<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[gardonyiszinhazblog]]></title><description><![CDATA[Színház Egerben (1884-től napjainkig) - és azon túl... &#169; J.F. 2010]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/gardonyiszinhazblog/image/1600703782.jpg</url><title><![CDATA[gardonyiszinhazblog]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[PUSTOL A HÓ...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1512167</link><pubDate>2026-03-27 12:30:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Az Egri Tavaszi Fesztivál keretében Szarvas József, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója a Pustol a hó, avagy könnyű neked, Szarvas Józsi című monodrámát mutatta be a Stúdióban. Az előadást közönségtalálkozó követte.

	&nbsp;

	

	
	Fotó: Egri Tavaszi Fesztivál / Huszár Márk
	&nbsp;

	

	Fotó: gardonyiszinazblog.gportal.hu&nbsp;
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[EMLÉKTÁBLA AVATÁS - 100 ÉVE SZÜLETETT OLGYAI MAGDA / KÉPRIPORT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1512122</link><pubDate>2026-03-23 14:58:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&#8222;Ebben a házban élt negyvenhat éven át Olgyai Magda (1926-2023) színművész, primadonna, a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja&#8221; &#8211; ma délután a 100 éve született művésznő külföldön élő leánya, társulati tagok és nézők jelenlétében felavatták emléktábláját a Tittel Pál utca 2. számú házon, ahol lakott. A színház három művésze emlékezett Olgyai Magdára, Baráth Zoltán, akinek kezdeményezésére elkészült az emléktábla, Ivády Erika és Fehér István, majd Fehér István felolvasta a szintén örökös tag Bókai Mária gondolatait. Hangfelvételről Olgyai Magdát is hallhatták a jelenlévők.
	
	
	&nbsp;Olgyai Magda leánya
	
	
	Baráth Zoltán

	
	Ivády Erika

	
	Fehér István

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SAJTÓKÖZLEMÉNY]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1511707</link><pubDate>2026-03-01 13:40:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	Február 27-i dátummal az alábbi közlemény jelent meg a Gárdonyi géza színház honlapján:

	Megkezdődtek a Gárdonyi Géza Színház társulati egyeztetései a következő évadra.
	&nbsp; &nbsp;A Gárdonyi Géza Színház vezetése megkezdte a 2026/2027-es évad művészeti szerződéseinek előkészítését és a társulati egyeztetéseket. A folyamat olyan szakmai és stratégiai irányelvek mentén zajlik, amelyek hozzájárulhatnak a színház művészeti fejlődéséhez, ugyanakkor biztosíthatják a stabil működést is.
	&nbsp; &nbsp;A színház vezetésének kiemelt célja, hogy az intézmény új művészeti alapokon nyugvó, a legmagasabb szakmai színvonalat képviselő játszóhellyé váljon. A megújuló alkotói koncepció részeként a színház kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek integrálására, lehetőséget biztosítva a jövő nemzedékének a bemutatkozásra.
	&nbsp; &nbsp;A társulati struktúra átalakításának további meghatározó eleme a nyitottság: a vezetés célja, hogy a helyi színművészek mellett országos hírű, elismert művészek is rendszeresen színpadra léphessenek Egerben, tovább erősítve a színház regionális és országos presztízsét.
	&nbsp; &nbsp;A szerződtetési tárgyalások a tervezett ütemezés szerint zajlanak, a végleges társulati névsort a színház a későbbiekben ismerteti.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[DIREKTORI KÖSZÖNTŐ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1511189</link><pubDate>2026-02-01 11:58:10</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A mai naptól Szarvas József a Gárdonyi Géza Színház direktora. A színház honlapján és közösségi média oldalán az alábbi köszöntő olvasható:
	&nbsp;

	Kedves Barátom!&nbsp;&nbsp; 

	Tisztelettel köszöntöm, Szarvas József vagyok.
	&nbsp; &nbsp;Mint azt bizonyára tudja, 2026. február elsejétől az egri Gárdonyi Géza Színház felelős vezetője, igazgatója vagyok.&nbsp;&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;Fontos változás ez mind szakmai, mind magánéletemben. Mondhattam volna sorsfordító változást is, hiszen színészi szerepköröm felelős munkakörré változott.
	&nbsp; &nbsp;Eszembe jutottak Bodrogi Gyula szavai, miszerint: &#8222;Minden színészt kötelezni kellene arra, hogy legalább három évig igazgasson színházat, hogy megtudja, milyen jó dolga van, amikor színészi munkájára van csak gondja.&#8221;
	&nbsp; &nbsp;E sorsfordító döntésemnek azért komoly motivációs háttere van. 2007-ben Viszákon, házunk udvarán megépítettük közösségerősítő szándékkal a Kaszás Attila Pajtaszínházat. 2009-ben pedig a KAPSZ és a jó szándékú emberek önzetlen hozzájárulásával életre hívtuk az első Tündérkertet, amely ma nemzeterősítő szándékával behálózta az egész Kárpát-medencét, és melyről akkor még nem tudhattam, hogy kultúravisszatanuló összművészeti bázisként része lesz az őshonos gyümölcskultúránk Kárpát-medencei mentésének.&nbsp;&nbsp;
	&nbsp; &nbsp;A parasztember mindig tette a dolgát, kultúrát teremtett, és azzal megtartotta családját, közösségét. A kultúra ma is a legnagyobb tartalékerőnk. A művészet kész és képes akár kultúraközvetítő, közösségerősítő munkába állni. A színház nézője jegyét megváltva nemcsak a &#8222;kultúrafogyasztója&#8221;, egyúttal a teremtő szándékú támogatója is.&nbsp;&nbsp;
	&nbsp; &nbsp;Értéktartó és teremtő, közösségerősítő szándékú színházat álmodunk Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Olyan színházat, amely végzi közönségvonzó színházszakmai kötelességét és jó előadásokat hoz létre, jó színházat csinálva, nyitott párbeszédet folytat Eger városa és Heves vármegye kultúrateremtő és közvetítő polgáraival, intézményeivel.
	&nbsp; &nbsp;Eger kulturális identitása, lokálpatrióta büszkesége számunkra egyszerre jelent inspirációt és komoly kihívást. Ám ha tényleg
	&nbsp; &nbsp;&nbsp;&#8211;&nbsp; &#8222;Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő&#8221;, akkor&nbsp;
	&nbsp; &nbsp;&nbsp;&#8211; &#8222;A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni ...?&#8221;.&nbsp;&nbsp;
	Szakmai közösségünk átalakulás előtt áll, változik, és ősztől új energiákkal feltöltődve kéri az Önök bizalmát.
	&nbsp; &nbsp;&#8222;Pártolj, közönség, és majd haladunk...&#8221;
	&nbsp; &nbsp;&#8222;Haladjatok, aztán pártolunk...&#8221;.&nbsp;&nbsp; 

	Kedves Barátom! 

	&nbsp; &nbsp;Nagy örömmel, érdeklődve és izgatottan készülök feladatomra abban a hitben és reményben, hogy e kultúravisszatanuló korunkban lesz bátorságunk egymás felé fordulni, összenézni és együtt gondolkodva közösségünk javára élni.&nbsp;&nbsp; 

	Barátsággal, 

	Szarvas József

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BÚCSÚ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1511152</link><pubDate>2026-01-30 20:25:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp;

	Társulati ülésen búcsúztatták ma délelőtt Blaskó Balázst, aki 15 éven át volt a Gárdonyi Géza Színház direktora. Az első fotó az egyébként ma este is műsoron lévő Aranytó című előadás záróképe, Saárossy Kingával, a második a társulati ülésen készült. (Mindkettő Gál Gábor fotója).

	
		
			
				&nbsp;
		
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SATA ÁRPÁD 75 ÉVES - KIÁLLÍTÁS A SZÍNHÁZBAN]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1510182</link><pubDate>2025-12-06 14:48:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						
							
								
									
							
							
							
								Baráth Zoltán színművész, a kiállítás kurátora: "Ez a kis félreeső szeglet, ahogy a kiállítás beharangozójában fogalmaztam, a mi közös szegletünk, a nézőké és a színészeké, jobban mondva a színházalkotóké, ahol időről-időre olyan érdekességeket szeretnénk bemutatni, melyek színházunk múltjához, jelenéhez kapcsolhatók." A megnyitón az igazgatói köszöntőt követően, Juhász Ferenc színházi szakíró (azaz jómagam, a blog tulajdonosa) üzenetét Fehér István olvasta fel, közreműködött Csathó Norbert.
						
					
				
			
		
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[HEVES VÁRMEGYEI PRÍMA DÍJAS LETT TÓTH LEVENTE]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1510181</link><pubDate>2025-11-25 14:40:41</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						
				
			
		
		
		
		A VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) évente díjazza a megye szellemi, kulturális és közéleti életének kiemelkedő alakjait. A díjak átadását helyi vállalkozások szervezik és támogatják anyagilag.&nbsp;
	
	
		Fotó: Huszár Márk


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[2026. FEBRUÁR 1-TŐL SZARVAS JÓZSEF A DIREKTOR]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1509605</link><pubDate>2025-10-30 13:56:50</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp;

	&nbsp;

	Eger közgyűlésének mai döntése alapján Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja lesz 2026. február 1-től az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A SZAKMAI BIZOTTSÁG EGYETLEN PÁLYÁZÓT TÁMOGATOTT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1509254</link><pubDate>2025-10-17 11:23:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						
				
			
		
		
			Eger közgyűlése októberi ülésén tárgyalja a Gárdonyi Géza Színház intézményvezetői megbízására vonatkozó előterjesztést. A négy pályázó - Nagy András, Nagy Lóránt, Simon Lajos és Szarvas József - közül a jogszabályok alapján létrehozott szakmai bizottság (a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselője, országos színházi szakemberek, az egri önkormányzat delegáltjai és a színház dolgozóinak képviselői) egyetlen pályázót támogatott.&nbsp;A szavazás eredménye Nagy András esetében 2 igen, 5 nem és 2 tartózkodás, Nagy Lórántnál 2 igen, 4 nem és 3 tartózkodás, Simon Lajosnál 1 igen és 8 nem, míg Szarvas József pályázata 7 igen és 2 tartózkodás, ellenszavazat nélkül.
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[NAGYINTERJÚ &#8211; RÉSZLETEK EGY MÁSHOL MEGJELENT BESZÉLGETÉSBŐL]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1509081</link><pubDate>2025-10-07 13:34:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp;

	&nbsp;

	Nem példa nélküli, de mégsem megszokott helyzet, ezúttal én voltam az interjúalany. Köszönöm az ötletet, nem volt ellenemre, igyekeztem pontos és őszinte válaszokat adni.
	&nbsp; &nbsp;Akinek az interjút adtam és aki színházi páholyban fényképen megörökített, szerényen azt kérte, csak így szerepeljen: -km-. Tiszteletben tartom.

	&nbsp;

	Pedagógus, Prága szakértő, író, blogtulajdonos &#8211; értékteremtő. Nem színházbarát, több annál. A színházbarát túlságosan elhasznált, értéktelen fogalom és kifejezés rád.

	Mi az ősélményed a színházzal?&nbsp; Miért pont a színház?

	Erre kétféle választ adhatok. Az egyik, hogy magam sem tudom. A másik, hogy egészen egyszerűen így születtem.

	Mégpedig Budapesten, de egy akkor és még sokáig kis községben &#8211; ma már kisvárosban &#8211; éltem. Fővárosnak hívták azt is, a Matyó fővárosnak, de ettől még nem lett gazdagabb a helység infrastruktúrája, természetesen színháza sem volt. Itt azonban megállok néhány szóra, hogy elmondhassam, nem úgy, mint korábban, az 1920-as években, amikor bármily hihetetlenül hangzik, Mezőkövesden, a 20.000 főt sem számláló községben jól felszerelt, igazi, nagy sikereket látott kőszínházat építettek maguknak. Az országban egyedülálló volt, saját társulattal. Diadalmasan indult, méltatlanul, szomorúan ért véget. Nem érdemelte sem ezt, sem a feledést, történetét én kutattam fel és tettem közzé, &#8222;Az elfeledett teátrum&#8221; címmel. Elértem azt is, hogy a megnyitás 100. évfordulóján, 2024. augusztus 16-án emléktáblát avassanak a helyén ma álló épületnél.
	&nbsp;&nbsp; Bár mind Miskolc, mind Eger közel volt, az akkori közlekedési és egyéb viszonyok között gyermek- és ifjúkoromban igazi színházat csak televízióban láthattam, az akkori helyszíni közvetítésekben. És ma is jól emlékszem a Színházi Album című rendszeresen jelentkező műsorra, Váradi György vezette. Ugyanúgy ott ültem a készülék előtt, mint az előadásoknál. Hogy honnan ered a máig tartó töretlen szerelem, nincs rá magyarázat, ösztönös. Mondom: Így születtem.
	&nbsp; &nbsp;Gimnazistaként már élőben is részese lehettem előadásoknak, a helyi művelődési házban a Miskolci Nemzeti Színház bérletrendszerben tájolt, de más előadások is helyt kaptak, neves fővárosi színészekkel. Máig elismeréssel gondolok rá, hogy a színpadméretében ugyan megfelelő, zenekari árokkal is rendelkező, de sem oldalszínpaddal, sem zsinórpadlással, sem szükséges világítás- és hangtechnikával nem bíró helyszínen milyen előadásokat láthattunk, a Bánk bán című operától, a Hawaii rózsája című nagyoperetten át az Ármány és szerelemig, Németh László darabokig&#8230;
	
	Hol találkozik Juhász Ferenc eddigi életútja a színházzal, hol kapcsolódik és hol fonódik bele?

	A mi ismeretségünk a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötődik, de az életút-találkozás Egerben történt, a kilencvenes évek legelején és én természetesen soha nem fogom megtagadni azt az időszakot. Fiatal felnőttként élhettem meg az egri színház újjászületését, újra önálló társulat létrejöttét. A közlekedési viszonyok akkor sem voltak még sokkal jobbak, színház után sem busszal, sem vonattal nem lehetett visszajutni, autóm nem volt &#8211; azóta sincs &#8211; mégis sokszor ott voltam, egy ismerősöm segítségével, aminek viszont az volt az ára, hogy fizettem az ő jegyét is és még a benzin árába is beszálltam.
	&nbsp;&nbsp; Gali László volt akkoriban a direktor. Munkahelyemen iskolai lapot alapítottam, szerkesztettem, 1989-től 2003-ig létezett, mindvégig rendszeresen közölt írásokat az előadásokról, egy idő után már külön színházi mellékletekkel is jelentkezett. Interjút kértem Gali Lászlótól, így indult vele és a Gárdonyi Géza Színházzal a szorosabb kapcsolat. Amikor 1993. májusában a Magyar Televízió Színházi Napló című, mindig egy-egy színházat bemutató sorozata &#8211; nem dicsekedni szeretnék vele, de tény, hogy az én kezdeményezésemre &#8211; Egerből jelentkezett, már én is bekerültem az adásba, egy néhány perces beszélgetés erejéig. Színházi tárgyú írásaim az 1994 és 1999 között élő Heves Megyei Nap című napilapban is megjelentek.
	&nbsp; &nbsp;Nem hagyhatok ki olyan alkalmakat, mint amikor egy darab utolsó előadásán váratlanul a színpadra szólítottak, virággal, pezsgővel, mindannyiuk által aláírt képeslappal köszöntöttek, ott a közönség előtt az előadás szereplői és alkotói, és Örökös Néző címet kaptam. Ennek éppen 25 éve. Vagy amikor a társulattól távozó művész &#8211; aki ma a Vígszínház tagja &#8211; egy külön nekem szóló meghajlással búcsúzott előadás végén. Ezt írta nekem utána az esemény egyik szemtanúja: &#8222;ahogy meghajolt Ön előtt - na, az torokszorító érzés volt.&#8221;

	És hol találkozunk először Prágával?
	
