A Sz�nm�v�szeti F�iskola elv�gz�se ut�n, 1972-ben, h�rom aj�nlatot kaptam. Mehettem a J�zsef Attila Sz�nh�zba, ahov� az akkor ott t�rsulati tag Bodrogi Gyula aj�nlott, miut�n l�tta egy vizsgael�ad�som. Kaposv�rra Zs�mb�ki G�bor f�rendez� h�vott, akit j�l ismertem - logikus lett volna ez a v�laszt�s. A harmadik aj�nlat pedig P�csr�l �rkezett, ahol senkit sem ismertem, de miut�n ez �rkezett meg el�sz�r, �gy gondoltam, az a tisztess�ges, ha ezt �rom al�. Nem b�ntam meg, annak ellen�re sem, hogy az akkori kaposv�ri sz�nh�z kisug�rz�sa mind a mai napig hat, mert P�csett is kit�n� sz�n�szek voltak. (K�s�bb, a f�iskola rendez�i szak�t elv�gezve is oda szerz�dtem vissza).
   Mivel nem ismertek m�g, �gy kezd�d�tt, hogy f�l �vig semmit sem j�tszottam, de fordult a kocka �s olyan szerepeket kaptam, amelyekre m�ig nagyon sz�vesen gondolok vissza.



 Shakespeare: T�ved�sek v�gj�t�ka, Szegv�ri Menyh�rt - V�ri �va - Gy�ry Emil  
 

   1973 – Shakespeare: T�ved�sek v�gj�t�ka. Van, amikor egy t�rsulatot „pofon �t” egy darab. Mintha nek�nk lett volna kital�lva, s csak arra v�rt volna, hogy fogjuk, kezdj�nk vele valamit. S�k Ferenc rendez�, s egy vid�ki sz�nh�z legend�s el�ad�st csin�lt bel�le. Pesten, a Mad�ch Sz�nh�zban vend�gszerepelt�nk vele �s m�r a buszban voltunk, amikor a n�z�k m�g mindig tapsoltak. Elk�peszt� volt a pr�bafolyamat, mindannyiunkb�l j�ttek el� az �tletek, �s meg tudtuk csin�lni, hogy belehelyezz�k egy form�ba. Mindenki elismerte, hogy fergeteges. Ilyen siker� el�ad�st �letemben nem l�ttam, az�ta sem.

   "A T�ved�sek v�gj�t�k�nak p�csi el�ad�sa vil�gsz�nvonalon van. Ez az �ll�t�som k�t szempontb�l nem igaz. A sz�nh�zm�v�szetben ma nincs vil�gsz�nvonal. Id�nk�nt kit�n� el�ad�sok sz�letnek Londonban vagy Moszkv�ban meg egyeb�tt, de a legh�resebb sz�nh�zak �s a legk�r�lrajongottabb egy�ttesek sem k�pesek huzamosabb ideig a saj�t sz�nvonalukon maradni. �gy h�t szer�nyen �s kiss� b�natosan csak annyit mondok: a p�csi el�ad�s j� el�ad�s lenne Brook �s Ljubimov sz�nh�z�ban egyar�nt. … A p�csi sz�nh�z t�rsulata sz�n�szanyag�t tekintve val�sz�n�leg a legjobban ell�tott vid�ki sz�nh�z. Ennek ellen�re igaz�n nagy sz�n�sz csak egy - kett� szerepel a T�ved�sek v�gj�t�k�ban. M�gis mindenki kit�n�en j�tszik. Mindenki meg van rendezve. Vagy m�sk�ppen fogalmazva: mindenki boldogan �s fegyelmezetten kom�di�zik. Ennek oka lehet az is, hogy a szereposzt�sban egyetlen f�lrefog�s sincs. … Szegv�ry Menyh�rt olyan pontosan �rti a szerep�t, hogy … alak�t�sa tele van humorral, b�jjal, mozg�sa felszabadult, mimik�ja kidolgozott."  (Sz�nh�z c�m� foly�irat – Spir� Gy�rgy)

Molière: Don Juan - B�r�ny Frigyessel

   1974 - Sganarelle szerepe Molière: Don Juan c�m� darabj�ban �letem egyik legszebb �lm�nye volt. V�gre karakterszerepben haszn�ltak. N�gr�di R�bert rendezte, szerintem egyik legjobb rendez�se volt. Kor�bban, mivel viszonylag csinos fi� voltam, sok sz�pfi�t osztottak r�m, azokat nem szerettem. De Sganarelle, az „a vil�g szerepe”! Nagyon szerettem j�tszani, kom�di�zni, lubickoltam benne. B�r�ny Frigyes volt a c�mszerepl�, mellette Vajda M�rta, Faludy Laci b�csi… 
 

