremére szorult, üldöztek vagy meggyilkoltak. A projekt olyan művészeket is bemutat, akik emigrációba kényszerültek, valamint jelentős 20. századi klasszikus zeneszerzők zenéjét is felöleli.


   Az Opera művészei (a közönséggel együtt) láthatóan nagy kedvvel vettek részt a könnyedebb műfajba tett kirándulásban.
   Érdekesség, hogy nem hangzott el a nálunk szerencsére elmaradhatatlan My Golden Baby – de valóban, ez eredetileg nem ebben, hanem Ábrahám másik operettjében, a Hawaii rózsájában szerepelt, valamint hogy Tangolita prózával és tánccal volt jelen, de nagy slágerét nem ő énekelte, hanem a körülötte legyeskedő férfiak kara, illetve az előadásban később Madelaine, nem csak idézet szerűen, hanem teljes egészében.

 

FELKERÜLT A SZÍNHÁZ HOMLOKZATÁRA A NÉVADÓ NEVE (VIDEÓVAL!)

2022.10.30. 20:12

A Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulóján rendezett gálaest előtt felavatták az új feliratot.

Gárdonyi neve először 1955-ben került fel a színház homlokzatára.

Az átépítés után is megjelent.

A 200-ben befejeződött újabb átépítés során azonban csak a "Színház" szó maradt.

A képre kattintva videó nyílik a blog Youtube csatornájáról.

 

EGRI PREMIEREK, BONYODALMAKKAL

2022.10.28. 08:00

   100 éve, 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza, az egri színház névadója. Soroljuk fel ebből az alkalomból a színházi szerző Gárdonyi jelentősebb színpadi műveit, majd időzzünk két egri premierjének furcsa mozzanatainál!
    Első drámai próbálkozása az 1893-as egyfelvonásos: A paradicsom – bibliai történet, vígjátéki helyzetekkel. Elbeszéléseit színpadra alkalmazva született meg A bor és az Annuska. A bor bemutatója 1901-ben volt a Nemzeti Színházban. Ugyanazon év decemberében mutatta be a Nemzeti a Karácsonyi álom című betlehemes játékát (erről olvashatnak és láthatnak képeket a blogon), az Annuska bemutatója pedig 1903-ban volt. 1905-ben a Király Színház játszotta a Fehér Anna című betyártörténetet. 1909-ben született a Falusi verebek című népies bohózat.
  És most következzen két egri Gárdonyi-premier bonyodalmainak története!
   1902. augusztus 17-én, az akkor még deszkából épült színházban is bemutatták A bor című darabját. A szerző az előadás elején nem volt jelen, felvonás közben érkezett. Szerencsére – mondotta fia, József, mert a függöny, ami reklámoktól volt nehéz, nem akart felmenni. „Felrántották félig. Tovább nem ment. Újra lebocsájtották. Akkor meg félig sem lehetett felvontatni. Újra le. Ekkor a színigazgató a színpadra lépett és a Grőber-reklám „ő” betűjének két pontja helyén szakított kileső nyíláson idekukucskált páholyunk felé: eszi-e a méreg Gárdonyit? Gárdonyi helye üres. Ez megnyugvás.”  