	Gimnazista koromban történt. Vagy még annál is korábban? A harmadik évfolyamot befejezve a szünidőben egy társasútra mentem Prágába az Express Ifjúsági Utazási Irodával. Édesapám rádióamatőrködött &#8211; volt kapcsolata Prágával is, meg is van a QSL-lap (a sikeres kapcsolatteremtést igazolta vissza) a Kettős hídtorony fotójával, eltettem. Talán ez a lap, ezzel a képpel játszhatott közre az úti cél kiválasztásában. No, meg az a művészeti album, amit szintén még valamikor gimnazista koromban kaptam &#8211; ez is egy kedves véletlen, hogy éppen ezt &#8211;, amikor még nem is sejtettem, milyen sokat jelent később számomra ez a város. A reprodukciókon a grafikák, festmények mind Prága utcáit, tereit, házait ábrázolták, az első 1493-ból való volt, az utolsó 1924-ben készült. De miért mondtam, hogy talán még annál is korábban? Amikor 1971 nyarán &#8211; jövőre 55 éve lesz már ennek! &#8211; kiszálltunk a vonatból és a vasútállomás épületéből kilépve megpillantottam a Lőporkapu varázslatos, ódon tornyát és a környező utcákat, azonnal lángoló szerelmet éreztem (és ez az érzés valóban nem lankadó intenzitással tart azóta is) Prága iránt. De éreztem valami mást is. Azt, hogy én ezt a várost &#8211; ahol pedig soha addig nem jártam &#8211; ismerem! És ezt az érzést igazolni látszott az a tény, hogy miután elfoglaltuk a szállásunkat, én elindultam egyedül, várakozást nem tűrő izgalommal és úgy jártam-keltem az utcákon, tereken, hogy egyszer sem tévedtem el (nem volt nálam térkép), mindig sikerült odajutnom, ahová akartam. Mintha csak valahonnan, korábbról ismerném a járást.

	Miért éppen Prága vált ennyire eggyé veled?

	Létezik egy mondás, amely szerint &#8222;Prága nem ereszt.&#8221; Akit egyszer megérintett, tudja, milyen szerencséje van és milyen jó, hogy nem ereszti. Ami engem illet, a mindent átható, kedves melankólia, a város regéi, története, irodalma, az építészet (gótikától barokkon át a máig) olyan eklektikussága, amely végül is varázslatos egységet hoz létre, a csodálatos &#8211; sokszor &#8222;rejtett&#8221;, csak egy jelentéktelen kapun át megközelíthető &#8211; kertek és parkok, a múlt és jelen megkapó egységbe forrottsága, a nagyon gazdag kulturális élet (nota bene, én Prágában is járok színházba!) és lehetőségei, amelyek miközben egy kedves, szívet és lelket nyugtató hely, megadnak mindent, amit egy nagyvárostól várhatunk &#8211; mindez igen-igen közel áll hozzám. De nyugodtan mondhatjuk úgy is, ahogyan a kérdésben állt, eggyé vált velem. Vítězslav Nezval írta, Prága az eső ujjaival című versében: &#8222;Hogy szabad álmok és vágyak szabad férfijának szabad szívével tanultam meg szeretni őt mint aki övének érzi a jövőt / Hogy úgy tanultam meg szeretni őt mint ahogyan nem szerette még senki sem eddig.&#8221; Hasonlóan érzek én is és meg is próbáltam megfogalmazni, szavakba önteni Prága &#8211; Színház &#8211; Szerelmek, sétaregény egy misztikus városról című könyvemben.

	Ha egy fél évet eltölthetnél valahol a világon, hova utaznál? Miért pont Prágába? (Vagy miért nem?)
	
	Helyes a feltételezés, igen oda. A miértet, azt hiszem, az előző két kérdésre adott válaszom megvilágítja. Az az idő, amit egyszerre el tudok ott tölteni (sajnos pénz is van a világon), sohasem elég nekem és mindig szomorúan jövök el.
	&nbsp;&nbsp; Ha azonban az eltekinthetetlentől mégis eltekintenék, szívesen töltenék fél évet például Athénben, Lisszabonban, Tallinnban, Tbilisziben, Torontóban&#8230; ahol mindenhol jártam már, ezért is vágyom vissza. Mindegyiknek megvan a maga &#8211; Prágától nagyon különböző, de azt bennem elhalványítani nem tudó &#8211; varázsa. Athén &#8211; a történelem, a lenyűgöző építészeti emlékek, a csodálatos múzeumok, esti rálátás a Lükabéttosz-hegy tetejéről a kivilágított városra, forró nyári éjszakák buzuki muzsikával kísérve. Lisszabon szűk utcái a híres-neves villamosokkal, amelyek hihetetlen ügyességgel kanyarognak rajtuk, a csempézett falú házak különleges látványa, a tengerparti elegáns sétányok és &#8211; ki ne maradjon! &#8211; a fado zene és dal keserédes, melankolikus hangjai. Tallinn. Észak lehelete, középkori utcák, a különös dallamú nyelv. Tbiliszi &#8211; európaiság és keleti színek és életöröm elegye, közvetlen emberek. Torontó &#8211; a metropolis lüktetésében nyugalmat adó helyek, a városkép, felhőkarcolók, viktoriánus utcák, kínai negyed együttese. Gazdag kulturális élet. Ott egyébként, ha nem is hat hónapot, de kettőt eltölthettem.

	Mi a számodra legértékesebb értéktelen tárgyad? Miért pont az?
	
	Vannak persze, valakitől kapott vagy éppen utazásaimból &#8211; máig 39 országban jártam a világban &#8211; hozott tárgyaim, emlékeim (tágabban értelmezve a tárgyak fogalmát), amelyek csaknem egyformán értékesek számomra. De egy prágai kockakő az íróasztalomon áll, mindig szem előtt, sok-sok éve. És van egy fényképem, hagyományos, kézbe vehető, nem csak digitálisan létező. Operapáholyban ülünk valakivel. Olyan érzések fűznek hozzá, amelyek mélyen élnek bennem, mintha mindig is léteztek volna és számomra sosem lesz vége. Ezt választom.

	Mennyire ragaszkodsz tárgyakhoz? Mi alapján kerül ki valami nálad például a polcra?
	
	Van, ami praktikus okokból (könnyen és gyorsan kell adott esetben a kezembe akadnia), de a kérdés nyilván nem ezekre az esetekre vonatkozik. A kedves tárgyaimhoz mindig ragaszkodom. Mitől lesz egy tárgy kedves számomra? Egyértelműen az érzelmi kötődéstől, attól, amire vagy akire emlékeztet, a történettől, az embertől, ami-aki vagy együtt a kettő, ha ránézek, rögtön szembe jut. De van olyan is, aminek a fentiek alapján ott lenne a helye, viszont annyira csak rám tartozónak, annyira személyesnek érzem a tárgy, valamint a benne rejlő tartalom hozzám való viszonyát, hogy nincs így szem előtt. Amikor úgy érzem, előveszem.

	Milyen idézetet írnál ki a nappalid falára? Tennél ki képet? Milyen van esetleg és milyent tudnál még elképzelni?
	
	Idézetet kiírni nem szeretnék. Képek vannak. A régi Prágáról készült színes metszetek másolatai, illetve mai művészi fotók a városról. Ezek mind kisebb méretűek. De van három nagyobb méretű, más-más témájú, érzelmileg számomra összekapcsolódó fotóm is, ajándékba kaptam a képek készítőjétől. Értéküket növelik a nekem szóló, rájuk írt szavak.

	Melyik írótól olvastad a legtöbb művet (önszántadból), és melyik műve tetszett a leginkább?
	
	Hűha! Erre nem tudok pontos választ adni. Mindig nagyon sokat olvastam, gyermekkoromban is és azóta is így van. Akkoriban minden családban &#8211; már ahol adtak erre, szerették a könyveket, az irodalmat &#8211; szinte &#8222;kötelezően&#8221; ott volt a polcokon három nagy sorozat: Az én könyvtáram (ez volt az ifjúsági), az Arany könyvtár és a Milliók könyve. Nálunk is. Mindháromban ott voltak a magyar- és a világirodalom klasszikusai. De emellett is nagyon sok könyvünk volt még. Így sokrétű irodalmi alapokra tehettem szert és a könyv szeretete azóta is velem van. Nem klasszikusokat olvastam-olvasok csupán, hanem kortárs irodalmat is, regényt, novellát, drámát, verset, Jókai, Dickens, Shaw, Móra Ferenc, Thomas Mann, Gorkij, Mikszáth, Oscar Wilde, Krúdy, Moravia, Jorge Amado, Jane Austen, Szerb Antal, Zola, Jack London, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Kipling, Verne, Szabó Magda, Illyés Gyula, Vörösmarty, Romain Rolland, Szabó Lőrinc, Selma Lagerlöf, Shakespeare, Mark Twain, Örkény István&#8230; jutnak eszembe így hirtelen és véletlenszerűen a szerzők, de nem értem a végére, csak abbahagyom. Mindig önszántamból! Az egyetlen kivételt az iskolai kötelező olvasmányok jelentették, de azok is ugyanúgy érdekeltek, sohasem éreztem azt, hogy valamiféle kényszer volna velük megismerkedni. És ami tetszett, mindig szívesen olvastam újra. Itt visszautalok a színház világára is. Minden nekem tetsző produkciót hajlandó vagyok sokszor, akár huszonvalahányszor is megnézni. Akik tudják ezt rólam, néha megkérdezik, hogyhogy nem unom meg. Én pedig nem értem a kérdést &#8211; és a válaszom is ez szokott lenni &#8211;, mert ha például a polcunkon ott van egy kedves fénykép, azt unjuk? Nem. Miért nem? Hiszen láttuk már eleget. Ha van egy kedvenc dalunk, amit akár mi is szívesen dúdolunk, éneklünk, unjuk? Nem. Miért nem, hiszen minden taktusát rég ismerjük, kívülről fújjuk? Satöbbi&#8230; Miért éppen a színházi előadást kellene megunnom, aminek ráadásul még az az előnye is megvan, hogy mivel élő műfaj, egy kicsit minden este más? És akkor beillesztem a sorba a könyveket, szívesen olvasom újra őket. Így a cseh irodalom (Prága-hatás!) nálunk méltatlanul kevésbé ismert, a rendszerváltásig még csak-csak kiadott, de azóta többnyire legfeljebb antikváriumban fellelhető remekeit. Higgyék el nekem, nagyon érdemes elolvasni Bohumil Hrabal (ő kivétel a mellőzés alól) művein kívül például Jan Neruda: Történetek a régi Prágáról, Ivan Olbracht: Jesenius színész különös barátsága, Miloš Urban: Santini nyelve &#8211; a fény regénye, Gustav Meyrink: A nyugati ablak angyala, Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba, Josef Škvorecký: Csoda című regényét, Egon Erwin Kisch, a száguldó riporter (róla sem nagyon tudnak ma már) prágai történeteit, Vítězslav Nezval, Jaroslav Seifert és mások verseit &#8211; megint csak véletlen sorrendben és megint csak abbahagyva, nem a végére érve!
	&nbsp;&nbsp; De, hogy legkedvesebb könyveket is megnevezzek (a cseheken kívül), nagyon szeretem Szerb Antal: Utas és holdvilágát, különös atmoszférája, álmodozó világa és végső kicsengése miatt: &#8222;És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.&#8221; Bulgakov: A Mester és Margaritáját, mondanivalóján túl misztikuma és elragadó humora miatt. A Micimackót, amit meseregénynek mondunk, de sokkal-sokkal több annál (de ha már mese, Andersen gyönyörű meséit is). Krúdy Gyula műveit. Reymont: Parasztok című lenyűgözően színes regényfolyamát. Weöres Sándor gyermekeknek és felnőtteknek szóló verseit, darabjait &#8211; a szakdolgozatom is Weöresről írtam. És itt ismét abbahagyom&#8230;

	Mi ragad meg leginkább ezekben a művekben? Hogy tudsz ezekkel az írókkal cinkosságba kerülni?

	Ha van a műben valamiféle varázs (egyenesen misztikum is lehet), ami elrugaszkodik a földhözragadtság talajától és akár borzongatva is adott esetben, de vonz finom titokzatosságával. Ennek azonban nem kell minden jó könyvben feltétlenül jelen lennie, nem alapvető kritérium &#8211; lásd például a fentebb említett Reymont regényt, arra sem jellemző. A másik, az érzelmek jelenléte. Ez is kettős dolog nyilván, hiszen például Zola regényekben nem oly módon vannak jelen, ahogyan az hozzám közel áll, mégsem gondolom, hogy azok nem jók. Jómagam inkább érzelmes, sőt romantikus-szentimentális típus vagyok. És nem, nem vagyok hajlandó ezt egy percig sem szégyellni vagy rejtegetni, ahogyan manapság divat. &#8222;Nyálasnak&#8221; mondják, ha valaki gazdag érzelmeket nyíltan ki mer mutatni, pláne, ha az illető férfi. Én pedig azt gondolom, nemtől függetlenül szegényebb az, akinek nincsenek gazdag érzelmei. És ha vannak, pláne, ha szerencsés az illető, van életében, aki közel áll hozzá és megoszthatja vele, akkor tegye meg!
	&nbsp;&nbsp; A cinkosság pedig adódik magától, hiszen, ha valóban érdekel, amiről az író beszél és ha valóban úgy teszi, hogy az hatni tud rám, akkor már a műnek és az alkotási majd befogadási folyamatnak mindketten alapvető részesei, ha úgy tetszik cinkosai vagyunk. &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	
	És a te könyved? Van párhuzam az előbb elmondottakkal? Megihlettek más könyvek?
	