Shakespeare: A vihar - Szegv�ri Menyh�rt, ifj. K�m�ves S�ndor, V�ri �va, Faludy L�szl�

   1975 – Shakespeare: A vihar. Caliban, a „vad �s otromba szolga”. A rendez�, S�k Ferenc is meg�rezte, hogy a karakterszerepekben otthonosabban tudok mozogni. Ez az el�ad�s  szint�n elk�peszt� �tletb�rze volt. �s „mozg�sb�rze”. K�zdy Gyurinak sz�lt  a rendez�:.
- Enn�l �s enn�l a v�gsz�n�l fuss �t h�tul bal h�romr�l, jobb h�romra.
- Mi�rt kell nekem �tfutni?
- Csak.
� sem tudta igaz�n, csak �ppen ott meg kellett, hogy mozduljon valami.

   "Calibannak - a rendez�i elk�pzel�sek ellen�re - nincs meg a kell� s�lya. S ez v�g�l is nem Szegv�ry Menyh�rt alak�t�s�n m�lik. � mindent megtesz, hogy a val�di �szt�nembert �ll�tsa el�nk. Mivel azonban a rendez�i elk�pzel�s mindenkire egy �szt�n�kt�l megragadott magatart�st helyez, annak a hangs�lya, hogy milyen is a kiz�r�lag az �szt�n�kt�l vezetett ember, leker�l r�la." (Sz�nh�z c�m� foly�irat – B�csy Tam�s)

   1976-ben volt egy szerepem, amelyr�l �gy �reztem, a magyar sz�nj�tsz�sban is m�rf�ldk� volt. Tam�si �ronnak jelent meg a Tiszat�jban egy „elveszett” darabja, az �svigasztal�s. Nagyon neh�z darab, nem v�letlen, hogy nem adt�k el�. A fiatal f�rfi �s l�ny szerep�t �n j�tszottam (G�lfi Bence, csend�rleg�ny) �s V�ri �va (Kisp�l Jula, �rval�ny). S�k lefosztotta a darab r�tegeit, mint kukoric�r�l a h�j�t – t�k�letes volt. K�pes volt el�rni, hogy igazi emberi dr�m�t �rezzen a n�z�. Olvass�k el a darabot, mindenkinek ezt aj�nlom! M�r a c�m is �rulkod�, csak annyira bonyolult, hogy nagyon �les szemmel kell n�zni, mi az, ami kivehet� bel�le, mert nek�nk m�r nagyon idegen – tal�n Sz�kelyf�ld�n m�g nem volna az.
   Itt t�rt�nt, hogy elk�vetkezett egy f�pr�ba, s a rendez� azt mondta, na, most tess�k, csin�ld. Addig a pr�b�k sor�n mindig csak a rendez� mellett �ltem, onnan v�gszavaztam, mert S�k Ferencnek - nagy, renesz�nsz t�pus� ember, aki sosem tudott t�tlen�l �lni - asszisztense, j�t�kmestere, seg�drendez�je voltam sz�mtalan alkalommal, olyan produkci�kban is, amelyekben j�tszottam. �rdekelte a v�lem�nyem. L�tta, hogy van bennem fant�zia, teh�t haszn�lt, s�t kihaszn�lt, de ezzel �n sokat tanultam! Fokozatosan k�sz voltam az � fej�vel gondolkodni, a sz�ja �ze szerint dolgozni. Most volt bennem egy kis ital is. Pr�b�ltam �sszeszedni magam, valahogyan v�gigj�tszottam a darabot, olyan pofont siker�lt adnom a partneremnek, hogy kiakadt az �lkapcsa. S�k Feri ut�na �sszeh�vta a t�rsas�got, s ott el�tt�k azt mondta: "Figyelj, Menyh�rt! Nekem ezt az els� percben le kellett volna �ll�tanom, de olyan zseni�lis dolgokat csin�lt�l, hogy nem tudtam k�zbesz�lni." Ez azt jelzi, hogy az ember „�nk�v�leti” �llapot�ban k�nytelen �sszeszedni minden intellektu�lis erej�t, hogy hatni tudjon.
 
