gardonyiszinhazblog

   

     

     
Menü
     
search engine by freefind
     

 



Talán csak egyszerű
néző, talán nem. Én az utóbbit gondolom…
Azért, mert 1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is - a rekord 24 alkalom. Azért, mert írásaim hetente jelentek meg a Heves Megyei Nap című újság színházi rovatában. Azért, mert 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői és Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatódtam és büszke vagyok erre. Azért, mert vannak ott barátaim is, de mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik.
Azért, mert magamat is a színház csodálatos világához és ezen belül erős szállal a Gárdonyi Géza Színházhoz tartozónak érzem. 2010.04.05.  J.F.

     
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Tetszik / Nem tetszik

FALFIRKA

2016.01.14. & 01.18.

Ez a falfirka már úgy két éve ott van, minden este láthatja a közönség - pedig egy kis festékkel könnyen lehetne segíteni a dolgon (ha már akadt valaki, aki sajnos jó ötletnek tartotta éppen oda megalkotni).



 
Négy nappal a blogbejegyzés megjelenése után arra jártam és örömmel vettem észre, hogy már nincs ott! Köszönjük szépen!


 

ÉTEL-ITAL, NAGYKABÁT

2014.11.27.

  A színházlátogatásnak is megvan a maga illemtana, s ha változtak is némileg az idők folyamán a szabályok, ma is van, amit nem illik – nem szabad!
    A nézőtéri ajtókra ki van írva, kérik, hogy ételt-italt ne vigyenek be a nézőtérre. Köszönettel. Az nincs kiírva, hogy a kabátokat sem. A  ruhatárnál viszont ott a „kötelező” felirat. Önmagában szomorú, hogy itt tartunk és egy színházban elemi szabályokra kell külön felirattal figyelmeztetni, az azonban még inkább, hogy egyes nézőknek ez is kevés.
  Két egymás utáni estén voltam most éppen előadáson. Az egyiken az első sorban ülő idősebb hölgyeknél ott a nagykabát, egyik fogja az ölében, másik a mellette azon az estén üresen maradt székre teríti. De egyéb dolog is szolgálja „kényelmüket”, ott van velük a nagypalackos ásványvíz. A másik estén szintén az első sorban ülő fiatalember ölében a kabátja. Ez nemrégen még nem fordulhatott volna elő. A sok éve a színházban dolgozó jegyszedők udvariasan, de határozottan megkérték volna őket a nézőtérre nem való dolgok odakint hagyására. És most is így kellene lennie! Látom, hogy abban a konstrukcióban, amelyben mostanság betöltik a nézőtéri dolgozói álláshelyeket, nem kevés a mozgás, cserélődnek az emberek, újak jönnek, akik valószínűleg azelőtt sohasem dolgoztak ilyen helyen. De abban biztos vagyok – el sem tudom képzelni az ellenkezőjét -, hogy elmondják nekik részletesen a teendőiket, felhívják figyelmüket, mire kell ügyelni és mi a teendő, ha intézkedésre van szükség.
   Úgy tűnik, még jobban oda kellene figyelni az illúzióromboló és a művészekkel szemben is tiszteletlen jelenségekre!      


* Kapcsolódó írások: Itt tartunk 2011.05.07. Szösszenet - vagy inkább (fel)szisszenet az öltözködésről 2010.05.20.    
 

SZÍNHÁZI CIGARETTA

2014.10.11.

  "A színpadon látható jelenetekben a színházunk kelléktárában készült speciális kellékcigarettát használnak a művészek, mely dohányterméket nem tartalmaz. A nemdohányzók védelmében megalkotott 2011. évi XLI. törvényt a színház maradéktalanul betartja, s ezt ajánlja nézőinek is. A dohányzás öl! 

"IKSZ" FELVONÁS

2014.04.12.

   Egyre többször hallom előadás előtt vagy szünetben, hogy a nézők próbálják kideríteni, hány felvonásos is az előadás, de ezt az információt sehol sem találják, mert újabban hiányzik a műsorfüzetből is, az előcsarnokban kitett nagy színlapról is. Nem értem, miért...