	Párhuzam feltétlenül van. Te olvastad a regényemet, tudod, hogy miközben kedvcsináló is és akár egyfajta speciális, de korrekt prágai útikalauznak is értelmezhető, a cselekményt átszövi mindvégig egy finom misztikus szál, mígnem minden a helyére kerül. Azt viszont nem mondanám, hogy más könyvek ihlettek megírására vagy akár írása közben. Prága maga ihletett meg, a város és a hozzá fűző érzelmeim, azután adtam még ehhez egy kis filozofáló hajlamot is &#8211; ez a három együtt volt az alap, amit már &#8222;csak&#8221; gazdagítani kellett, színekkel felruházni. 

	Ha egy világhírű emberrel találkozhatnál, ki lenne az, és mit kérdeznél tőle?
	
	Nem az első váratlan témaváltás beszélgetésünkben, de ez nem szemrehányás és zavarba hozni sem fog (nem gondolom azt egyébként, hogy ilyen szándékod volna). Viszont ez az első kérdés, amire egyszerűen azért nem mozdultak meg fejemben azonnal a gondolatok &#8211; ahogyan az eddigiek esetében mindig &#8211;, mert ezen még sosem töprengtem. Mondjuk megkérdezném Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, biokémikust, hogy neki melyik szépirodalmi alkotás tetszett a leginkább és miért. Azért ezt kérdezném, mert meggyőződésem, hogy az irodalom, a jó könyvek hatása jelen kell, hogy legyen minden művelt ember életében, akkor is, ha pályája egészen más síkon mozog.

	Én &#8222;találkoztam&#8221; Karikó Katalinnal &#8211; de csak egy mosolyra. Számodra mi teszi szimpatikussá, érdekessé a személyét? Gondolod, hogy a kérdésedre a kölcsönös bizalom jegyében válaszolna?
	
	Én azt hiszem, hogy igen. Eleve, ha feltételezem, hogy feltehetném neki a kérdést, azzal azt is feltételezem, hogy volna valami előzmény, valami olyan szituáció, kapcsolat, amiben természetes lenne. Miért szimpatikus? Ez &#8211; mivel nem ismerem személyesen csak megérzés, illetve a látott-hallott-olvasott megnyilvánulásai alapján leszűrt, nyilván szubjektív, de attól még lehet pontosan eltalált álláspont. Miért érdekes? Mert egy olyan helyzetben lépett színre, amikor nagy szükség volt megoldásra a Covid járványt megfékezendő, életeket megmentendő és tudott segíteni.&nbsp; Nem véletlen az a Nobel-díj.

	Ha már biológia&#8230; ha valamelyik állatkertben egy egész napot egyetlenegy állat megfigyelésével kellene töltenéd, melyik állatot választanád és miért?

	Meg fogsz lepődni &#8211; erről a kérdésről is eszembe tud jutni Prága. Csak az a baj, hogy az állatot, amit választanék, állatkertekben ritkán tartják. A jégmadárról van szó, IV. Vencel cseh király (1361-1419) kedvencéről. Ez a prágai kapcsolat vele és igazából csak ezért kezdett el érdekelni, mígnem meg is tetszett nekem, színes megjelenésével, de az ottani állatkertben sajnos éppen nincs, bár ma is él Prágában. Én élve még sohasem láttam. Csak kitömve (és van egy makett róla az íróasztalomon), illetve például a Károly híd Óvárosi hídtornyán, díszítő motívumként. De, hogy valami mást is válasszak, legyen a tarajos sül, szeret egyedül lenni és szereti az éjszakát &#8211; és ide, ha nem egy komoly interjút adnék, hanem a közösségi médiában írtam volna ezt, tennék egy mosolygó emojit, így viszont inkább elmondom, amire az olvasó valószínűleg maga is gondol, igen, én is szeretek egyedül lenni (jegyezzük meg, az egyedüllét nem a magányosság szinonimája!) és én is szeretem az estét, az éjszakát.

	Estét, éjszakát, ami a színháznak is igazi ideje. Hiába ugyanaz a produkció, egy délutáni előadáshoz képest az egész élmény, maga a színház varázsa mégis más. Jó színházba járni? Melyek a legemlékezetesebb előadásaid, amiket láttál? Mi tette őket emlékezetessé? A hangulat, helyszín, a rendezés, a zene vagy a szereplők?
	
	Színházba járni jó (tudom, hogy ezt te is tudod)! Nyilván azzal a megjegyzéssel, ha színvonalas előadásokat láthatsz. Legemlékezetesebb előadások? Most az fog történni, ami az írókról és műveikről szóló kérdésnél is történt. Felsorolok teljesen véletlenszerűen eszembe jutó emlékezetes előadásokat, nem befejezve, csak abbahagyva a sort. Lionel Bart: Oliver (Palladium, London, 1997), Claudel: A selyemcipő (Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2010), Bernard Slade: A férfi, akit szeretek (Madách Kamara, Budapest, 1992), Pam Gems: Piaf (Gárdonyi Géza Színház, Eger 1999), Shakespeare: Rómeó és Júlia (Miskolci Nemzeti Színház 1983),Henry Arthur Jones: The Silver King (Niagara-on-the-Lake, Kanada, 1993), Rossini: A sevillai borbély (Semperoper, Drezda, 2019), Arbuzov: Kései találkozás (Madách Kamara 1982), Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Eesti Rahvusooper, Tallinn, 2018), Mozart: Don Giovanni (Státní opera, Praha, 2024), Rebecca Lenkiewiczová: Noční sezóna (Stavovské divadlo, Praha, 2017). Mi tette őket emlékezetessé? Az általad felsoroltak közül mindegyikhez köthető legalább egy, de többhöz köthető több is vagy akár mindegyik együtt.&nbsp;&nbsp;

	Miért érdemes a színházzal együttműködni, belefolyni a mindennapjaiba? Mi teszi ezt a tevékenységedet széppé, emberivé vagy értékessé?
	
	A kulcsszó ott van a kérdésben. Ha adott egy ember, aki ennyire színházbolond, az együttműködés révén része is lehet ennek a világnak, nem csak passzív, befogadó, de aktív részese. 

	Beszélgetésünk végéhez közeledve, villámkérdések - rövid indoklásokkal:

	1) Operett vagy musical?
	Nem tudok vagylagos választ adni. Mindkettő, ha minőségi a zene, a rendezés, az egész előadás.
	
	2) Klezmer vagy kortárs?
	A kortárs zenét sem vetem el gondolkodás nélkül &#8211; de klezmer.

	3) Ibsen vagy Csehov?
	Csehov. Ha egy időben és egy helyen élünk, szerintem jókat tudtunk volna beszélgetni.

	4) Vígjáték vagy klasszikus?
	Klasszikus. Egyszerűen közelebb áll hozzám.

	5) Shakespeare vagy Moli&#232;re?
	Mindkettő! Lásd az előző kérdésre adott választ!

	6) A fösvény vagy a Tartuffe?
	A fösvény. Talán Harpagon monológja miatt is.

	7) A Mester és Margarita vagy Az ember tragédiája?
	Is-is! Mindkettő remekmű.

	8) Ray Cooney vagy Feydeau?
	Feydeau &#8211; a maga műfajában ő a klasszikus.

	9) Kísérletező vagy részvételi színház?
	Nem tudok dönteni, de egyiket sem utasítom el.

	Zárásképp, melyik a kedvenc idézeted, amivel a legesleginkább tudsz azonosulni? És van-e saját, másik ilyen idézeted?

	Gyönyörű és színes életem volt és van. Ami pedig rossz volt mégis, arról utólag mindig kiderült, hogy megvolt a haszna, ha nem úgy történik, nem következtek volna el más dolgok, amelyek viszont már újra nagyon jók voltak. Tehát: &#8222;Nem, nem bánok semmit sem!&#8221; (Édith Piaf - Non, je ne regrette rien). És úgy érzem, emellé másik nem is kell.

	Köszönöm a beszélgetést.
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ŐK PÁLYÁZTAK]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508589</link><pubDate>2025-09-03 08:33:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	Lejárt a beadási határidő, négyen pályáztak a Gárdonyi Géza Színház igazgatói székére. Kettőjüknek van, illetve volt kötődésük az egri színházhoz, ketten távolabbról érkeznének. Az évadnyitó társulati ülésén Vágner Ákos, Eger polgármestere elmondta, hogy valamennyi pályázatot hamarosan elérhetővé, megismerhetővé fogják tenni mindenki számára. A szakmai bizottság szeptemberi elbírálása után végső döntés majd az októberi közgyűlésen születik. Íme a pályázók:
	
	
	
	Nagy András, jelenleg is a Gárdonyi Géza Színház színművésze.
	Nagy Lóránt, az Operettszínház színművésze. Korábban tagja volt az egri társulatnak, láthatták őt például a Don Quijote musical címszerepében.&nbsp;
	Simon Lajos menedzser, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház korábbi igazgatója.
	Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze. Szabó Sebestyén Lászlóval pályázik, ő lenne a művészeti vezető.
	&nbsp;
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[HÁNYADIK ÉVADÁT IS KEZDI MEG A SZÍNHÁZ?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508575</link><pubDate>2025-09-01 16:17:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp;Bizony sokszor viszontagságos sorsa volt az egri színháznak. Ajánlom figyelmükbe erről (is) a blog nagy Színháztörténeti sorozatát&nbsp;. A viszontagságok sorába tartozott az is, hogy az 1966&#8211;67-es évadtól megszűnt az önálló társulat és összevonták a miskolcival. Ez az összevonás 1985-ig maradt fenn. Bár ekkor, 1985. január 1-jétől még csak befogadó színház lett az egri, társulat nélkül, önálló bemutató joggal, Szikora János vezetésével. De a színházakban két naptári évet érintő évadokban gondolkodnak, tehát ennek a naptári évnek az első fele egy (bár csonka) évad volt. Ha innen számolnánk, akkor a 2025/26-os a 42. évad volna az összevonás megszűnte után.
	1985/86 volt az első teljes évad Szikora János igazgatósága alatt.
	1986/87 &#8211; Gali László a direktor, de még mindig csak befogadó színház.
	1987/88 &#8211; Már van önálló társulat (de még vannak befogadott produkciók is, 1988/89 az első teljes önálló évad). Innen kezdve a számolást, a 2025/26-os a 39. évad. 

	

	Perl Márton fotója, 1987-ből
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ÉVADNYITÓ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508506</link><pubDate>2025-08-26 14:20:10</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A ma délelőtti társulati üléssel megnyilt a Gárdonyi Géza Színház 2025/26-os évada. Az első bemutató Csehov: Ványa bácsi című drámája lesz, október 3-án.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508476</link><pubDate>2025-08-24 09:33:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A legjobb női főszereplő díját nyerte el Saárossy Kinga Szarvason, a XIV. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon, az Ők tudják, mi a szerelem című előadásban nyújtott alakításáért! Gratulálunk!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BRONZ ÉRDEMKERESZT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508451</link><pubDate>2025-08-20 18:46:09</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Augusztus 20. alkalmából&nbsp;kimagasló táncművészi munkájának elismeréséül Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki Plita Márkot, a GG Tánc Eger művészét. Gratulálunk!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[VONATON...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508374</link><pubDate>2025-08-12 22:11:01</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[DIREKTORI PÁLYÁZAT    ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508317</link><pubDate>2025-07-23 21:14:16</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
	&nbsp;
	Megjelent a Gárdonyi Géza Színház igazgatói pályázatának kiírása, mely elérhető a kormány.hu és az eger.hu oldalon is. A pályázat beadásának határideje: 2025. augusztus 29.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[HAMAJDLESZ FESZT - FIATAL MŰVÉSZEK FESZTIVÁLJA: JÚLIUS 4&#8211;13. ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1508000</link><pubDate>2025-06-30 13:44:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Fiatal tehetségek, zenés estek, slam poetry, színházi előadások, irodalmi estek, mesék és koncertek Egerben. A fesztivál a Hamajdlesz Színházi Egyesület, egri kötődésű, 2022-ben gimnazisták által alapított, független, utazó társulat szervezésében valósul meg. A mára már professzionális társulat első, nagyszabású rendezvénye az egri fesztivál. A Hamajdlesz Társulat saját produkciói mellett feltörekvő, egri származású fiatal művészeket is támogat fellépési lehetőséggel.

	Valóban nagyon sokszínű a fesztivál, jó szívvel ajánlom a blog olvasóinak figyelmébe! A programot &#8211; lásd lentebb! &#8211; böngészve azt is felfedezhetik, hogy a Gárdonyi Géza Színház két estén is jelen lesz, amikor is Vass Judit beszélget &#8222;Anekdoták a Gárdonyi Géza Színházból&#8221; címmel Dimanopulu Afroditével és Baráth Zoltánnal, illetve Lázár Ritával és Rácz Jánossal.

	

	Jegyek a Tourinform irodában és online itt: https://jegy.hu/partner/hamajdlesz 

	Program: 

	2025. július 4. péntek

	2025.07.04. 18:00: Fesztiválnyitó Sanzonok és kuplék / Zenés est

	A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja zenés estjét Sanzonok és Kuplék címen. Rég elfeledett dalok egy letűnt korból, amit még is mindenki ismer. A Hamajdlesz Társulat fiatal színészei arra vállalkoznak, hogy felidézzék a huszadik század szép időszakát annak, értékőrző dalait és régi eleganciáját. Felcsendülnek régi slágerek, amiket mai napig nem feledünk. Itt lesz velünk Stux ki vérbeli párizsi lett, Meseaútón érkezik Joseph, ki minden nőnek tetszik, és a vén budai Hársfák még mindig békésen suttognak.

	2025.07.04. 20:00: Egy este a költészet hullámain / Harangozó Álmos és Kecskeméti Bence Odin zenés irodalmi estje.

	Készen állsz egy érzelmi utazásra, ahol a szavaknak súlya van, a dallamoknak mélysége, és a csillagos égbolt lesz a díszlet? Akkor ezt az estét nem hagyhatod ki! Harangozó Álmos és Kecskeméti Bence Odin egy különleges, bensőséges hangulatú műsorra invitál, ahol a zene és a költészet kéz a kézben jár. Felcsendülnek Elefánt-dalok, elhangzanak Szabó Lőrinc gyönyörű versei, és hallhatsz néhány saját szerzeményt is &#8211; mindezt egyetlen gitár kíséretével, a szabad ég alatt. Ha szereted a verseket, a zenét, ha keresed a csendben megbújó igazságokat és a kimondatlan érzéseket &#8211; itt a helyed!

	2025. július 5. szombat

	2025.07.05. 18:00: Várj (Godotra) / Samuel Beckett Godot-ra várva c. drámája nyomán.