   "Az �svigasztal�s, mely Tam�si els� s majd f�l�vsz�zadon kereszt�l elt�ntnek hitt dr�ma�r�i k�s�rlete, P�csett, a Kamarasz�nh�zban jutott sz�npadra, S�k Ferenc rendez�s�ben �s koreogr�fi�j�val ... �gy l�tszik, �pp a Tam�si-m�vekben rejl� t�rgyi k�lt�szet ragadta meg: az ember �s a t�rgyi vil�g �si, element�ris viszony�b�l fakad� r�tus. Igaz, ez a h�szas �vek Amerik�j�ban, az expresszionizmus b�v�let�ben �s a hazav�gy�s nosztalgi�j�b�l sz�letett „pog�ny mise" alig hasonl�t a k�s�bbi Tam�si-darabokra; amiben hasonl�t, az �pp a gyeng�je. Az �r� nem b�zott el�gg� a szertart�sban, mint sz�npadi form�ban, pedig az �svigasztal�sban saj�tos kifejez�si eszk�zt tal�lt azokhoz a l�tk�rd�sekhez, melyek v�g�l is e j�t�k „tematikai" anyag�t szolg�ltatj�k: a szerelem �s a szerelemf�lt�sb�l elk�vetett gyilkoss�g; a hal�l ut�ni v�gy �s mintegy ennek ellent�tek�pp az ut�d ut�ni v�gyakoz�s." (Sz�nh�z c�m� foly�irat – Sa�d Katalin)