 1904. augusztus 20-án nyílt meg az első egri kőszínház, a megnyitóra Gárdonyi írt prológot, melyben életre keltette Dobó Istvánt. A színészek felkeresik a várban Dobó sírját, eléneklik a Himnuszt, Dobó pedig feléledvén, üdvözli az új színházat és az „új törekvésekben induló művészetet”. 1902-höz hasonlóan most is történt egy kis kellemetlenség, amelynek következtében a szerzőt alig lehetett visszatartani attól, hogy elmenjen a megnyitóról. Ismét Gárdonyi Józsefet idézzük: „A függöny felszalad. A prológust kezdik. A színészek rövid beszélgetés, szófonás után a katonazenekar hangjánál eldörgik a Himnuszt. A karmester várja, hogy Dobó István megmozduljon. Egy darabig bírja zenével: - Ismétlést! Pianó! – szólt le halkan a nagytrombita felé. Gárdonyi a páholyban érzi, hogy itt valami nincs rendjén. Rohan a színpadra. Dobó István nyugodtan fekszik a falusi mángorló aljából átmázolt színpadi kőágyon. Az egyik színész közelebb lép hozzá. – A teremtésit! Nem bírok felkelni – súgja a közelébe került színésznek Dobó István. A színész próbálkozik. Megfogja Dobó kezét. A felkelés így sem megy. Oldalt kerül, s a kőpad mögé bújva emeli-tolja a nyugvó várkapitányt. A talpraállítás így sem sikerül. – Függönyt! – jelenti végre a Dobót támogató színész a kulisszák mögött röviden. A kárpit lehull. Dobó Istvánt két színész támogatja, hogy felülhessen, lábait lerakhassa és odatámaszthassa derekát a kőpad széléhez, mert Dobó István ebben a történelmi percben érzi, ha előre lép: lábai összerogynak. A függönyt újra fölrántják. Ott áll Dobó István talpon. Gyöngyöző arccal. Múzeumból aznap délután kihozott egri ostrombeli súlyos vaspáncél öltözetben. Szorgalmasan verejtékezőn. Az utolsó szavaknál a hőség miatt már a szakállát is a kezében tartotta.”
   Az Egri Újság tudósítása (*eredeti helyesírással) mindazonáltal nem említette a malőrt: „A zenekarban felcsendült a Rákócy örökszép szinfoniája s a közönség ünnepies hangulata hazafias mámorban ringatózott. Egyszerre csak felrebben a szinpad függönye s az igazán szép diszletek elénk varázsolják az egri vár „Sötét kapuját” az ismert, kegyeletes Dobó-emlékkel. A hatás leirhatatlan. Jobbról felvonulnak a szinészek a szinpadra. Balla Kálmán társulatának egész személyzete együtt van s kezdetét veszi a prológ, melyet a nagy nevű író, Gárdonyi Géza írt erre az ünnepi alkalomra hazafias lelkülete, irói ihlete egész melegével. Egy-két szó bevezetőnek s a szintársulat a zenekar kisérete mellett a Hymnuszt énekli. A közönség óriási sokadalma feláll az ülőhelyekről s igy hallgatja a szivek mélyeig járó nemzeti imát. Ezután folytatódik az előjáték. Dobó felkel rideg kőágyáról s elmondja azokat a lelkes szavakat, melyeket Gárdonyi nagy lelke sugalt s melyeket lapunk tárcájában olvashatnak olvasóink. A gyönyörü jelenetet a Szózat éneklése zárta be, melyet szintén a szintársulat összes személyzete adott elő a zenekar kiséretében.”
   Az előjáték teljes szövege megtalálható a blog Színháztörténeti sorozatának 48. fejezetében: .
   A Gárdonyi Géza Színházban 30-án este ünnepi gálaestet rendeznek.


 

A MAGYAR OPERETT NAPJA

2022.10.24. 00:10



   Október 24., Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának időpontja 2002 óta a Magyar Operett Napja. Ebből az alkalomból 3 részlet látható Ábrahám Pál: Viktória című operettjének 2001-es egri előadásából, Zám Andrea & Rácz János / Szilágyi Olga & Vadász Zsolt / Dér Gbariella & Egri János előadásában. A felvétel a képre kattintva nyílik, a blog Youtube csatornájáról.
 

ADOMÁNYGYŰJTÉS MISKOLCON - EGERBEN JÁRHATÓ LENNE EZ AZ ÚT?

2022.10.21. 15:05
    

Miskolcon adománygyűjtés indult az energiaválság miatt. Az MNSZ közleményében többek között ezt írják: "A színház nyitva akar maradni és játszani, akkor is, ha nem lesz fűtés, vagy ha munkafényben kell játszanunk az előadásokat, ameddig ez közös áldozataink árán lehetséges. Az nem lehet, hogy a 200. évfordulóját bezárva kezdje az ország első kőszínháza, közönség nélkül. Ilyen időkben a legcsekélyebb mértékű anyagi támogatás is sorsdöntő lehet." Nem tudom, Egerben volna-e realitása egy ilyen gyűjtésnek, de elgondolkodni talán érdemes volna rajta.

SIRÁLY - CSEHOV BEMUTATÓ

2022.10.09. 10:12

Kardos Kristóf és Misurák Tünde - fotó: Gál Gábor

Azért örülök az új Csehov bemutatónak, mert mindössze kétszer volt ilyen Egerben (értsd: kétszer az önállóvá válás óta), 1993-ban a Ványa bácsit rendezte Gali László, 2004-ben a Három nővért Radoslav Milenković.

Bővebben a 2022/23-as évad rovatban!