	Didi és Gogo várakoznak. Godot-ra. De ez nem is olyan lényeges. Ami fontosabb, hogy addig is történjen valami. Nehogy csend legyen. Nehogy legyen idejük gondolkodni. Nehogy megélhessék az érzéseiket. De megéri mindig az utolsó pillanatig halogatni az életet? Gyermekkortól-öregségig. Szerelemtől-gyűlöletig. Talán magunkat is látjuk ezekben az emberekben. Talán halljuk a sok felesleges szó között azokat a ki nem mondott mondatokat, amikhez nekünk sem volt még bátorságunk. Didi és Gogo várakoznak. Még mindig várakoznak&#8230; Már nem.

	2025.07.05. 19:30: Népdalok és megzenésített versek &#8211; egy este az Opičkával

	Az idők során volt már változó a nevünk &#8211; hiszen olykor Csillagvérnek hívjuk magunkat, most mégis Opička néven lépünk fel &#8211; változott már a létszámunk, a repertoárunk, viszont mióta járjuk a színpadokat, egy sosem változott; az elszánásunk. Elszánásunk a zene és egymás szeretete iránt. Műsorunkban mindig igyekszünk olyan zenei értékeket képviselni, melyekkel egyre ritkábban találkozhatunk. Most saját versmegzenésítésekkel, például Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel vagy Kosztolányi Dezső verseivel, újraértelmezett, több szólamban megszólaltatott, átritmizált népdalokkal, ilyen a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, melyet saját komponálású kórusmű formájában adunk elő néhány hangszer kíséretében. Mindezt egymás és a zene örömében.

	2025. július 6. vasárnap

	2025.07.06. 18:00: A rátóti csikótojás

	&#8220;Nem megmondtam, hogy a csikó már mozog? Miért is nem ültük hát türelemmel még egy-két nap azt az Isten adta csikótojást?&#8221; A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja A rátóti csikótojás című magyar népmese alapján készült mesejátékát, melyben Rátót falu lakosai - akik még soha nem láttak tököt - nagy erőkkel igyekeznek kideríteni mi lehet abban a nagy, nehéz, narancssárga gömbben, amit a faluhatáron találtak. Az előadás elsősorban gyerekeknek 6 éves kortól és családoknak ajánlott!

	2025.07.06. 19:30: Rímhányó Romhányi / Verses est.

	Rímhányó Romhányi előadásunkban nem csak Romhányi József legismertebb versei hangoznak el, hanem a Flintstone család egyik korai epizódját és a Mézga család egy közismert részének élőben történő szinkronizálását is meghallgathatják az EKKESZ társulat tolmácsolásában.

	2025. július 7. hétfő

	2025.07.07. 18:00: Molnár Ferenc: Játék a Kastélyban

	&nbsp;

	&#8220;Ehhez a darabhoz nem kell más, mint egy díszes fotel és egy díszes asztalka. A stílus: XV. Lajos. Ez megfelel?&#8221; A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát. A gimnazisták által alapított társulat a klasszikus és a modern színház ötvözött eszközeivel színpadra álmodott előadása.

	2025.07.07. 20:30: Anekdoták a Gárdonyi Géza Színházból / Pódium beszélgetés.

	A meghívott művészekkel &#8211; Dimanopulu Afrodité és Baráth Zoltán &#8211; a színházi életről, az előadásokról, a városi történésekről és eseményekről beszélgetünk.

	2025. július 8. kedd

	2025.07.08. 18:00: Kosztolányi Dezső: Édes Anna

	&#8222;Tudod mi kell ennek? A munka a munka a munka! Azt hiszem ez a lány bevált&#8221; A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja Kosztolányi Dezső Édes Anna regénye alapján készült előadását. Édes Anna egy falusi parasztlány, aki felkerül Budapestre, hogy cselédként a Vizy család szolgálatába álljon. Jó kedélyű lány, elvégez minden munkát, ami a ház körül adódik. Nem jár se moziba, se színházba, szeretője nincs, családja nincs, egész nap otthon ül, árvalány. Gazdái úgy bánnak vele, mint a kutyával, folyamatos megaláztatásnak és kegyetlenségnek van kitéve, fokozatosan veszti el minden jogát és az emberi méltóságát. Anna szenvedései végül tragédiába torkollanak, brutális kegyetlenséggel végez gazdáival.

	2025.07.08. 19:30: Slam Poetry est

	Gyere és próbáld ki magad a Hamajdlesz Feszt slam poetry estjén! Várjuk a jelentkezőket, a profi és kezdő írókat. a műértő hallgatókat és a laikusokat.

	2025. július 9. szerda

	2025.07.09. 18:00: Fazekas Mihály &#8211; Lúdas Matyi

	"Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. Majd meglátják. Háromszor." A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja Fazekas Mihály Lúdas Matyi című mesejátékát, mely egy bosszúvágytól vezérelt, naplopó fiatal fiú zsarnokság ellen irányuló történetét mutatja be. A gimnazistákból szerveződött társulat által a klasszikus népijáték és a modern színház ötvözött eszközeivel színpadra helyezett előadás elsősorban gyerekeknek, családoknak ajánlott, de visszajelzések alapján más korosztály is örömét leli benne.

	2025. július 10. csütörtök

	2025.07.10. 18:00: Molnár Ferenc: Ibolya / Vígjáték.

	A neves színház igazgatója ideges a sok színésznőjelölttől, akik egyfolytában jelentkeznek a színházhoz, és mindegyikőjük "...azt hiszi, hogy ezen a pályán csak szerelemmel lehet karriert csinálni...". Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve az igazgató szolgának adja ki magát és a zeneszerző fogadja a jelentkezőket eljátszva az igazgató szerepét. Ekkor érkezik meg a mindenki szívébe belopódzó, egyszerű és szókimondó, selmeci "segédszubrett", Ilonka...

	2025.07.10. 19:30: Anekdoták a Gárdonyi Géza Színházból / Pódium beszélgetés.

	A meghívott művészekkel &#8211; Lázár Rita és Rácz János &#8211; a színházi életről, az előadásokról, a városi történésekről és eseményekről beszélgetünk.

	2025. július 11. péntek

	2025.07.11. 18:00: Örkény István &#8211; Tótocskáim

	Gondolkodni tilos és veszélyes! Bízzanak bennem, boldogabb lesz az életük. A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja Örkény István Tóték című tragikomédiájának feldolgozását, a Tótocskáimat két felvonásban. A Tótocskáim egy jó humorral operáló, groteszk formanyelvű, a klasszikus és modern színház ötvözött eszközeivel színpadra állított előadás, mely a magyar drámairodalom egyik legmeghatározóbb alkotása alapján készült.

	2025.07.11. 20:30: CC116 koncert

	A zenekart Egyetemi éveink alatt alapítottuk meg Sárospatakon egy jó kis koli buliban. Az elmúlt évek alatt rengeteg változáson mentünk át. Eleinte megzenésített verseket kezdtünk el játszani. Az idő múlásával kipróbáltuk magunkat több zenei stílusban, is mint a rock, pop, punk, de valahogy a végén az alternatív zenei hangzásban találtuk meg leginkább magunkat.

	2025. július 12. szombat

	2025.07.12. 18:00: Eck Attila, Füsi Borka - A kovács kutyája / KOHÓ Műhely - Bábos színpadi játék Lady Augusta Gregory és Dömötör Tekla szövegei alapján.

	A vad árva fiút nem szerették, nem utálták... igazából csak nem akartak róla tudomást venni. Még neve sem volt. Egy napon elhatározza, hogy szerez magának egyet, amit aztán együtt emlegetnek majd a legnagyobb hősökével. Bajnok akar lenni! Végigverekedi magát az egész világon - vagy legalábbis Ulster vidékein -, hogy elérje hőn áhított célját. Útja során szörnyekkel és lovagokkal találkozik, ellenlábasokkal és segítőkkel hozza össze a sors. A nagy hadakozások közben meg kell tanulnia, hogy mit is jelent valójában bajnoknak lenni, hogy mi az, hogy felelősség és becsület... meg kell tapasztalnia, hogy milyen az, amikor az embernek valódi céljai vannak... Sokszor az ember élete múlik azon, hogy tényleg megértette-e ezeket a leckéket...

	2025.07.12. 19:30: Magyar Jázmin Őzike musical estje

	Gyerekszínészként ismerhette meg a város, az évek során Gárdonyi Géza Színház, számos előadásban tapsolhattunk neki. Az egri évek után Budapesten folytatta színész tanulmányait, mára már város egyik legpatinásabb teátrumában, a Vígszínházban lép színpadra. Most visszatér szülővárosába, ahol közönség előtt idézi fel gyerekkorának fontos musical dalait egészen napjainkig. Először mutatja be saját dalait is, amire nem is lenne tökéletesebb hely, mint a város, ahol karrierje kezdődött.

	2025. július 13. vasárnap / 2025.07.13. 18:00: Fazekas Mihály &#8211; Lúdas Matyi

	&nbsp;

	"Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. Majd meglátják. Háromszor." A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja Fazekas Mihály Lúdas Matyi című mesejátékát, mely egy bosszúvágytól vezérelt, naplopó fiatal fiú zsarnokság ellen irányuló történetét mutatja be. A gimnazistákból szerveződött társulat által a klasszikus népijáték és a modern színház ötvözött eszközeivel színpadra helyezett előadás elsősorban gyerekeknek, családoknak ajánlott, de visszajelzések alapján más korosztály is örömét leli benne.

	2025.07.13. 20:00: Fesztivál záró Sanzonok és Kuplék / Zenés est.

	A Hamajdlesz Színházi Egyesület bemutatja zenés estjét Sanzonok és Kuplék címen. Rég elfeledett dalok egy letűnt korból, amit még is mindenki ismer. A Hamajdlesz Társulat fiatal színészei arra vállalkoznak, hogy felidézzék a huszadik század szép időszakát annak, értékőrző dalait és régi eleganciáját. Felcsendülnek régi slágerek, amiket mai napig nem feledünk. Itt lesz velünk Stux, ki vérbeli párizsi lett, Meseautón érkezik Joseph, ki minden nőnek tetszik, és a vén budai Hársfák még mindig békésen suttognak.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ÉVADZÁRÓ TÁRSULATI ÜLÉS]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1507743</link><pubDate>2025-06-06 14:19:10</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp;A június 6-i évadzáró társulati ülésen Blaskó Balázs igazgató és Topolánszky Tamás, a GG Tánc Eger művészeti vezetője értékelte az évadot és ismertette a terveket.
	&nbsp;&nbsp; A direktor elmondta, a színház reményteli évad elé néz. Köszönhető ez annak, hogy az önkormányzat által nyújtott és a minisztérium által megemelt támogatással betervezett saját bevétellel együtt 1 milliárd 80 millió forintból gazdálkodhatnak, valamint annak, hogy a bérletezés biztató ütemben halad.
	&nbsp;&nbsp; A jövő évadban a társulat két taggal bővül, a vendégként már látott Pintér Zseraldinnal és Szabó Zalánnal.
	&nbsp;&nbsp; Hagyományosan sor került elismerések átadására is, az évad művésze Csathó Norbert, az évad színházi munkatársa Baráth Zoltán. Tunyogi Péter színművész, a társulat alapító tagja pedig több évtizedes munkája elismeréseként a Gárdonyi Géza Színház Örökös tagja lett. Gratulálunk!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[MEGÁLLAPODÁS]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1507610</link><pubDate>2025-05-30 14:03:24</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp; Elfogadták a Gárdonyi Géza Színház közös működtetéséről szóló megállapodást, amit az önkormányzat a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együtt évről évre megköt. Idén a Gárdonyi Géza Színház 400 millió forintot kap állami, és 215 milliót önkormányzati forrásból.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ ÉVADHIRDETÉS - BŰCSÚRA KÉSZÜL A DIREKTOR]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1507410</link><pubDate>2025-05-18 12:59:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	
	Sajtótájékoztatón ismertette a 2025/2026-os évad tervét Blaskó Balázs, direktor, bejelentve egyben igazgatói pályafutásának lezárását, nem pályázik újra a színház vezetésére.
	&nbsp;&nbsp; Az új évadban az elmúlt években kényszerűen ötre csökkentett helyett újra hat nagyszínpadi bemutató kerül színre: Csehov: Ványa bácsi című drámája Blaskó Balázs rendezésében, Eisemann Mihály-Szilágyi László: Én és a kisöcsém című operettje Bal József rendezésében, Molnár Ferenc: A doktor úr című vígjátéka Frigyesi András rendezésében, Ernest Thompson: Aranytó című szatirikus vígjátéka Csiszár Imre rendezésében, &nbsp;Laurent Baffie fergeteges komédiája, a Lököttek, Bal József színrevitelében, valamint a tánctagozat, a GG Tánc Eger a Passió című táncjátékot mutatja be, koreográfus Topolánszky Tamás.
	&nbsp;&nbsp; A gyerekeket A csillagszemű juhász népmese színpadi változata várja Baráth Zoltán rendezésében és Nemes Nagy Ágnes-Novák János: Bors néni című zenés mesejátéka, melyet Novák János rendez.
	&nbsp;Az évad a már hagyományos Stúdiószínházi Táncfesztivállal fog indulni.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[MEGÚJULT A HONLAP]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1507409</link><pubDate>2025-05-18 12:46:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
			
		
	


	&nbsp;&nbsp;

	Megújult, áttekinthetőbbé és könnyebben kezelhetővé vált a Gárdonyi Géza Színház honlapja.
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ELMENT BÖBE NÉNI]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1507373</link><pubDate>2025-05-16 13:26:30</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
			
		
	


	&nbsp;

	&nbsp; Elment Böbe néni.
	&nbsp; Drinovszki Lászlóné, de Böbének, Böbőke néninek hívták a színházban. Szerette mindenki. Alapító tag volt, hiszen a színészekkel egy időben már ott voltak a többiek is. Ő még a befogadó színházi időszakban került oda, a színészbüfében kezdett és az önálló társulattal is maradt.
	&nbsp; Így emlékezett egy régebbi beszélgetésünkben erre az időre: &#8222;Gyönyörű volt... A régi időkben itt tiszta szeretet volt. Igazi csapat, az biztos. Tiszteletben tartották egymást, nem volt szakmai féltékenység sem, s Gali László igazgató úr is sokat törődött a &#8222;gyermekeivel&#8221; a fiatalokkal, akiket idehozott. Ők Papának is szólították. Soha nem volt olyan, hogy valamit ne lehetett volna vele megbeszélni. A színészek ránk is úgy néztek, mint családtagra, aranyosak voltak, volt, aki mindig a pótanyjának hívott.&#8221;
	&nbsp;&nbsp; A büfét otthagyta azután, hogy férje megbetegedett, de a színházat nem. Nézőtéri dolgozó lett. Kedvessége, segítőkészsége megragadt munkatársai és a nézők lelkében is. Miután nyugdíjba ment sem szakadt el kedves színházától. Bérletes nézőként járt vissza, amíg tehette.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp; Most elment. Örökre. Hiányzik.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SZÍNHÁZI VILÁGNAPI ÜZENET 2025]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506852</link><pubDate>2025-03-26 16:43:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			Az üzenet szerzője: Theodoros Terzopoulos, görögország színházigazgató, tanár, író, az Attis Színházi Társulat alapítója és művészeti vezetője, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke
		
			Egy olyan világban, ahol elszegényedett polgárok a virtuális valóság börtöncelláiba zártan, fullasztó magányukkal körülárkoltan léteznek &#8211; vajon meghallja-e a színház a segélykiáltásokat? Egy olyan világban, ahol totalitárius rendszerek kontrollja és elnyomása alatt robotokként kell leélni az életet.
			&nbsp;&nbsp; Aggasztják vajon a színházat az olvadó jégsapkák, az ökológiai pusztítás, a globális felmelegedés, a biológiai sokféleség masszív csökkenése, az óceánok szennyezettsége, az egyre gyakoribb erdőtüzek és a szélsőséges időjárási jelenségek?
			&nbsp;&nbsp; Lehetséges, hogy a színház az ökoszisztéma aktív részévé váljon? Sok éve figyeli már a színház az emberiség bolygónkra gyakorolt hatását, de még mindig nem tud mit kezdeni ezzel a problémával.
			&nbsp;&nbsp; Szorong-e a színház azon, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja? Az állampolgárt manipuláló politikai és gazdasági érdekek, médiahálózatok és véleményformáló cégek. A közösségi média &#8211; még ha meg is megkönnyíti &#8211; a kommunikáció nagy alibije, mert biztosítja a szükséges és biztonságos távolságot a másik embertől. A másik embertől, a mástól, az idegentől való félelem átható érzése uralja gondolatainkat és tetteinket.
			&nbsp;&nbsp; Vajon a színház reflektorfénye képes megvilágítani a társadalom traumáit ahelyett, hogy félrevezető módon önmagára irányítja a figyelmet? Ezek olyan kérdések, amikre nincs végleges válasz, mert a színház a megválaszolatlan kérdéseknek köszönhetően létezik és tartja fent magát.
			&nbsp;&nbsp; Új narratív utakra van szükségünk, amelyek célja az emlékezet ápolása és egy új erkölcsi és politikai felelősség formálása, hogy kiléphessünk a mai középkor sokféle formát öltő diktatúrájából.
		