   Egy el�ad�s hat�smechanizmus�ra �rdekes p�lda egy�bk�nt az ugyancsak 1976-ban Gyul�n j�tszott Illy�s Gyula darab: D�niel az �v�i k�z�tt. „V�gj�t�k.” Pr�b�ljuk, pr�b�ljuk, a sz�n�szek tan�cstalanok voltak, hogyan lesz ezekb�l a veretes mondatokb�l v�gj�t�k... Mi sem tudtuk Sch�ffer Judittal, a jelmeztervez�vel, lent a n�z�t�ren. Elj�tt a premier, elhangzott az els� n�h�ny sz� �s vis�tva nevetett a k�z�ns�g. Azt mondta S�k Feri, ez az a darab, ami �tsz�l a fej�nk felett, a n�z�nek. �rtik, pedig olyan kacif�ntos. Nagyon nagy siker volt.
   1978-ban Shakespeare Titus Andronicus�t is S�k Ferenc rendezte. Az egy „horror” volt (sokan k�tlik is, hogy val�ban Shakespeare �rta). R�pk�dtek a lev�gott kezek, fejek – teljesen �leth�en, olyan volt a sz�npad, mint egy v�g�h�d. Gipszmint�kat vettek r�lunk, azok szerint k�sz�ltek el a megjelen� lev�gott testr�szek. Volt n�z�, aki fel�llt �s elment, mert azt mondta, � ezt nem b�rja n�zni. S�k nem f�lt semmi drasztikust�l.
   �letem legnagyobb �lm�nyei k�z� tartozik az egy�ttj�tsz�s Mens�ros L�szl�val, Sarkadi Imre Elveszett paradicsom�ban (1985). � volt Seb�k doktor, �n Zolt�n, a fi�, Mira – Rad� Denise, m�g f�iskol�sk�nt. Vas-Zolt�n Iv�n rendezte, olyan sikerrel, hogy �t kellett vinni a Kamar�b�l a nagysz�npadra. Mens�ros �sszet�rte mag�t a kocsij�val – amit nem � vezetett – �s m�gis v�gigj�tszotta, pedig alig tudott j�rni, �n mentem el� seg�teni bej�nni a sz�npadra, mert � is annyira szerette az el�ad�st.
   Hogyan lettem sz�n�szb�l rendez�? Pa�l Istv�nhoz j�rtam m�g Szegeden, gimnazistak�nt, az egyetemi sz�npad�ra. Jobba Gabival j�tszottam a S�gv�ri gimn�ziumban, Heltai Jen� N�ma Levent�j�ben, � volt Zilia, �n el�sz�r a boh�c, azut�n Beppo, v�g�l maga a n�ma levente, Ag�rdi P�ter �s ezt az el�ad�st Pa�l Isti rendezte.  A k�s�bbi szolnoki igazgat� az orsz�g egyik meghat�roz� �s meg�j�t� szem�lyis�ge volt, nagy n�v az amat�r sz�nj�tsz�k k�z�tt. Amikor m�r P�csett voltam, S�k Ferenc megk�rdezte t�lem, szerintem oda hozhatj�k-e egy vend�grendez�sre. Term�szetesen, hiszen zseni�lisan tehets�ges ember – de neh�z ember, ezt is elmondtam. Camus Caligul�j�t, Jarry �b� kir�ly�t rendezte – nem ak�rhogy! Botr�nyos siker� el�ad�sok voltak, a Kamarasz�nh�zban mindkett�, a Caligul�t Acz�l Gy�rgy, a k�d�ri kult�rpolitika alak�t�ja a nagysz�npadra nem engedte. � sokszor tett engedm�nyeket, kih�zva ezzel a szelepet, de csak korl�tozott k�r�lm�nyek k�z�tt, vid�ken, korl�tozott el�ad�ssz�mban. M�r az nagy dolog volt, hogy megengedt�k, hogy a Nagyvil�g c�m� foly�irat k�z�lje a Caligul�t, egy K�d�r J�nosra tett Camus megjegyz�s ellen�re. Pa�l erre csapott le, itt volt az alkalom, bemutatta.  Az � szegedi egyetemi sz�npad�n mindenki csin�lt mindent. �n is festettem d�szletet, s�gtam, s rendeztem is. Nagyon j�l �reztem magam az egyetemist�k k�z�tt �s valahogy �k is felfedezt�k, hogy �gyesebb vagyok, mint a t�bbi gimnazista.
   M�r eml�tettem, hogy P�csett S�k Ferenc asszisztensek�nt, j�t�kmesterek�nt, seg�drendez�jek�nt is sz�m�tott r�m. T�bbsz�r el�fordult, amikor p�rhuzamosan rendezett Pesten is, hogy elutazott �s r�m hagyta a pr�b�k levez�nyl�s�t, csak a f�pr�b�ra j�tt vissza. Term�szetesen el�tte mindig lerendelkezte a darabot.  A Kamarasz�nh�zban �ll�totta p�ld�ul sz�nre egy kort�rs fiatal szerz�, S�rospataky Istv�n Z�ra c�m�, nagyon izgalmas darabj�t (1974). Ismert helyi k�pz�m�v�sz, Erd�s J�nos d�szlet�ben j�tszottuk, ami semmi m�sb�l nem �llt, mint a sz�npadb�l ki�ll�, k�l�nb�z� m�rt�k� fokokban elferd�tett kar�kb�l. Eg�szen a bemutat�ig r�m b�zta. A darab f�szerep�t j�tsz� sz�n�szn� nem volt hajland� bej�rni a pr�b�kra. Azt mondta, ha S�knek joga van elmenni, akkor � meg nem j�r be, pl�ne nem egy fiatal kezd�h�z – hi�ba rendeztem �n addigra m�r t�bbsz�r ott, �n�ll�an. �gy, f�szerepl� n�lk�l kellett elvinnem az el�ad�st a f�pr�b�ig, amikor m�r a m�v�szn� is term�szetesen megjelent. Csak arra nem gondolt, annyira profi m�r vagyok, hogy addigra az �sszes t�bbi sz�n�szt �gy �ll�tottam be, hogy az m�r megv�ltoztathatatlanul determin�lta az � mozg�s lehet�s�geit...   
   1979-ben, odasz�ltak nekem telefonon, m�gpedig Lengyel Gy�rgy, akin�l a Szegedi Szabadt�ri J�t�kokon Ott�t j�tszottam B�res Ilona partnerek�nt, hogy V�rkonyi Zolt�n, a V�gsz�nh�z igazgat�ja ind�ttat�s�ra indul a f�iskol�n egy oszt�ly azok sz�m�ra, akik fiatal sz�n�szk�nt rendeznek is - ilyen volt Em�d Gy�rgy, Korcsm�ros Gy�rgy, Vas-Zolt�n Iv�n �s �n… - felt�tlen�l jelentkezzek, s akkor lesz err�l is pap�rom.
   Akkor m�r P�csett nagyon j� helyzetben voltam, j�tszottam mindent, v�gj�t�kot, dr�m�t, egyed�l a zen�s v�gj�t�k volt, amib�l csak egyet. V�ri �va tan�tott meg arra a n�h�ny orosz t�ncl�p�sre, amelyre sz�ks�gem volt Katajev Bolond vas�rnap c�m� darabj�ban. H�vtak akkoriban t�bbfel� is, de �n nem akartam elmenni, j�tszhattam, rendezhettem is a N�gr�di R�bert igazgatta p�csi sz�nh�zban, �s ahogyan m�r eml�tettem, remek volt a sz�n�szg�rda. B�r�ny Frigyes, Bujtor Istv�n, Gy�ry Emil, Holl Istv�n, Labancz Borb�la, P�sztor Erzsi, Szab� S�ndor, Tordai Teri, V�ri �va, aki akkoriban kezdett ing�zni az operett �s a pr�za k�z�tt - �s m�g sorolhatn�m. Nagyon sokat tanultam t�l�k.