 

VÉGRE (2013. JANUÁR)

  "Az egyre hosszabbodó nappalok ugyan most már megoldják hamarosan a gondot, de a színház vitrinjének világítása hónapok óta nem működik. Este lehetetlen megnézni az előadásokra hívogató képeket..."
   - 2011. februári volt ez a bejegyzés a blogon és két évnél hosszabb ideig állt fenn ez az állapot - mostanáig!


 

ÁTRIUM (2000-2014)

   A Gárdonyi Géza Színház átriuma sajátos, külön világ, amely  azonban nem mindenkinek enged bepillantást titkaiba, csak annak, aki túlmegy a felületes szemlélő kíváncsiságán, időt szán arra, hogy megismerje. Aki előadás előtt elüldögél kicsit kellemes környezetében, kényelmes székein, növényei, égre nyíló teteje, nagyméretű fotói között, az úgy érezheti, a színház világának nézőktől egyébként elzárt régióiba is beleshetett egy kis időre, hiszen hallhatja az ügyelő hangját, amint szólítja az előadás szereplőit, a valamikori stúdiószínpadról kiszűrődő hangokra feltekintve megpillanthatja a már próbateremben folyó munkát, s a nyitott belső folyosókon  láthatja kedvenc színészeit előbb még hétköznapi viseletben, majd már felöltve jelmezüket. Nem nagy „titkok” ezek, de az emberekben él a kíváncsiság minden iránt, ami egy előadás előtt, közben a kulisszák mögött zajlik, s ez a néhány pillanat segít közelebb hozni hozzájuk mindezt. Nem nagyon, csak annyira, hogy minden jó értelemben vett illúzió tovább éljen, s az érdeklődés a színház világa iránt még fokozódjon.    

 

* Ehhez a bejegyzéshez a következő hozzászólások érkeztek:

- Nagyon szép, nagyon pontos, nagyon igaz ez az írás! Judit
- Az átriumban állt eredetileg a házi tűzhely és később alakult át az összejövetelek és a fogadás helyiségévé. Valóban... a színház átriuma az a hely, ahol mindenki jól érzi magát. Különös, különös hangulattal. Átjáró a két világ között. Nyugalmas, de egyben vibráló... és időtlen! Olyan "velencésen" varázslatos. Krizsóné Kakuk Éva

 

FÜLKÉK (2011 - 2014)

  Milyen célra szánhatták a tervezők a színház épületének két oldalán a kőfülkéket? Talán figyelemfelhívó plakátok helyének - mert megvilágításuk lehetőségéről gondoskodtak -, csakhogy kiképzésük nem teszi lehetővé a plakátok egyszerű behelyezését.

    Furcsák így funkció nélkül. Vagy alkalmassá kellene tenni őket a fenti célra, vagy kitalálni valami mást. Például hirdetni egy pályázatot, oda szánt színházi tárgyú műalkotások – dombormű? - megtervezésére, elkészítésére. Egy biztos, amit most látunk, az - természetesen nem a színházon múlik! -  méltatlan.


* Ehhez a bejegyzéshez a következő hozzászólás érkezett:

"tibi

Szerbusz Feri és Tisztelt Olvasók!
Tudomásom szerint Rostás Bea Piros 2 művének lett a hely létrehozva. Egyeztetések is folytak Beke Sándor Igazgató Úrral, de végül pénz hiányában ez nem valósult meg - sajnos!"

 

KÉPSZABÁSZAT (2011)

   Ismerőseim közül többen megjegyezték már és valóban, én sem értem...
   A színház honlapjának főoldalán egyáltalán nem olyan ritkán torzak a képek. Például a mai állapot szerint is.... A feltöltött képeket illeszkedő méretre alakítani pedig csakugyan olyan egyszerű feladat, amit bármelyik számítógéppel rendelkező gyermek is pillanatok alatt megold.
   Odakattint valaki és kezdetnek rögtön torz képeket lát  - a hivatalos honlapon...

* Az írás megjelenését követő napon javították!




 

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
     
Ön szerint?
Lezárt szavazások
     

     
Plusz
Friss hozzászólások
     
Mobilblog