			Theodoros Terzopoulos
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[HOL IS VAN A CAFÉ BRASIL?                ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506802</link><pubDate>2025-03-13 18:27:19</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Itt van nekünk ez a mulató, a Café Brasil. Szeretjük! De hol is van az az &#8222;itt&#8221;? Mert bár többnyire latin muzsika szól, időnként magyar retro táncdalok is elhangzanak, no meg magunkra is ismerhetünk a vendégekben és alkalmazottakban &#8211; itt van ez bizony nálunk Magyarországon &#8211; de lehetne ugyanúgy más országokban is, hiszen általános, örök és bárhol érvényes szituációkkal találkozunk a Café Brasilban &#8211; szórakoztatva elgondolkodtató formában.
	&nbsp;&nbsp; Régóta mondogatom, hogy a GG Tánc Eger önálló produkciói nagyobb hírverést és visszhangot érdemelnének, hiszen hosszú évek óta magas színvonalú és változatos műfajú előadásaikat láthatjuk, amelyekben mindig törekszenek arra, hogy izgalmas, mához szóló üzeneteiket újszerű táncnyelvi formába öntve vigyék a közönség elé. Mégis tudtak meglepetést okozni, azzal, hogy a táncművészek ebben az előadásban meg is szólalnak, komoly versként mondanak el táncdalszövegeket, Szénási Dolli pedig énekli a táncdalokat.
	&nbsp;&nbsp; Különféle figurák találkoznak a Café Brasilban. Mindegyikük más karakterrel, sorssal, vágyakkal, közös bennük, hogy várnak valamit ettől a helytől, még ha akár tökéletesen ellentétesek is a vágyaik. Valamint az, hogy csaknem mindegyikük rejtegeti igazi arcát, szerepel, viselkedik. Van azért egy zug a Café Brasilban, ahol levetik az álarcot, s önmagukat adják, mégpedig a mosdóhelyiség, ahol &#8211; többnyire &#8211; magukra maradva kiengednek, kilépnek a felvett attitűdből. Amely attitűdöt egymásba fonódó epizódok során ismerhetjük meg, szóló, duett vagy tutti jelenetekben, s közben &#8211; noha nagyon is komoly dolgokról van szó &#8211; Topolánszky Tamás koreográfiájának (gondolom, hogy a próbaidőszakban a táncosok is sok ötletet adtak hozzá!) köszönhetően rengeteg humorral, élvezetes perccel ajándékoz meg az előadás. A humor (sem) tudna persze igazán érvényesülni, ha nem volnának rá kellően fogékonyak és nem volnának közvetítésére alkalmasak a táncművészek. Egyiküket mégis szeretném kiemelni. Az elmúlt évadban látott Varázsfuvola előadásukban is feltűnt (Papageno szerepében), megfelelő feladatban menyire szórakoztató, mennyire vérbeli clown tud lenni Varga Dániel, aki egyébként 2024-ben az évad legjobb pályakezdő táncművésze díjat vehette át színházi táncos kategóriában a Tánc Világnapján.&nbsp;
	
	
	Fotók: Gál Gábor

	Jó szívvel ajánlom, térjenek be a Café Brasil nevű mulatóba, nem fogják megbánni.&nbsp;

	Táncolják:

	Agárdi Márk
	Anna Manetti
	Ellenbacher Kamilla
	Emődi Attila
	Hung-Ming Pan
	Marialaura Savino
	Plita Márk
	Szénási Dolli
	Varga Dániel
	Winkelmayer Zsófia

	Dramaturg: Pinczés István Jászai-díjas
	Zene: montázs
	Díszlet-látvány: Vati Tamás
	Jelmez: Bati Nikolett
	Vizuál: Sátori László
	Fénytervező: Pető József
	Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
	Asszisztens: Kiss Alexandra
	Ügyelő: Hódosi Ildikó
	Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KITÜNTETÉS A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506454</link><pubDate>2025-01-24 15:52:56</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						
				
			
		
		
			Eger MJV. közgyűlése a Magyar Kultúra Napja alkalmából, kiemelkedő művészeti tevékenysége elismeréseként Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Baráth Zoltánnak, a Gárdonyi Géza Színház tagjának. Színész, rendező, színháztörténész, drámapedagógus, bibliaoktató, a 25 éven át működő Babszem Jankó Gyermekszínház alapítója és művészeti vezetője, a Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, színésze, gyermekelőadások rendezője. Gratulálunk!
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[NEM MINDEGY]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506346</link><pubDate>2025-01-07 21:01:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Gyakran találkozom a színházról szóló közbeszédben fogalmak helytelen használatával, keverésével. Mi is az a négy fogalom, amit gyakran kevernek?
	1. Darab &#8211; ez maga a mű, amely lehet klasszikus vagy modern, lehet különböző műfajú, de mindenképp ez az &#8222;alapanyag&#8221;, amiből megszületett, amit a színpadon látunk. Vagyis, az előadás. Aminek van rendezése, magának az alapanyagnak pedig lehet feldolgozása, s kerülhet abban a formában színre.
	2. Előadás &#8211; amit látunk, nézünk a színpadon. Darab és előadás, ezek nem szinonimák, az előbbiből születik az utóbbi. Ebből az is következik, hogy mondhatja valaki azt, nagyon tetszik neki a darab és mondhatja azt, nagyon tetszik az előadás, de a kettő nem jelenti ugyanazt. Előfordulhat, hogy tetszik a darab maga, de nem tetszik az előadás, ahogyan színpadra állították, rendezték, előadják. Jó esetben persze tetszhet mindkettő!
	3. Feldolgozás &#8211; a szerző megalkotta művét, azután egyszerre csak egy másik szerző, dramaturg, rendező úgy gondolja, ő bizony át- vagy feldolgozza, az eredeti alapanyagból létrehoz egy ahhoz ugyan kisebb-nagyobb mértékben hasonló, mégis új produktumot. Egy feldolgozást. Tehát nem helyes használat a &#8222;tetszik nekem ez a feldolgozás&#8221; akkor, amikor az eredeti mű került színpadra, de érdekes, megragadó rendezésben, s az tetszik nekünk. &nbsp;
	4. Rendezés &#8211; lásd a 2. és 3. pontot! 
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A HARMINCADIK]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506302</link><pubDate>2025-01-02 13:35:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	A harmincadik&#8230; bár igaz, meghirdettek más helyszínnel, más időpontra egy másik újévi koncertet is és azt is a harmincadiknak. És tulajdonképpen mindkettő igaz. Hogyan lehet ez?&nbsp;
	&nbsp;&nbsp; 1995. január 1-je, ekkor volt először a bécsi mintájára rendezett újévi koncert Egerben, helyszíne a Gárdonyi Géza Színház (így tehát a 31. lett volna ezidén, de egyet a koronavírus alatt nem lehetett megtartani). Kelemen Csaba színművész volt akkor az egyik, majd a később években az Agria Játékok Kft tulajdonosaként az egyedüli főszervező. A járványnak ő is áldozatául esett, de a Kft. felesége vezetésével a veszély elmúltával folytatta a hagyományt. Az utóbbi két évben azonban valami megbicsaklott, az addig megszokottakhoz képest nem az Egri Szimfonikus Zenekar, Szabó Sipos Máté karmesterségével, hanem a dunakeszi lépett fel, ahogyan addig is mindig, szólistákkal és a GG Tánc művészeivel. Sokan látták örömmel, hogy 2025. január 1-jén visszatérnek az egri szimfonikusok (de délutáni nélkül, egyetlen, esti előadással). A jegyek el is fogytak hamar. A koncert a hosszú éveken át megszokott hangulatban és külsőségek között zajlott, legfeljebb (előzetesen a zenekaron kívül most szokatlan módon semmit nem lehetett megtudni a fellépőkről) azon lepődhettek meg, akik &#8211; szintén mint már hosszú éveken át &#8211; Tóth Leventét várták, hogy Vida Péter volt az est házigazdája. A fellépő szólisták viszont már máskor is álltak ez egri újévi koncert színpadán. Elegáns, kellemes, jó hangulatú este volt. És valóban a 30., itt, a Gárdonyi Géza Színházban. Amit viszont idén először nem az Agria Játékok Kft. jegyzett. Az általuk meghirdetett, valóban 30. alkalommal megszervezett újévi koncertre január 18-ra várják a közönséget a Hotel Eger &amp; Parkba. Házigazda Tóth Levente és ott is lépnek fel olyan szólisták, akik korábban a színházban is. 
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KARÁCSONYT VÁRVA]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1506213</link><pubDate>2024-12-22 16:43:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[DÉS-NEMES-BÖHM-KORCSMÁROS-HORVÁTH: VALAHOL EURÓPÁBAN / MUSICAL]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505897</link><pubDate>2024-11-18 18:16:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;Bővebben a 2024/25-ös évad rovatban! (Fotó: Gál Gábor)
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ KIÁLLÍTÁS AZ EMELETI ELŐCSARNOKBAN        ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505878</link><pubDate>2024-11-16 11:04:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Kiállítás nyílt a színházban, az egri kőszínház létrejöttének 120 éves jubileuma tiszteletére. (A blog már augusztusban - a megnyitás időpontja 1904. augusztus 20. volt - négy részes sorozattal emlékezett az évfordulóra.) Az érkező közönség kedves emlékként "belépőjegyet" kapott, majd részletet láthatott Gárdonyi Géza az 1904-es megnyitóra írt előjátékából, Babócsai Réka, Baráth Zoltán, Csathó Norbert, Kiss Alexandra és Ivády Erika előadásában. A tárlatot Blaskó Balázs, a színház direktora és Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, a Bródy Sándor Könyvtár igazgatója nyitotta meg, Baráth Zoltánnal, a kiállítás kurátorával.
	
	

	Tőzsér Istvánné Géczi Andrea és Baráth Zoltán:

	

	

	A kiállítás előkészítésében én is részt vehettem:

	
	
	Fotók: gardonyiszinhazblog
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SOKEZER EMBER EGY BOLDOG ESTÉN]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505832</link><pubDate>2024-11-09 21:18:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	André Rieu und seine Johann Strauss Orchester - Wien, 2024.11.06. Tizennyolcezer boldog ember a nézőtéren, csupa mosoly, öröm, meghatottság, humor, önfeledt taps, nevetés, tánc. Világslágerek és &#8211; kötődés a színház világához &#8211; népszerű részletek operettekből, operákból. Csodálatos este volt. (Fotó: gardonyiszinhazblog)

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ PIAF 25]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505665</link><pubDate>2024-10-13 11:16:43</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Huszonöt éve mutatta be a Gárdonyi Géza Színház az Edith Piaf életéről szóló zenés játékot. Az évfordulóra és Szegvári Menyhért rendezőre emlékezve az ezután megszületett egyszemélyes változatot láthatták a nézők, a címszereplő Nádasy Erika előadásában, Egerszalókon, 2024.10.12-én. A képre kattintva videó nyílik a blog Youtube csatornájáról.
	