A Hamlet rendez�se k�zben (1983)

   1981-ben megh�vott a budapesti Nemzeti Sz�nh�z, megrendezni Br�dy S�ndor darabj�t, A medikust. Megk�rdezt�k, kivel szeretn�m j�tszatni a c�mszerepet. Lehetett volna Balkay G�za �s a frissen v�gzett Bubik Istv�n, akinek ez lett az els� f�szerepe a Nemzetiben. Olyan partnerekkel mint Avar Istv�n, D�rner Gy�rgy, Eperjes K�roly, G�sp�r S�ndor, K�tay Endre, Szirtes �gi, Udvaros Dorottya, �jlaki D�nes, legnagyobb r�szt egy fiatal gener�ci�, akik akkor szerz�dtek oda �s telve voltak energi�val, de ez csak egy intermezzo volt sz�momra, mert engem akkor m�r kineveztek a P�csi Nemzeti megb�zott f�rendez�j�nek. �s az�rt sem mentem volna,  mert �n ott voltam st�di�s, abban az �p�letben, m�g 1967-ben, az akkori Nemzetiben (a mai Magyar Sz�nh�z) �s onnan k�t h�nap m�lva elj�ttem, mert nem szerettem azt a l�gk�rt, ami ott akkoriban meghat�roz� volt.
   Ezut�n t�rt�nt P�csett az a dolog, amit �n az egyik legnagyobb elismer�snek tekintek. Eck Imre, a balettegy�ttes vezet�je �s Breitner Tam�s f�zeneigazgat� nagyon kedveltek engem. �lt�nk az igazgat�i �l�sen �s kider�lt, hogy Mozart oper�ja, A var�zsfuvola lesz az �j bemutat� (1984). A k�vetkez� p�rbesz�d j�tsz�dott le k�ztem �s a f�zeneigazgat� k�z�tt:
- �s ki rendezi?
- Term�szetesen te.
- �n �letemben nem rendeztem oper�t…
- Nem baj, majd most fogsz.
- A var�zsfuvol�t? Az a vil�g legnehezebb m�ve.
- Igen.
Hihetetlen laz�n, hihetetlen term�szetess�ggel mondta ezt az „igent”, Eck Imre pedig megk�rdezte: Nem lehetn�k �n a koreogr�fus? Vel�k �s H�ros Annam�ri�val, a d�szlet �s a jelmezek tervez�j�vel �gy �ssze�llt egy n�gyes csapat.  Az �nekesek el� leengedtem egy t�llf�gg�nyt. Hogy fogjuk l�tni a karmestert? – k�rdezt�k az �nekesek. „Ne engem n�zzen, j�tsszon!” Breitner maxim�lisan mellettem volt. Szerintem Magyarorsz�gon akkor mi j�tszottunk korszer� m�don oper�t, olyan �nekesekkel, mint Asz�dy M�ria, Cs�ky �gnes, Marczis Demeter, N�meth Alice, V�ghelyi G�bor, W�gner J�zsef… akik t�nyleg hol l�tt�k, hol nem a karmestert, de ez �gy term�szetesen nem igaz, hiszen a karmester kapott egy k�l�n vil�g�t�st, teh�t a kez�t persze, hogy l�tt�k. Eck Imre koreogr�fi�j�ban a fiatalok feladata volt a d�szletelemek mozgat�sa is. Hatalmas siker volt, s ami nem gyakori, az�ta is emlegetik ezt az opera el�ad�st. Szerettem �s nagyon b�szke vagyok ma is r�!

 
„A p�csi el�ad�sban, melyet Szegv�ri Menyh�rt rendezett, jelent�s szerepet kapnak a l�tv�nyelemek, �s a produkci�ban a H�ros Annam�ria tervezte d�szletelemek �s jelmezek t�k�letesen szerves�lnek a rendez�i megold�sokkal. … A szerepl�k mozgat�s�ban - �s a produkci�ba �p�tett koreogr�fi�ban, melyet Eck Imre tervezett - az el�ad�s igyekszik elker�lni az operabemutat�k statikuss�g�t �s l�tv�nybeli unalmass�g�t. Sz�mos szellemes megold�s szerepel az egyes epiz�dokban … A Var�zsfuvola pr�zai bet�teit a rendez� saj�tos m�don elidegen�ti a zenei vil�gt�l, az el�ad�son ugyanis ezeket a r�szleteket nem az �nekesek mondj�k, nem �l�ben hangzanak el a pr�zai mondatok, hanem felv�telr�l, �s - az esetek t�bbs�g�ben - nem is az opera�nekesek „civil” hangj�n, hanem a p�csi t�rsulat sz�nm�v�szei�n. A sz�npadon ilyenkor csak a besz�d jel�l�se t�rt�nik meg, gesztusokkal, odafordul�ssal, fejmozg�ssal. Ez �jabb adal�kk�nt �rtelmezhet� ahhoz, hogy Szegv�ri itt a distanci�t hangs�lyozza, amit egy hasonlattal �gy tudn�k megvil�g�tani, hogy a Var�zsfuvola vil�ga �gy jelenik meg itt, mint egy zen�l� doboz, ami azonban nem pejor�lja a m�vet, hanem olyan csodak�nt jelen�ti meg, mint amilyen csoda Papageno harangj�t�ka �s Tamino fl�t�ja.
   Hiszen az az aufklerizmus �s az a tiszta harm�ni�ra vall� hitelesen megval�sul� t�rekv�s, mely az oper�b�l �rad, ma ink�bb t�nik t�volinak �s r�csod�lkoz�sra m�lt�nak, mint a jelenkorban is �rv�nyesnek �s k�vetend�nek. Ez�rt is �rtelmezhet� �gy a p�csi el�ad�s, mint ami e f�gg�ny�n �ttetsz� �s �les kont�rokkal �p�tkez� vil�gban a m�lt egy gy�ny�r� korszak�t l�tja ... Schnikaneder m�g felt�teles m�dban fogalmaz, amikor a var�zserej� hangszerr�l azt mondatja az egyik szerepl�vel: „ ... mintha szellem sz�lna benne.” Ma ez a felt�teles m�d nyugodtan feloldhat�: val�ban szellem sz�l - a fuvol�b�l �pp�gy, mint az eg�sz oper�b�l -, olyan szellem, amellyel a ma ember�nek id�r�l-id�re �t kellene itat�dnia.” (Sz�nh�z c�m� foly�irat – P. M�ller P�ter) (* Aufklerista: a felvil�gosod�s k�pvisel�je. J.F.)

   Ugyanabban az �vben rendeztem a Cig�nyker�k c�m� Szakcsi Lakatos B�la-Csemer G�za musicalt, az volt az �sbemutat�. Eg�sz el�tte val� ny�ron az oper�t �s ezt hallgattam, ut�bbit Szakcsi Lakatos zongora interpret�ci�j�ban. Szint�n kirobban� siker lett, j�tszottuk hossz� �vekig Pesten is, ugyancsak V�ri �v�val a f�szerepben.
   A folyamat, amelynek v�g�n P�cset m�gis elhagytam, tulajdonk�ppen akkor elindult, amikor megkezd�d�tt a sz�nh�z fel�j�t�sa. �sszevitatkoztunk N�gr�di direktorral �s Simon Istv�nnal, a sz�nh�z �gyvezet� igazgat�j�val, aki velem egy�tt ker�lt P�csre �s nagyon j� bar�tok lett�nk. Iszonyatosan teherb�r�, borzalmasan becs�letes, t�nem�nyes ember. Nem volt m�v�sz, de j� �rz�ke, j� �zl�se volt. K�s�bb Jord�n Tam�ssal � lett a POSZT t�rsigazgat�ja is. (A POSZT a sz�nh�zb�l akkredit�lt f�rendez�je pedig Balik� Tam�s volt.) A vita eredm�nyek�nt �n lemondtam a f�rendez�i posztomr�l. N�gr�di ezt nagyon zokon vette, hiszen ny�lt titok volt, hogy engem akart ut�dj�nak kinevelni. �n m�r ezt sem nagyon szerettem volna, de a vita azon pattant ki, hogy �gy v�ltem, a fel�j�t�s alatt, amikor a nagysz�nh�zat nem haszn�lhattuk, csak a Kamarasz�nh�z sokkal kev�sb� megfelel� lehet�s�gei �lltak rendelkez�s�nkre, nem szabad bemutatni nagy appar�tust ig�nyl� pr�zai darabokat, sem nagyoper�kat, csak azt, ami illik, bef�r ebbe a t�rbe. Legyenek ugyanakkor ezek a „lecs�kkentett �zemm�d�” �vek egyben a felk�sz�l�s �vei �s ut�na produk�ljunk nagyot! �k viszont kitartottak amellett, hogy nem szabad „le�llni”, pr�b�ljunk ugyan�gy m�k�dni, mint eddig. De hogyan lehetne, ha teljesen m�sok a k�r�lm�nyek? Nem besz�lve a genius loci-r�l, egy 600 f�s, d�szes n�z�ter� sz�nh�zat nem lehet �sszekeverni egy 2-300 f�s, v�ltoztathat� j�t�kter� hellyel, ahol p�ld�ul zenekari �rok sem volt, a zen�szek kint �ltek k�t oldalt a folyos�n.
   M�r minden hozz�m tartozott, term�szetesen volt k�l�n balettigazgat� �s operaigazgat�, de az eg�sz �vad �ssze�ll�t�sa a direktor �s az �n dolgom volt, de ekkor azt mondtam, �gy �n nem maradok f�rendez�.
   Simon Istv�n kapcs�n eml�tettem Balik� Tam�st. Vele �gy siker�lt egy�tt dolgoznom, hogy olvasgattam a ma m�r nem l�tez� Vil�gsz�npad c�m� lapot �s meg�t�tte a szememet egy h�r, amely szerint Harold Pinter angol dr�ma�r� �s rendez� rendezi James Joyce darabj�t. Addig azt sem tudtam, hogy darabot is �rt. Mondom Cz�mer J�ska b�csinak, a f�dramaturgunknak: J�ska b�csi, �n nem tudok angolul, csak franci�ul. Nem volna kedve leford�tani ezt a darabot? Nem csak az�rt izgatott, mert nem hallottam eddig r�la, hanem az�rt, mert �ppen Harold Pinter rendezte k�lf�ld�n. Megcsin�lta a nyersford�t�st, majd miut�n j�nak tal�ltuk a darabot, a rendes ford�t�st is. Balik� Tam�s, Kulka J�nos �s Ol�h Zsuzsa f�szerepl�s�vel rendeztem meg a Sz�mkivetetteket, 1984-ben. Eszm�letlen sikere volt.

 "A rendez� legjobb megold�sa a j� szereposzt�s. Felismerte, hogy a p�rbesz�dek, szavak m�g� �rz�keny, karakter�kkel, sz�n�szi egy�nis�g�kkel hatni tud� szerepl�k kellenek, akik kit�ltik a figuraalkot�s itt-ott felbukkan� �rjeit, �s plasztikus, hiteles alakokat teremtenek … rendez�se v�g�l is a maga teljess�g�ben hat�sos a sz�npadon. Nem els�sorban azzal, hogy minden�ron mai dr�m�t igyekszik faragni Joyce m�v�b�l, s nem is azzal, hogy irodalomt�rt�neti - dr�mat�rt�neti kuri�zumot t�lal, Magyarorsz�gon els�k�nt. Legink�bb azzal, hogy a kett� k�zt a helyes ar�nyt tal�lta meg." (Sz�nh�z c�m� foly�irat - Cs�ki Judit. A k�pen Moln�r Ildik� �s  Balik� Tam�s - Kulka J�nos �s Ol�h Zsuzsa)

   Balik� �s Kulka volt az a k�t f�rfisz�n�sz, akik f�lv�ltott�k a k�zben elment Holl Istv�nt �s Gy�ri Emilt, aki kezdett m�r csak id�sebb szerepeket j�tszani. �k egy �vfolyamra j�rtak. Kulk�val m�r a f�iskol�n is dolgoztam. Els� pillanatra lehetett l�tni rajta, hogy nagy form�tum� sz�n�sz lesz bel�le. A „nyers �veit” ott t�lt�tte a p�csi sz�nh�zban. P�r �v m�lva Ascher Tam�s �tcs�b�totta Kaposv�rra. B�szke vagyok r�, hogy Kaposv�r „vette meg” az �n sz�n�szemet, mert nagyra tartottam �ket. De Balik� karrierje is meg volt �gyazva, mert amikor szeg�ny N�gr�di direktor meghalt, �s miut�n m�g a rendez�i szakot is elv�gezte, egyenes �t vezetett oda, hogy � legyen a p�csi sz�nh�z igazgat�ja. 
   A lemond�somat k�vet�en a sz�nh�zn�l az�rt m�g maradtam, rendeztem tov�bb, m�gnem 1992-ben elszerz�dtem a budapesti J�zsef Attila Sz�nh�zhoz, ezzel z�rult k�sz�nh�zi munk�im els� 20 �ve. (Fot�k: P�csi Nemzeti Sz�nh�z arch�vuma �s Sz�nh�z c�m� foly�irat)

* A "V�ri �va - az �des-b�s piruettek sz�n�szn�je" c�m� e-k�nyv id�zi ezt a besz�lget�st, hivatkoz�ssal a bloghoz.
 