 

ALAPVETŐ

2022.10.09. 09:44

   Ételt-italt a nézőtérre nem viszünk be és főleg nem fogyasztunk előadás közben. Alapvető színházi illemszabály. Nem az egyetlen, de most csak erről beszélek (azért azt a fiatalembert még megemlítem, aki kalapban ülte végig a premiert). Nem mondják be az előadás megkezdése előtt - mint azt, hogy kapcsoljuk ki a telefonunkat. Sok színházban ki van írva, jól látható helyeken, úgy tűnik, Egerben sem ártana. Van, aki ül az első sorban, kezében a vizespalackkal és a legnagyobb nyugalommal iszogat előadás közben. Nem egyszer láttam már. Tiszteletlenség a művészekkel szemben elsősorban, de velünk, többi nézővel szemben is. A fiatal hölgy biztosan kibírná a szünetig, ahogyan mások. Ha magától nincs tisztában ezzel az alapvető színházi illemszabállyal, talán illedelmesen figyelmeztetni kellene már rá valakinek.

INOG

2022.10.03. 14:08

   A blog előző bejegyzésében Déryné Széppataki Róza Egerben tett látogatását idéztem, 1872. szeptember 29-i, százötven évvel ezelőtti elhunytára emlékezve. Úgy tűnik, olyan régen volt, hogy az szinte felfoghatatlan. De, ha kicsit belegondolok, máris közelebb kerül a dátum. Édesapám születése előtt mindössze 47 évvel még élt a vándorszínészet korának nagyszerű művésze, az első magyar operaénekesnő, 51 évvel előtte még fel is lépett. Igaz, az volt az utolsó fellépése (történetesen Miskolcon.)  
    De ekkor már volt otthona a színjátszásnak!
   Korábbi időkben azt sem tudhatták bizonyosan, hol és hogyan állhatnak majd színpadra. Sajnos valamiképpen hasonló a helyzet az elmúlt néhány évben és napjainkban is. A koronavírus járvány miatti bezárások után megkönnyebbülhettünk, s most itt az energiaválság. Több magyarországi színház hónapokra történő zárását már bejelentették. A város polgármstere Egerben is szóba hozta... Az alkotók feje fölött ott a bizonytalanság, a „Mi lesz?”, ami természetesen a nézőket is foglalkoztatja azért, de nagyobb a gond a másik oldalon. Az egzisztenciális kérdést most nem is említve, gondoljunk csak arra, a nyugodt és felelősségteljes alkotáshoz nyugodt háttér is kell. Ez az, ami most inog.
   Minden színháznak és közönségének - jobb időket kívánok!

DÉRYNÉ EGERBEN - HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA

2022.09.27. 10:01

   1872. szeptember 29-én hunyt el Déryné Széppataki Róza, a vándorszínészet korának nagyszerű művésze, az első magyar operaénekesnő. A Miskolci Nemzeti színházban - ahol életében utoljára lépett színpadra - emlékgála keretében emlékeznek rá. Járt azonban Egerben is.
   Az egri jezsuita gimnáziumban 1692-től kezdve játszottak iskoladrámákat, latinul, kivételes esetekben, 1763-ban és 1768-ban, magyarul is, de világi színpadon magyar szó Egerben először 1815. június 15-én hangzott fel.
  A Pesti Színjátszó Társaság, amelytől elvették a Rondellát, feloszlott. Egyik csapatuk Murányi Zsigmond és Benke József direktorságával Miskolcra indult, s Egerbe is betért. Déryné Naplójában így írta le a városba érkezést:
   „Egyszer csak előttünk termett a város, az ő szűk, sötét kapujával, mely körül még akkor nehéz láncok függtek a falba erősítve … Beereszkedtünk a sötét kapu alá (* Hatvani-kapu), nagy zörgést okozván a nehéz parasztszekér, hogy rengett bele a kapu tetején lévő sötét épület, mely fekete volt, mint ha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég elmúlt időkből. Vastag rostélyú két üregéből homályosan és busán pislogott alá néhány töredezett üvegdarab.”
   Ugyancsak a Naplóból tudjuk, hogy csak egy-két előadást akartak tartani, „de oly szíves fogadtatásban részesült a társaság, hogy sokkal több ideig maradtunk ott, mint előbb szándékunk volt. A sok meghívásnak ebédekre, ozsonnákra, vacsorákra, pincékbe, nem volt szünete. Ez új dolog volt előttünk, Pesten ilyenekben nem részesültünk soha”.

ELHUNYT HARÁK JUDIT

2022.09.24. 20:18

   Elhunyt Harák Judit jelmeztervező, aki alkotótársa volt a Gárdonyi Géza Színház sok előadásának is. Nyugodjon békében!

A KARAGÖZ (TRADICIONÁLIS TÖRÖK ÁRNYJÁTÉK) KÉT FIGURÁJA

2022.09.13. 10:00

A blog Európa - színház menüpontja most a Karagöz (tradicionális török árnyjáték) leírásával és képeivel bővült. Bővebben lásd ott!