	

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A BLOG POSTÁJÁBÓL]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505638</link><pubDate>2024-10-08 19:28:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp;

	Időről-időre kapok üzeneteket, leveleket a bloggal, az egri színházzal, a színház világával kapcsolatban. Kérdések&nbsp;is előfordulnak, amelyeket általában magam is meg tudok válaszolni. Legutóbb olyan levelet kaptam, amelynek küldője azt kérte, tegyem közzé a blogon. Mivel nem volna korrekt nem hallgatni meg a másik oldalt, elküldtem a Gárdonyi Géza Színház titkárságának, kérve, hogy reflektáljanak rá. Most tehát itt olvashatják a nekem címzett levél összefoglalóját és a Színház válaszát.
	&nbsp;&nbsp; Az első rész kifejezetten nekem, illetve a blognak szól: &#8222;Kedves Ferenc! Először is szeretném megköszönni munkáját, az egri Gárdonyi Géza Színházon felnövő fiatalként öröm szemezgetni oldalán!&#8221;
	&nbsp;&nbsp; A továbbiakban arról ír, hogy &#8222;Mint elkötelezett színházrajongó írok önnek s szeretném felhívni figyelmét egy szomorú eseményre, amely az egri teátrumot érinti. Legutóbbi színházi látogatásomkor szomorúan tapasztaltam, hogy általam több kedvelt színésznek is lekerült képe a társulat közül.&#8221; &nbsp;Külön, név szerint említi a nyugdíjba vonult Vókó Jánost, akinek ezzel &#8222;színészi pályája is a végéhez ért&#8221; , és akinek játékát a levél írója nagyon kedvelte. Sajnálja, hogy legalább egy Facebook poszt formájában nem búcsúztak el tőle a nyilvánosság előtt is. A levél így zárul: &#8222;Köszönöm, ha olvassa levelemet s ha az oldalon beszámol róla! Üdvözlettel egy színházat kedvelő s művelő néző! Pozsik Hunor&#8221;
	&nbsp; &nbsp; A Színház válasza:
	&nbsp;&nbsp; Tisztelt Nézőnk! Örülünk, hogy &#8222;az egri Gárdonyi Géza Színházon felnövő fiatalként&#8221; kíséri figyelemmel munkánkat. Köszönjük. A 2023/24-es évadzáró társulati ülésen Blaskó Balázs igazgató úr elbúcsúzott Vókó János művész úrtól. (* Magam is tanúsíthatom, mivel jelen voltam a társulati ülésen. J.F.) Viszont, mint társulatunkat hosszú évtizedeken át erősítő, megbecsült művészünkről, nem feledkezünk meg róla, itt él a városban, ha bármikor szükség van rá, újra színpadra léphet.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[  ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505609</link><pubDate>2024-10-05 17:29:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Fotó:&nbsp; gardonyiszinhazblog

	Tegnap este a közönség számára (a társulat az évadnyitó ülést már augusztus 18-án megtartotta) is elkezdődött a Gárdonyi Géza Színház 2024/25-ös évadja.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp; Szezonkezdőnek Hubay Miklós darabját választották: Ők tudják, mi a szerelem. Emlékezhetnek esetleg a nyolcvanas évek közepe tájt bemutatott tévéfilmre, amelyben a két főszerepet, a zeneszerzőt, Hector Berliozt és szerelmét, Estellát Sinkovits Imre és Tolnay Klári játszották, láthatták mostanában a Nemzeti Színházban vagy az ő vendégjátékukban Blaskó Péterrel és Udvaros Dorottyával. Nos, Egerben Blaskó Balázs, a színház direktora és felsége, Saárossy Kinga keltik életre őket, külön érdekesség, hogy régen álltak utoljára együtt színpadon, Dürrenmatt tragikomédiájában, Az öreg hölgy látogatásában, 2014-ben. Mindkettőben szerelmeseket (vagy egykori szerelmeseket) láthatunk, az tragikomédia, a mostani előadás burleszk és tragédia műfaji megjelöléssel szerepel a színlapon, s valóban, a szerelem örök és fenséges, szívre ható, s mindkét darabban igen komolyan ábrázolt témája ellenére mindkettőben akad nevetnivaló is. Ami a nagy különbség, az öreg hölgy és egykori szerelme már gyűlölik egymást, Hector és Estella viszont bár útjaik elváltak, évtizedeken és távolon át, máig szerelmesek, példát is adva életkortól függetlenül a darab többi szereplőjének és minden nézőnek is ebben a romantikus történetben, milyen az igazi szerelem. Mert &#8222;Ők tudják&#8230;&#8221; mondja ki az előadás a zárómondatával (egyben címével). &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	&nbsp;
	

	Saárossy Kinga, Blaskó Balázs, Babócsai Réka / Fotó: Gál Gábor

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KULISSZATITKOK]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505576</link><pubDate>2024-09-24 21:08:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Kulisszatitkaink címmel indított sorozatot a Gárdonyi Géza Színház, amelyben minden bemutató előtti héten az előadás művészeivel a próbafolyamatról, élményekről beszélgetnek. Az első alkalom vendégei az Ők tudják, mi a szerelem című előadás kapcsán Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművészek és Frigyesi András rendező voltak. A beszélgetést Vass Judit moderálta.

	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[MÚOSZ-TAGSÁG]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505540</link><pubDate>2024-09-17 14:07:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	Bár sok éve tagja voltam eddig is egy újságíró szervezetnek, felvettek a nyomtatott sajtóban és internetes portálokon megjelent színházi tárgyú publikációimnak és színházi blogomnak köszönhetően a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe. Örülök neki.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[120 ÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ 4/4. RÉSZ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505417</link><pubDate>2024-08-24 18:00:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
	
		Mi várt arra, aki belépett a 120 évvel ezelőtt átadott épületbe? Az Egri Ujság - 1904. augusztus 24-i szám - részletesen leírta&nbsp;(* az eredeti helyesírással):
	
		
			
				
					
			
		
	
	
		&nbsp;&nbsp; Régen-régen, még a 60-as években történt, hogy valakinek eszébe jutott az a csak most testet öltött eszme, hogy Egernek szüksége volna egy állandó szinházra. Azóta ez a gondolat sokszor felébredt és ugyanannyiszor elszunnyadt, mig végre az utolsó esztendőkben akadtak önzetlenül müködő férfiak, kik elhatározták, hogy az állandó szinház eszméjét többé elaludni nem hagyják.
		&nbsp;&nbsp; A husz éven keresztül állott arénára ma már semmi jel sem mutat, legfeljebb gondolatunkba tudjuk visszaidézni azokat a kellemes estéket, melyeket ott eltöltöttünk. Az aréna helyét ma egy diszes csarnok foglalja el, amelyet jól esik szemlélni mindannak, ki a kultura eme fontos tényezőjét tényleg annak ismeri és jól esik szemlélni azoknak is, akik elmondhatják, hogy annak létrehozásában nekik is volt részük. A szinház átvétele csütörtök délután történt, s ezzel a szinház, melynek tervezői Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök voltak, a város tulajdonába ment át.
		&nbsp;&nbsp; Tekintettel arra, hogy a terv elkészitésénél a szinházépitésre álló meglehetősen csekély 100-110000 korona mindig kisértett, s igy valami monumentális palotára gondolni sem lehetett, elismerőleg kell kiemelnünk, hogy állandó szinházunk mégis modern, tetszetős hajléka lett a magyar szinészetnek, ami az említett két mérnöknek érdeme.
		&nbsp;&nbsp; A szinház átvételére a szinügyi bizottság egy szükebbkörű bizottságot küldött ki, melynek tagjai Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt Bárány Géza, Bayer Henrik, dr. Pátz Ferenc és dr. Setét Sándor voltak. Ezenkivül az át adásnál jelen volt Balla Kálmán szinigazgató is. A bizottság általában mindent rendben talált s csupán kisebb igazitásokat rendelt el, melyek a most folyó szini saison után fognak végbemenni.
		&nbsp;&nbsp; A szinház 920 méternyi területet foglal el, mely parkkal van körülkeritve. Ha a szinházba belépünk, az u. n. hideg foyerbe jutunk, mely jó szolgálatot tesz nyáron a léghuzam ellen,&nbsp; télen pedig mintegy átmeneti helyiséget képez a szabadból a fűtött előcsarnokba, ahova a pénztár és a ruhatárak helyeztettek el. Az előcsarnokból léphetünk be a földszinti ülő és állóhelyekre, továbbá a földszinten fekvő páholyokra. A földszinti ülőhelyek száma 160; földszinti páholy pedig van 16. Az előcsarnokból egy lépcső vezet az emeleti páholyokba, számuk 21 és a buffetbe. A karzatra és erkélyre az utcáról vezet fel külön lépcső.
		&nbsp;&nbsp; A szinházba lépőre kellemes hatással van a bordó alapszin; a páholyok bordó tapétával vannak befedve, a földszinti ülések pedig csinos kivitelű karosszékek. A szinház menyezetét csinos freskók diszitik, melyek az ihletet adó muzsát, a dráma allegoriáját, a költészetet és táncot ábrázolják. A szinház összes helyiségébe villamvilágitás és légfűtés van bevezetve és a közlekedés egyik helyiségből a másikba &#8211; tekintve a jó ajtókat és a széles folyosókat &#8211; teljesen kielégitő.
		&nbsp; &nbsp;A szinházba körülbelül 650-en férnek el; páholy van benne 37, földszinti ülőhely 160, erkély ülőhely 119, vagyis összesen van 427 ülőhely; hozzászámitva ehhez a karzati ülő és álló, továbbá a földszinti állóhelyeket mintegy 650-en férnek a szinházba, kik a szinház minden helyéről jól láthatják a szinpadot.
		&nbsp;&nbsp; A tüzbiztonság szempontjából teljesen megnyugtathat bennünket az, hogy számos kijáró vezet ki a szinházból, melyek egyenesen a szabadba visznek és igy a közönség &#8211; bármily nagyszámu legyen is &#8211; össze nem torlódhatik, hanem esetleges pánik esetén hamarosan kijuthat a szabadba.
		&nbsp;&nbsp; A szinpad és a zenekar elhelyezését semmiféle kifogás nem érheti. Az akusztika jó, ami pedig szinháznál elengedhetetlen feltételt képez. A zenekar kissé mély s igy a földszinten ülők a zenészeket nem láthatják, ez azonban nem esik a hallás rovására, mert még inkább jó, hogy a katonazenében előforduló erős hangszerek arra a fokra redukáltatnak &#8211; a mélység által &#8211; amely hallási szempontból a legmegfelelőbb.
		&nbsp;&nbsp; A mellékhelyiségek ugy vannak rendezve, hogy azok a legkényesebb izlést is kielégithetik. Az igazgató irodája mellett balra sorakoznak a könyvtár, kellékes szobája és négy női öltöző; jobbra pedig a társalgó, zeneterem és három férfi öltöző van. Az épület hátsó részében lakik a szinházi felügyelő, azon kivül itt vannak elhelyezve a különböző kellékek, ruhatár, stb.
		&nbsp;&nbsp; A szinház összes helyiségeinél szükséges ipari munkákat egri iparosok végezték, miáltal a szinház épitésével a helybeli ipar támogatása is eléretett. A diszleteket Burghardt és Kéry budapesti festők festették.
		&nbsp;&nbsp; Egyszóval Eger város egy szép és minden tekintetben modern szinházhoz jutott. A közönség érdeklődését a szinház után már ismerjük és szeretjük remélni, hogy az uj, diszes csarnokot még fokozottabb mértékben fogja megjelenésével kitüntetni. Ezzel egyébként tartozik a közönség magának s tartozik a városnak, amely nem tekintve az anyagi áldozatot, létrehozta az állandó szinházat, melynek virágzását mindnyájan ohajtjuk. (B-s.)&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	
		Az első színi szezonban a következő előadásokat láthatták az egri nézők:
	
		Dumas: A három testőr
		Gárdonyi Géza: A bor
		Herczeg Ferenc: Balatoni rege
		Huszka Jenő: Bob herceg
		Jókai Mór: Aranyember
		Kacsóh Pongrác: János vitéz
		Katona József: Bánk bán
		Moliere: A fösvény
		Shakespeare: A makrancos hölgy
		Shakespeare: Rómeó es Júlia.&nbsp; &nbsp; 
	
		&nbsp;&nbsp; Nagyon sokat kutattam olyan fotó után, amin megláthatnánk a régi színház nézőterét, hirdettem kérésemet közösségi portálokon is, de magam sem tétlenkedtem. Leveleztem, fotós adatbázisokban kerestem, filmhíradókat néztem át, személyesen jártam ott vagy levélben kerestem meg különböző intézményeket, ahol feltételezésem szerint esetleg található lett volna ilyen kép, a Megyei Könyvtártól,&nbsp;Megyei Levéltártól kezdve a Vármúzeum gyűjteményén, a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumon át az Országos Színháztörténeti Intézetig, Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményéig. Mindenhol próbáltak segíteni, de hiába.
		&nbsp;&nbsp; A nyitó képet végül Szeredi Attilától kaptam, aki az 1990-es évek elején maga is a Gárdonyi Géza Színházban dolgozott. A kép készítésének idejéről, körülményeiről ő sem tud többet, mint ami a hátára írt feliratból kiderül, hogy az egri színház 1961-ig létező épületének nézőterén készült.
		&nbsp;&nbsp; Azt, hogy valóban így van, kérésemre Kissné Fink Zsuzsanna is igazolta, akinek édesapja, Fink Forgács Kálmán színész volt és az 1956-58-as években játszott az egri színházban, karakter és táncos-énekes szerepeket. Két legidősebb gyermeke pedig statisztált, jól ismerte az épületet.
		
		A 120 éves egri színház történetét bővebben lásd a blog Színháztörténeti sorozatának (bal oldali menüsor) 44-53. fejezetében!
		&nbsp;

]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ELHUNYT KAKÓ ZSOLT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505426</link><pubDate>2024-08-23 12:16:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
	49 éves korában elhunyt Kakó Zsolt, a kelléktár vezetője. Színészként kezdett, a színház stúdiójának elvégzése után emlékezetes alakítása volt A dzsungel könyvében Maugli. Fotó: Majoros Tamás) A színes képre kattintva pedig a Piaf című zenés játékban láthatják, a videó a blog Youtube csatornájáról nyílik.
	
	

	
	
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505425</link><pubDate>2024-08-23 11:29:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A XIV. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon, a Szarvasi Vízi Színházban a legjobb női főszereplő díját "A házasságszerző" c. vígjátékban nyújtott alakításáért Dimanopulu Afrodité kapta. Gratulálunk! (Gál Gábor fotója az egri színházban készült.)&nbsp; 

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[120 ÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ 4/3. RÉSZ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505393</link><pubDate>2024-08-20 17:00:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Az 1904. augusztus 20-i nap történéseit a legközelebb 4 nap múlva, 24-én megjelenő Egri Ujság tudósítása (* az eredeti helyesírással) és Gárdonyi Géza erre az alkalomra írt Előjátéka segítségével idézzük fel.
	
	&nbsp;&nbsp; 

	
		
			
				
		
	


	A Színház megnyitása
	&nbsp;

	Eger város közönsége diszes uj hajlékot emelt a magyar szinészetnek a Hunyady-téren, egy körvonalaiban már is szépnek mutatkozó park közepén.
	&nbsp;&nbsp; A magyar szinművészet e legujabb temploma augusztus 20-án, Szent István király ünnepén avattatott fel ünnepi hangulattal, de minden külső fény és csillogás mellőzésével. Szivében ünnepelt a közönség s az ilyen ünnep a legméltóbb a Múzsák ünnepéhez, kik a szivekhez szólnak, szivekben élnek s nyomukban bőségesen áradozik a kedély éltető forrása.
	&nbsp;&nbsp; Este &#189; 8 órakór kigyúlt a szinház összes villany lámpája s a közönség sűrű tömegekben vonult az igazán szép és modern berendezésű nézőtérre, melynek minden legkisebb helyét a szorongásig betöltötte.
	&nbsp;&nbsp; A zenekarban felcsendült a Rákócy örökszép szinfoniája s a közönség ünnepies hangulata hazafias mámorban ringatózott. Egyszerre csak felrebben a szinpad függönye s az igazán szép diszletek elénk varázsolják az egri vár &#8222;Sötét kapuját&#8221; az ismert, kegyeletes Dobó-emlékkel. A hatás leirhatatlan. Jobbról felvonulnak a szinészek a szinpadra. Balla Kálmán társulatának egész személyzete együtt van s kezdetét veszi a prológ, melyet a nagy nevű író, Gárdonyi Géza írt erre az ünnepi alkalomra hazafias lelkülete, irói ihlete egész melegével. Egy-két szó bevezetőnek s a szintársulat a zenekar kisérete mellett a Hymnuszt énekli. A közönség óriási sokadalma feláll az ülőhelyekről s igy hallgatja a szivek mélyeig járó nemzeti imát. Ezután folytatódik az előjáték. Dobó felkel rideg kőágyáról s elmondja azokat a lelkes szavakat, melyeket Gárdonyi nagy lelke sugalt s melyeket lapunk tárcájában olvashatnak olvasóink. A gyönyörü jelenetet a Szózat éneklése zárta be, melyet szintén a szintársulat összes személyzete adott elő a zenekar kiséretében.
	&nbsp;&nbsp; Ez ünnepi előjátékot 10 percnyi szünet követte, mely idő alatt a szinpadon felállitották a diszleteket az ünnepi előadáshoz, a közönség pedig szemlét tartott az uj szinház belső berendezése felett.
	&nbsp;&nbsp; Az ünnepi darab Dobsa Lajos: István, első magyar király cimű 5 felvonásos szomorujátéka volt. Régi darab, de alkalomszerünek gondolta a szinügyi bizottság, mely ezt a megnyitó előadást rendezte s előkeresték e történelmi drámát a feledékenység homályából.
	
	GÁRDONYI GÉZA:
	
	ELŐJÁTÉK AZ EGRI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSÁRA, 1904 AUGUSZTUS 20-ÁN.

	SZEMÉLYEK: 

	DOBÓ
	EGY KOVÁCS
	EGY MÁSIK IPAROS
	EGY HONVÉD
	SZINÉSZEK 

	(A szín a Sötétkaput ábrázolja. Éj van, holdfénytől kissé világos. A szín közepén a rácsozat mögött Dobó síremléke éppugy mint a várban, de a homályban alig látszik.) 
	Oldalt a padon honvéd ül és alszik.
	(Lent valahol igen távol cigánybanda játszik, eleinte csak egyes hangok verődnek a szinházba igen halkan.)

	KOVÁCS: E! Nézd mán ezt a honvédet: elaludt.
	MÁSIK IPAROS: Ezt bizony elnyomta az álom. De költsük fel, mert vasba teszik, ha reggel megy haza. (Megérinti.) Hé, vitéz ur!
	HONVÉD (fölretten) : Ki az?
	KOVÁCS (a honvédhez) : E! Te vagy itt Marci?
	HONVÉD: Én vónék. Tyű, de elaludtam! (Az ébredő inas mozdulatai.) Hát téged mi szél hordoz itten ilyen későn?
	KOVÁCS: Idelent mulattunk a komámmal a vendéglőbe, oszt színészek is vótak ottan a szomszéd asztalnál. Oszt azt beszélték, hogy aszongya az egyik: Szép hódvilágos este van fiúk, gyerünk fel a várba.
	MÁSIK IPAROS: Már jönnek is.
	KOVÁCS (a honvédhez) : Tudod, az ilyen színésznép vagy szaval, vagy danol, de mindig csinál valami szépet, oszt itt ingyen is hallhatjuk.
	HONVÉD (teljesen föleszmélve. Megnézi a zsebóráját) : Tyű a rézből vert Ponciusát!
	SZINÉSZEK (a lejtőn erszkednek le balról) .
	KOVÁCS: Nem erre kellett volna urak.
	ELSŐ SZÍNÉSZ: Most már mindegy.
	MÁSODIK SZINÉSZ: Kár, hogy jobban nem láthatjuk. Nem lehet bemenni? (A kapu kilincsét nyomogatja.) HONVÉD: Be lehet. Éppen én vagyok ennek a kapunak a Szent Pétere itten. Mer ez olyan bagazin-féle is, tetszik tudni. (Kinyitja és széttárja a kaput. A kovácshoz) : Te, koma, csak hagyjátok benn a kulcsot. Majd reggel megtalálom. (El balra sietve.)
	A Holdfény rásüt a Dobó-emlékre. A színészek leveszik a kalapjokat és az emlékre mélázva, csendben állnak egy szinpadi percig.
	ELSŐ SZINÉSZ (elmerengve) :
	Az elmult századok lehellette
	érinti arcomat, úgy érezem.
	Köszöntlek téged, porladó oroszlán!
	MÁSODIK SZINÉSZ:
	Koszorút kellett volna hoznunk.
	HARMADIK SZINÉSZ:
	Ha ő nem állott volna kemény lábbal,
	ezeken a megbarnult köveken,
	ma nem beszélnénk itten magyarul.
	NEGYEDIK SZINÉSZ:
	Fiúk, ha már nem hoztunk néki koszorút,
	tiszteljük meg emlékét egy dallal.
	Hisz voltaképp a dal is koszorú.
	Eléneklik a Himnuszt (ismétlés nélkül) . A dal befejező részét, (Megbünhödte) halkan, hogy a toronyóra távoli kongása hallható legyen.
	DOBÓ (fölül) :
	Egy percnyi csend. A toronyóra halk kongásai még hangzanak. A távoli cigánybanda alig hallhatóan ismétli a himnusz második felét.
	DOBÓ (maga elé) :
	Óh mily szép ébredés! De micsoda
	bűbájos dal költ fel ez éjszakán?
	(A színészekhez) :
	Mi dal ez, mondjátok, hogy
	erejétől a porrá vált szív is életre kél?!
	ELSő SZINÉSZ (szent rémülettől dermedt arccal) :
	A magyar Himnusz, kapitány uram.
	DOBÓ:
	Magyar Himnusz? Hát él még a magyar?
	Kezét a homlokán lassú mozdulattal átsimítja, mint mikor még nem tiszta az ember feje az álomtól. Lábát leeresztve ül a kövön, kezében lándzsa.
	Hát hogyne élne - mit is kérdezek!
	Ezer év óta feni a kardot és a tőrt
	a magyar ellen Kelet és Nyugot.
	De a magyart sohse találják szíven:
	mert az Isten keze takarja azt! (Leáll.)
	Miféle szerzet vagytok ti, barátim?
	A banda mihelyt elvégezte a Himnuszt, a Szózatban folytatja, de csak halk zümmögéssel mindvégig, migcsak a kárpit le nem gördül.
	ELSŐ SZINÉSZ:
	Színészek vagyunk, kapitány uram.
	DOBÓ:
	Színész? Mi az? Az én időmben
	nem ismertünk ilyen foglalkozást.
	ELSŐ SZINÉSZ:
	Azon időben, kapitány uram,
	komédiás volt a színész neve.
	DOBÓ:
	Így már tudom.
	ELSŐ SZINÉSZ:
	A színészet kijött
	a klastromiskolák fala közül,
	S külön házakban és templomszerű
	szép palotákban játssza, tükrözi
	a tarka élet változásait.
	A könyvekben aluvó gondolat
	kiszáll és testet ölt a színpadon.
	Amit a költő álmodott csupán,
	élő, beszélő valósággá válik.
	DOBÓ:
	Értem. És szívem szinte fölhevül.
	A művészet a békesség virága:
	romok kövén felzöldülő borostyán.
	S most a fennuralkodó planéta
	hazám egén a Béke csillaga.
	Nem tapossák a mezőt harci mének,
	s nem veri fel az éjszakáknak csendjét
	az ellenséges kürtök szózata.
	Kiállok olykor holdvilágos éjjel
	a várfokra, és elmerengve nézem,
	miként épül és terjed lent a város.
	Hajdan a vár volt nagy, és a város kicsiny.
	A köveket alulról ide hordták:
	s magasodott a vár, fogyott a város.
	Aztán hogy elmultak a viharok,
	a kövek innen visszatértek ismét,
	s fogyott a vár, emelkedett a város.
	Így szép, így jó. Te kovács vagy, ugy-e?
	KOVÁCS:
	Az vagyok uram.
	DOBÓ:
	Én mellettem is
	voltak kovácsok, derék hős fiuk,
	kiknek üllőjén kardok vasa csengett.
	Verj te kapát most a kardok vasából
	s ekét a páncélból az egri földnek.
	S amíg körül az Isten-áldás zöldül
	a hegyeken s az almagyari rónán
	ti szinészek, a nyugvó egri népnek
	emeljétek fel gondolatait.
	Emeljétek fel érzésben őket
	a művészetnek hattyuszárnyain
	egy magasztosabb lelki tartományba,
	ahol a földi pornak nyoma sincs.
	Játszátok el a nagy küzdelmeket,
	amik minékünk igaziak voltak!
	játszatok harcot, hogy lássák a békét!
	játszatok gyászt, hogy tudják mi az élet!
	s játszatok örömet, hogy gondjaikra
	égi sugár derítsen szép szivárványt.
	Elmult időknek szellemképe, én
	nyugodni térek. S tovább álmodom,
	hogy a vérből, mely e falakra omla,
	rózsák fakadnak az újult századokra,
	s én porladozva márványágyamon,
	Eger virágzásáról álmodom!
	(Kárpit. ) &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	
	Korabeli képeslap &nbsp; 
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FELAVATTÁK AZ ELFELEDETT TEÁTRUM CENTENÁRIUMI EMLÉKTÁBLÁJÁT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505387</link><pubDate>2024-08-17 19:19:09</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Saját fotók és videó
	
	&nbsp; Meglepő, de tény, 100 évvel ezelőtt, 1924. augusztus 16-án jól felszerelt, zsinórpadlással, zenekari árokkal, süllyesztővel, páholyokkal, ruhatárral, büfével ellátott, 450 fős közönséget befogadni képes, igazi, nagy sikereket látott állandó kőszínházat építettek egy 20.000 főt sem számláló községben, Mezőkövesden, a miskolci színház után másodikként a megyében. Saját társulata volt a &#8222;matyók színházának&#8221;, amely a maga nemében egyedülálló volt az országban, de Európában is alig volt példa hasonlóra, hiszen ezt a teátrumot egy műkedvelő (amatőr) színtársulat tagjainak emelte Mezőkövesd lakossága, méghozzá példás összefogással. Ők pedig meghálálták ezt. A színház néhány éves működése során 100-nál is több saját bemutatót tartott, a megyei és országos sajtóorgánumok által is elismerten magas színvonalon.
	&nbsp;&nbsp; Az elfeledett teátrum diadalmasan indult, méltatlanul, szomorúan ért véget, anyagi okokból, a megígért támogatások elmaradása következtében. Nem érdemelte sem ezt, sem a feledést.
	&nbsp; Egy antikváriumban talált régi térkép nyomán elindulva, a korabeli sajtó írásait és képeit böngészve kutattam fel a történetét, s többrészes sorozatban publikáltam a blogon&nbsp;(&nbsp; olvasható).&nbsp;Azt is megírtam, hogy kezdeményezni fogom emléktábla elhelyezését azon a helyen, ahol az épület állt. Néhány év beletellett, de a megnyitás 100. évfordulóján, 2024. augusztus 16-án a mai utód, a Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör segítségével megvalósult a terv, felavatták az emléktáblát, majd a blog cikksorozatára épülő, versekkel, dalokkal kiegészített egyórás előadással (amelynek felvételét a városi televízió is be fogja mutatni)&nbsp;emlékeztek az elfeledett, immár újra emlékezetünkbe idézett teátrumra.&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp;

	

	

	A képre kattintva videó nyílik a blog Youtube csatornájáról.

	

	

	

	

	

	

	

	

	

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[120 ÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ 4/2. RÉSZ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505374</link><pubDate>2024-08-17 08:00:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Az 1904. augusztus 20-i megnyitó előtt 3 nappal, a 17-i számban az Egri Ujság a hamarosan fellendülő színházi életnek a városra és lakóira nézve kedvező erkölcsi és anyagi hatásáról értekezett.
	
	A városi színház (* az eredeti helyesírással)
	
	&nbsp;&nbsp; Ha valaki ezelőtt csak néhány évvel is arról beszélt, hogy Egerben kőszinházat fognak építeni, azt egyszerűen álmodozónak nevezték. Amiként ugyancsak utopistának mondották volna azt a bátor férfiut, aki ugyancsak néhány évvel ezelőtt megjósolta volna, hogy Egernek utcái, már t. i. a kocsiutak elsőrangu aszfalt burkolattal lesznek ellátva. Ma pedig már a kőszinház áll és az angol aszfalt burkolat is munkában van.
	&nbsp;&nbsp; Ebből pedig, amint sok másból is, az a tanuság, hogy elavult, ócska gondolkodás mód az, amely mindig megelőző példákat keres és azt tartja, hogy ami még nem volt, az nem is lehet tehát
	&nbsp;&nbsp; Ami különösen a szinházat illeti, ez egy olyan régi vágyódása volt Eger városának, hogy azt kell mondanunk, hogy valóban csodálatos, hogy csak ily hosszu idő után öltött teste az az ige, amelyet a ma már fehér hajú emberek már akkor hirdettek, amikor még holló fekete hajfürteikben volt alkalmuk duskálni.
	&nbsp;&nbsp; Ha megondoljuk, hogy az egri állandó szinház gondolatának felébredése a mult század 60-as éveinek végére esik, tehát mintegy 40 esztendős az egri állandó szinház épitési szükségének a gondolata, mondom,ha ezt meggondoljuk, ugy igazán csodálkozni kell azon, hoyg a szinházépités oly sokáig késett. És ha e felett rezignálunk, nem lehet elmellőznünk azt a kérdést, hogy vajjon azzal, hogy a szinház csak ily hosszu idő után épült fel nálunk, vajjon azzal szenvedett-e a város anyagi vagy erkölcsi károsodást? Mert ennek a kérdésnek az eldöntése állapitja meg azt, vajjon a jövőben a kőszinház azzal az erkölcsi és anyagi sikerrel jár-e, amiként ezt hirdették és hirdettük különösen mi, akik az első sorban harcoltunk azok csapatában, akik a szinház épitését akarták kivivni. S ha a dolgokat nem csupán felületesen, hanem igazán alapjukból vizsgáljuk, ugy arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy igenis debuisset pridem (*) &#8211; az állandó szinházat már régen fel kellett volna épiteni, mert a negyvenesztendős késedelem igenis erkölcsi és anyagi visszamaradást okozott. Ha ugyanis mi már évtizedekkel ezelőtt felépitettük volna a kőszinházat, akkor ma már ott tartanánk, hogy rendes téli szinházi szezonra neveltünk volna publikumot s ma már rendes téli szinházi szezont élvezhetne egy erre előkészitett generáció. Mert számos példa mutatja &#8211; és nálunk is meg fogja mutatni &#8211; hogy a szinház maga teremt és maga nevel magának közönséget s ha ezen közönséghóditást a kőszinház már régen megkezdte volna &#8211; ma már mindenesetre messzebb tartanánk.
	&nbsp;&nbsp; Hogy pedig mit jelent az állandó téli szinházi szezon egy város társadalmi életére, de sőt gazdasági életére is, arra nem nehéz reámutatni. Tekintsük csak azon vidéki városokat, ahol a szinművészetnek már hosszabb idő óta állandó hajléka van s azt fogjuk tapasztalni, hogy ezekben a városokban télen is eleven, pezsgő társadalmi élet van. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a szinház esti életet teremt, az esti élet pedig a gazdasági élet fellendítője. Látjuk, hogy a nagyvárosok esti élete az ipari és gazdasági forgalom mily óriási mennyiségét abszorbeálja (**), látjuk, hogy az esti élet a ruházati és élelmicikkek egész garmadáját hozza forgalomba s tapasztaljuk, hogy a szinházak által teremtett esti élet az ipari, kereskedelmi és gazdasági cikkek fogyasztása számára a forgalomra amugy is rövid téli napokat jól jövedelmezően meghosszabitja s amellett ezen forgalom részére új területeket hődit. Ott, ahol szinház s ez által teremtett esti élet van, ott a nap lementével nem buvik mindenki odujába, hanem siet a napi fáraszó munkát a szinház nyujtotta kellemes szórakozásban kipihenni, a közönségnek ilyen rendes összejövetele azután az iparim cikkek egész légióját hozza mozgásba.
	&nbsp;&nbsp; Szóval, a szinház nem csak a lélek művelésére szolgáló erkölcsi hatással van, hanem városfejlesztő és számokban mérlegelhető anyagi eredményekkel is jár. S ezért az a negyvenesztendős késedelem bizony ugy erkölcs,i mint anyagi károsodást okozott a városnak.
	&nbsp;&nbsp; De most már áll a szinház. Áll, ha szerény keretekben is. Felépült anélkül, hogy e város polgárainak jelentékenyebb megterhelését igényelte volna. Felépült és Szent István napján már belé is költöznek Thália papjai, hogy felszenteljék a Muzsák ez uj templomát. S mi azzal a szeretettel nyitjuk meg számukra ezen uj kulturpalota csarnokait, amily szeretettel ápoltuk, gondoztuk és propagáltuk az eszmét, amely most testet öltött ezen ékes épületben.
	
	*&nbsp;&nbsp; korábban kellett volna

	** szívja fel, nyeli el

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[120 ÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ 4/1. RÉSZ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505345</link><pubDate>2024-08-14 08:00:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	120 éves az egri színház. Néhány adat az előzményekről: 1754 &#8211; a jezsuita gimnázium diákjainak első magyar nyelvű színielőadása Egerben, 1815 &#8211; az első magyar nyelvű, már színészek, vándortársulat által játszott előadás a városban.
	&nbsp;&nbsp; 1884-ben felépült az Aréna, a fából készült színházépület. 1903-ig volt Thália egri otthona. Az utolsó előadás Gárdonyi Géza Annuskája volt.

	

	Az EGRI UJSÁG 1903. augusztus 19. számának írása bejelentette, hogy a szezon befejeztével lebontják, hogy helyet adjon egy új, &#8222;díszes, modern színi palotának&#8221;. Az írást az eredeti helyesírással olvashatják:
	
	Németh József szintársulata bevonult Egerbe és szombaton megkezdette előadásait a nyári szinkörben. Bizonyos ünnepi hangulat vesz erőt rajtunk, midőn e sorokat írjuk: nem csupán azért, mert a magyar szinművészet azon apostolait üdvözöljük városunk falai között, kik a mieink, a mi szinikerületünk szintársulatának tagjai, hanem azért is, mert a mostani szini-szezónnal a mi nyári szinkörünk fennállásának 20-ik évét tölti be és mert e jubiláris szezón befejeztével a két deczenniumot élt és sok vig estét látott deszkaalkotmány is befejezi rendeltetését, lebontják, hogy helyt adjon a Magyar Athén &#8211; mint a hogy szellemes irónk, Maczki Valér dr. Egert nevezte &#8211; diszes, modern szini-palotájának. A szinészet ügye Egerben nagy lendületet vett az utóbbi időben. Nem volt a mi közönségünk soha mostoha a szinészet iránt, daczára annak, hogy bizony volt rá idő és nem is egyszer, hogy dédelgető rokonszenvünkkel éppen a szintársulatok éltek vissza mostohán, hanem a mostani hangulat páratlanul áll Eger kultur-történelmében. Ma mindenki szinügy-barát és lelkes hive az állandó szinkör megteremtésének. A szinügyi bizottság állandóan működésben van s a közönség nem riad vissza az áldozatoktól, hogy az egri szinészet állandó hajlékot nyerjen. Ennek a kedvező hangulatnak létrehozásában lapunk is sokat fáradozott és hogy nem sikertelenül, a tények igazolják.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp; Az &#8222;Egri Hiradó&#8221; című, heti két alkalommal megjelenő lap 1903. október 8-i száma egy verset közölt, melyből a lebontásra ítélt Arénában uralkodó állapotokról is kaphatunk némi képet (* az eredeti helyesírással):
	
	A szinház búcsúszavai
	
	Isten veled Eger,
	Én édes városom,
	Lásd meg sem átkozom
	Hóhérítéleted,
	Ég áldjon, ég veled...
	Könnyű lesz halálom,
	Csöndes kimulásom,
	Hisz mind, de mind láttam,
	Donna valahány van:
	Frida, Nina, Póli,
	Lonci, Miczi, Lóri
	Drága selyem szoknya
	Vagy feszes trikókba
	Hangjuk itt csöngették,
	Zuhogó tapsorkánt
	Bájjal köszöngették.
	
	Könnyű most éltemnek
	Csöndes kimulása,
	Mint ősz Simeonnak,
	A szent Bibliában,
	Mert láttam, megláttam,
	Drága Thaliámnak
	Legkedvesebb lányát,
	Szép, ragyogó lelkű,
	Szelid Annuskáját.
	Ti pedig, a kiknek
	Valaha ártottam,
	Czúgos szellőcskével
	Fejfájást okoztam,
	Ruhátok rontottam,
	Szögecses padokban,
	S szemetekbe olykor
	Port is hintegettem,
	Átkaitokkal oh!
	Ne bántsatok engem,
	Hulló fa-bordáim,
	Hangos ropogásin
	Induljatok oh! meg,
	Halálos ágyamon
	Nagy az én bánatom:
	Bocsássatok oh! meg!
	Bocsássatok oh! meg!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 

	Ugyanez a szám tudósított arról &#8222;Szinészenk Miskolczon&#8221; címmel (* szintén az eredeti helyesírással), hogy &#8222;Németh József szintársulata, mely másfél hónapig szórakoztatta az egri közönséget, szerdán délelőtt hagyta el városunkat. A fabódéban elhangzott az utolsó előadás, s ott, hol nemrégiben a szinészek bohém, vidám játéka tette hangossá a környéket, az ácsok kalapácsütései hangzanak, lebontják a fabódét, hogy Thália papjai jövőre már szépen felépített kőszínházban játszhassanak. Szinészeink szerdán délben 1 órakor érkeztek Miskolczra, s már 5 órakor összegyűltek a színházban próbára. Az első előadás szombaton lesz, melyet valósággal Gárdonyi-estnek lehet nevezni. Ugyanis Gárdonyi Géza egyenesen a miskolczi színház részére prológot írt, melynek czíme: &#8222;A szinészek érkezése.&#8221; Ebben a prológban a szintársulat összes tagjai részt vesznek s így már a prológban megismerkedik a közönség a szintársulattal s az egyes szinészek szerepkörével. A prológ után Gárdonyi &#8222;Annuska&#8221; czímű poétikus vígjátékát fogják adni, mely vígjáték nálunk is óriási hatást ért el. A czimszerepet Kondrát Ilonka, közönségünk dédelgetett, intelligens művésznője fogja kreálni, s a vígjáték szereposztása pedig ugyanaz lesz, mint nálunk volt.
	
	(Folytatása következik!)
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[MEGHÍVÓ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505343</link><pubDate>2024-08-12 16:20:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Négy évvel ezelőtt született cikksorozatom, Az elfeledett teátrum, a Magyarországon egyedülálló mezőkövesdi kőszínház történetéről. Lásd &nbsp;! Akkor azt írtam: "Szeretném elérni, kezdeményezni fogom, hogy a helyén ma álló&nbsp;épület&nbsp;falán tábla örökítse meg az 1920-as évek mezőkövesdi polgárainak kultúra iránti vágyából, lelkesedésükből és anyagi áldozatukkal létrejött egyedülálló kőszínház emlékét." Most végre valóra válik a gondolat, 2024. augusztus 16-án, a megnyitás 100. évfordulóján megtörténik az emléktábla felavatása.

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SÁTORALJAÚJHELYEN JÁRTAM]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505102</link><pubDate>2024-06-24 08:38:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	És ha már ott jártam, megpróbáltam, meg tudom-e nézni a Kossuth Lajos Művelődési Központhoz tartozó Latabár Színházat is. Őszintén szólva nem sok esélyt adtam erre, de az ottani munkatársak nagyon kedvesek voltak és beengedtek, megmutatták nekem ezt a nagyon hangulatos (önálló társulattal nem rendelkező) teátrumot. Köszönöm szépen! 

	

	

	

	

	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ELHUNYT VADÁSZ ZSOLT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505092</link><pubDate>2024-06-21 17:39:13</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
		
	


	&nbsp;

	&nbsp;

	Életének 51. évében váratlanul elhunyt az Operettszínház bonvivánja, Vadász zsolt, aki 1997-től 2001-ig a Gárdonyi Géza Színház tagja volt. Kevesebb mint két hete még színpadon állt. Egy elsőre ártatlannak tűnő egészségügyi problémából alakult ki nála végzetessé váló állapot.
	&nbsp;&nbsp; Szilágyi Olga, a színház akkori primadonnája egy, a blognak adott interjúban így beszélt róla: &#8222;Mindig az volt a kedvenc, amelyiket éppen játszottam, de hozzá kell tennem, sokat számított az is, éppen ki volt a partnerem. Legtöbbször Vadász Zsolt, őt nagyon szerettem.&#8221;
	&nbsp; A blog 2017-es, Beteljesült álom című interjúját Vadász Zsolttal, képekkel, videókkal&nbsp; találják.

	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ÉVADZÁRÓ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1505012</link><pubDate>2024-05-31 17:03:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Megtartotta évadzáró társulati ülését a Gárdonyi Géza színház. Sikeres évadot zártak, minden bemutatott produkciót pótszékes teltházzal játszottak, minden darabból minimum öt bérletszünetes előadással - ismertette Blaskó Balázs direktor, majd rátért a 2024/25-ös évad műsortervére, ezt a blog olvasói már megismerhették a május 12-i bejegyzésből. Kihírdették az Évad művésze és az Évad háttérdolgozója szavazás eredményét. A társulat belső szavazása alapján az előbbi Dimanopulu Afrodité, az utóbbi Csathó Zoltán díszítő. &nbsp;A&nbsp; Heves megyei Hírlap és a heol.hu olvasói szavazása ebben az évben elmaradt. Megválik a társulattól Kardos Kristóf, Rácz János pedig a Miskolci Nemzeti Színházban is játszani fog több darabban.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[JÓTÉKONYSÁGI ELŐADÁS]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1504951</link><pubDate>2024-05-15 15:34:36</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						
							
								
									
										Frissítés 2024.05.31. A meghirdetett jótlkonysági előadásra már nem került sor, mert Tompos Kátya 2024. május 31-én elhunyt. Az éppen aznap tartott évadzáró társulati ülésen néma felállással emlékeztek rá a Gárdonyi Géza Színház tagjai.
								
							
						
					
					
						&nbsp;
					
						Segítsünk együtt! 
					
						Jótékonysági előadás Tompos Kátya gyógyulásáért
				
				
					
						A sokak által ismert és szeretett Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő, Tompos Kátya súlyos betegséggel küzd. Társulatunk fontosnak tartja, hogy segítsen ebben a nehéz helyzetben. 2024. június 8-án, szombaton este 19 órától színpadra kerülő, A házasságszerző című előadásunk teljes bevételét a fiatal kolléganő gyógykezelésére ajánljuk fel.
					
						A Máthé Erzsi-, Arany Medál-, illetve Junior Prima díjjal is kitüntetett művésznőt a Gárdonyi Géza Színház színpadán A tanulmány a nőkről című zenés vígjátákban láthatta a közönség. 
				
				
					
						Az előadásra jegyek KIZÁRÓLAG a színház jegyirodájában válthatók május 21-től, online jegyvásárlásra sajnos nincs lehetőség. Felhívjuk kedves közönségünk figyelmét, hogy erre az előadásra jegyek KIZÁRÓLAG KÉSZPÉNZZEL válthatók. Amennyiben nem tudják megnézni előadásunkat, de segíteni szeretnének, TÁMOGATÓI jegy is vásárolható.
					
						Az előadásra szóló, illetve a támogatói jegy ára egyöntetűen: 3000 Ft.
					
						A segítségnyújtás pénzügyi lebonyolítását a Hangolda Egyesület vállalta fel.
				
			
		
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A 2024/25-ÖS ÉVAD TERVEZETT BEMUTATÓI]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32487496&amp;postid=1504941</link><pubDate>2024-05-12 12:58:22</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Kihirdették a Gárdonyi Géza színház következő évadának tervezett bemutatóit.&nbsp;A szeptember 25. és 29. között zajló XIII. Egri Stúdiószínházi Táncfesztiválon kerül először színpadra a GG Tánc Eger előadásában a Fehérlófia című tánc-mesejáték.&nbsp;Ezt követően Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem című művét &#8211; &#8222;burleszk és tragédia&#8221; &#8211; rendezi Frigyesi András. A bemutató tervezett időpontja október 4.&nbsp;A Valahol Európában című musical rendezője Bal József, november 15-i bemutató, Molnár Ferenc: Olympia című vígjátékáé Blaskó Balázs &#8211; december 13. 2025. január 22-én kerül közönség elé a Kolontos Palkó című mesejáték, Baráth Zoltán rendezésében. Ezt követi a GG Tánc Eger nagyprodukciója, a Café Brasil táncfantázia, Topolánszky Tamás koreográfiájával és rendezésében. Cser Zoltán mesejátékát, A Hétpettyes lovag-ot, március 25-én mutatják be, a rendező Baráth Zoltán. Az évadot Vajda Katalin-Fábri Péter: Anconai szerelmesek című zenés komédiája zárja, rendezője: Moravetz Levente, a bemutató időpontja: április 25.&nbsp;A Stúdiószínpadon októberben Amerikai idióta címmel a nagy sikerű Green Day zenekar Grammy-díjas lemezére épülő, koncertszínházi előadást láthatnak, a darabot a társulat tagja, Szőke Olivér írta, és rendezi.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item></channel></rss>