  �, azok a boldog 70-es �vek, micsoda �veink voltak... Menyussal egy �vben, egy napon – 1972. augusztus 22-�n – min� v�letlen – Menyh�rt napj�n -  l�pt�nk be a P�csi Nemzeti Sz�nh�z akkor igen rangos t�rsulat�ba. �  v�gz�s sz�nm�v�szk�nt, j�magam pedig m�v�szeti titk�rk�nt kezdt�k sz�nh�zi p�lyafut�sunkat.  Hamarosan testi-lelki j� bar�tok lett�nk, egy h�ron pend�lt�nk – annyira, hogy “b�nseg�d” volt imm�r 38 �ve tart� h�zass�gom l�trej�tt�ben is, mint esk�v�i tanum..  Menyus nem volt ismeretlen a sz�nh�zat m�vel� szakmai berkekben, s a k�z�ns�g k�r�ben sem, hiszen a f�iskol�t megel�z�en kiv�l� eredm�nyt �rt el az akkori Ki Mit Tud? d�nt�j�ben,  s miut�n ezeket az ad�sokat egy orsz�g n�zte – Menyust sokan ismert�k... Mindenekel�tt kiemelked� tehets�g�nek, no meg N�gr�di R�bertnek, az akkori nagyszer� direktorunknak, na �s kiv�ltk�pp mindkett�nk "mentor�nak",  - s egy id� ut�n �r�k�s bar�tunknak - a zseni�lis S�k Ferenc f�rendez�nek k�sz�nhet�en hamarosan a sz�nh�z egyik legfoglalkoztatottabb, legn�pszer�bb m�v�sze lett. S ez nem volt ak�rmi – olyan t�rsulatban, melynek akkori m�v�szei k�z�tt olyan nevek voltak, mint Bujtor Istv�n, Gy�ry Emil, K�zdy Gy�rgy, M�di Szab� G�bor, Faludi L�szl�,  Szirtes �d�m, Szab� Ott�, Mendel�nyi Vilmos, – vagy a h�lgyek k�z�tt  V�ri �va, P�sztor Erzsi, T�m�r �va, Torday Teri, Labancz Bori, hogy csak n�h�nyat eml�tsek k�z�l�k. F�szerepek sor�t j�tszhatta el – nem kis sikerrel... Nem is elj�tszotta, hanem meg�lte a szerepeket... El�ttem van a T�ved�sek v�gj�t�k�nak Dromi�jak�nt, a Vihar Sganarelljek�nt, Calibank�nt a Don Juanban, vagy �ppen Camus Caligul�j�nak c�mszerep�ben, melyet Holl Pist�t�l �r�k�lt. Menyust egy id� ut�n nem el�g�tette ki a vil�got jelent� deszk�kon val� szerepl�s, a saj�t olvasat�ban szerette volna a vil�gr�l alkotott gondolatait felmutatni, ez�rt h�t le�lt a n�z�t�rre, hogy sz�n�szt�rsait instru�lva fejezze ki az adott darabbal kapcsolatos elgondol�s�t.  A sz�n�szetet kezdte "hanyagolni", a rendez�sben tal�lta meg m�v�szi hivat�s�nak c�lj�t.  S�k Feri t�voz�sa ut�n Menyus lett a vezet� rendez� – �rdekes – abban az �vben lettem �n is a sz�nh�z �gyvezet� igazgat�ja... Olyan fiatalokat �p�tett be a t�rsulatba, mint Kulka J�nos, �jv�ri Zoli, Gergely (akkor m�g Vajek) Robi, Lang Gy�rgyi, Balik� Tam�s... Illene besz�lni a sok-sok szerepr�l, a rengeteg rendez�sr�l,  de h�t ezeket meg lehet n�zni sok hely�tt a neten;  illene besz�lni a sok-sok cs�nytev�s�nkr�l – dr�ga Faludi Laci b�csit, az �r�k fiatal nagyszer� m�v�szt, atyai j� bar�tunkat igen sokszor "megviccelt�k", no persze � sem maradt ad�s vel�nk szemben – illene besz�lni a gyulai �vekr�l, a v�rsz�nh�zi munka mellett az �jszak�kr�l, hajnalokr�l – vagy ink�bb nem illene -  ezek a "h�bor�s" �vek dupl�n sz�m�tottak... Sz�val sok mindenr�l kellene m�g sz�lni, de h�t most egy kiss� id�zavarban vagyok, hamarosan indulnom kell a vonathoz, m�rpedig az eml�kek egyre tolulnak bennem,  de csak hebehurgy�n, zavarosan tudn�m most megfogalmazni, �gy h�t a nosztalgi�z�snak most v�ge, tal�n egyszer m�g k�z�sen folytatjuk... Menyusk�m, elm�ltak az �vek, �m az eml�keink sz�pek -  azok a 70-es �vek,  bizony azok voltak sz�pek! A r�gi bar�ts�ggal gondolok R�d, �lellek szeretettel – Pista – aki Simon. (Fot�: POSZT-honlap)