BEZÁRJÁK A SZÍNHÁZAT? - EGYELŐRE NINCS DÖNTÉS

2022.09.09. 13:00

   Az elszabaduló energiaárak és a küszöbön álló válság miatt Mirkóczki Ádám polgármester javaslatcsomagot jelentett be, ennek része a város legnagyobb fogyasztóinak, a strandnak, uszodának, az EKMK épületeinek (Forrás és Bartakovics), valamint a Harlekin Bábszínháznak és a Gárdonyi Géza Színháznak az ideiglenes bezárása. Amint az egerhirek.hu-nak adott interjúban Blaskó Balázs, a színház direktora elmondta, ez tragédiával érne fel a színház életében. „Nagyon veszélyes elképzelés. Nagyon megdöbbentünk. Minden intézmény és látogatói számára mellbevágó hír ez, de a helyzet az, hogy mi működés szempontjából ráadásul különbözünk minden más intézménytől, például az uszodától vagy a strandtól. A bemutatókat hosszú előkészítő munka, színpadi próbafolyamat, emellett díszletek, jelmezek elkészítése előzi meg.  Ha bezárják az épületet, körülbelül 2 hónap, amíg ismét el tudunk indulni.„ A polgármester szeptember 9-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, ezen döntés végül csak arról született, hogy bizottságot hoznak létre a helyzet és lehetséges kezelésének áttekintésére.

EGY 35 ÉVES ÉVFORDULÓRA

2022.08.24. 10:46

   A Perl Márton fotóján látható társulati tagok bizonyosan nem gondolták volna, hogy 35 év elteltével milyen helyzetben lesz a Gárdonyi Géza Színház – lásd a 2022/23-as évad rovat első bejegyzését, az évadnyitóról! Csak az öröm és a bizakodás töltötte el őket. Miért is volt különös jelentőségű ez az évad? A miskolci színházzal történt összevonás évei után következő új önállóság kronológiája így alakult (idézem a blog Színháztörténeti sorozatának -  bal oldali menüsor – bevezető fejezetét):
1985-ben megszüntették az összevonást. Január 1-jétől befogadó színház lett az egri, társulat nélkül, önálló bemutató joggal, Szikora János vezetésével.
1986/87 Gali László a direktor – de még mindig csak befogadó színház.
1987/88 Bár még vannak befogadott produkciók is, már önálló társulat. Ők vannak a képen.

ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉS - CSAK A BIZONYTALANSÁG, AMI BIZTOS

2022.08.23. 16:43

Bővebben lásd a 2022/23-as évad rovatban!

 

70 ÉVE TÖRTÉNT – EGRI CSILLAGOK, AZ ADY ENDRE AMATŐR SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT ELŐADÁSA

2022.08.16. 10:00

  1952-ben, az ostrom 400. évfordulóján az egri Ady Endre amatőr színjátszó csoport bemutatta az Egri csillagokat.
  „Méreteiben szinte egyedülálló mozgalom indult meg megvalósításáért. A mag együtt volt, s szorosan felzárkóztak köré azok, akik magukévá tették az előadás ügyét – és sokan voltak ilyenek. A színjátszó-gárda hónapokon keresztül dolgozott.” – írta az előadás rendezője, Forgács (Fink) Kálmán két évvel később a Népújságban.
   A Heves Megyei Hírlap-ban, 2002-ben Kiss Kálmánné, Németh Irén így emlékezett:
   „Hónapokig próbáltuk az esti órákban, munka után. A bemutató előadás 1952. aug. 20-án volt a színházban. Majd egy héten át telt ház mellett ment, napi két előadásban. A sikert jellemzi, hogy neves színészek, köztük Major Tamás is megnézte, és elismeréssel nyilatkoztak a teljesítményről. A 150 fős szereplőgárda törzstagjai hivatalnok, ügyvéd, pedagógus, kőműves, szabó, cipész, vasutas és diák. A statisztéria az egri diákokból állt össze. Társulatunk önfenntartó volt. Kizárólag előadásaink bevételéből fedeztük a költségeket. Mégis az Egri csillagokhoz a Nemzeti Színháztól és pesti jelmezkölcsönzőktől szereztük a jelmezeket. A díszleteket a csapat tagjai készítették."


 

   (* Forgács Kálmánból később hivatásos színész lett, tavaly, születésének 100 éves évfordulóján a blog három részes sorozatot közölt róla , és .)

 

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások