December volt m�g, amikor felmer�lt egy interj� gondolata Szegv�ri Menyh�rttel, akinek rendez�seit mindig is szerettem. Hogyan is sejthettem volna, hogy mire siker�l megfelel� id�pontot tal�lni �s a besz�lget�s l�tre is j�n az �vad v�g�n, utols� munk�j�ra k�sz�l a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban... �gy  most arra k�rtem, tekintsen vissza az itt elt�lt�tt id�re. A k�rd�seket kihagyva, csak az � gondolatait adom k�zre.

   - 18 �v, k�r�lbel�l az az id�, amit itt, Egerben elt�lt�ttem. Amikor idej�ttem, volt egy nagyon er�s t�rsulat. �gy alakult, an�lk�l, hogy megbesz�lt�k volna, hogy majd’ minden �vben Gali L�szl� - az akkori direktor – rendezte a Shakespeare darabokat, a klasszikusokat, m�sok m�sf�l�ket, �s �n – nagy �r�m�mre – a k�t vil�gh�bor� k�z�tti magyar dr�mairodalmat. Olyan zseni�lis szerz�ket, mint Remenyik Zsigmond, Sz�p Ern�, Br�dy S�ndor, Szomory Dezs�, azt�n k�s�bb Moln�r Ferencet is, azt a r�sz�t a magyar dr�mairodalomnak, amelyet nagyon szeretek. �s persze mai magyar darabokat is.
   Eleve �gy kezd�d�tt, hogy Gali egy akkor m�g fiatal magyar szerz� darabj�ra k�rt f�l. Sultz S�ndor: �s a h�s�k hazat�rnek. Ez a darab a rendszerv�lt�s probl�m�ir�l sz�lt. B�tor volt Gali, mert a nagysz�npadra t�zte ki, annak ellen�re, hogy mai szerz� darabj�t f�leg st�di�ban „illik” bemutatni, mert nem biztos, hogy „d�l r� a n�z�”, m�gis bej�tt. Eml�keim szerint nagyon szerett�k a n�z�k. Abban az id�ben „csal�dias” hangulat volt itt a sz�nh�zban. Az igazgat�t pap�nak sz�l�totta mindenki �s mindent meg lehetett vele besz�lni…
   A k�vetkez� igazgat�val, Beke S�ndorral m�g Kom�rnoban, Szlov�ki�ban ismerkedtem meg, ahol egy M�rai darabot csin�ltam az �ltala igazgatott sz�nh�zban. Amikor ideker�lt, mag�hoz h�vatott, k�rdezte, sz�m�that-e r�m. Az � ideje alatt t�rt�nt a sz�nh�z fel�j�t�sa. Ez az�rt volt �rdekes, mert olyan helyzetbe ker�lt�nk, hogy a v�ros k�l�nb�z� kultur�lis int�zm�nyeiben „vend�geskedt�nk” egy ideig. �n nagyon j� sz�vvel gondolok az akkori M�v�szetek H�za-beli (akkor m�g Ifj�s�gi H�z) Piaf el�ad�sra, ahol siker�lt „bej�tszanunk” azt a k�l�nleges teret, az aul�t.
  Csizmadia Tibort is ismertem kor�bbr�l, a Budapesti Kamarasz�nh�zb�l, ahol f�rendez� volt, amikor t�bbsz�r ott dolgoztam. Kinevez�se el�tt � is megk�rdezte, sz�m�that-e r�m, tan�csaimra sz�ks�ge lenne… Ebb�l k�s�bb nem lett igazi p�rbesz�d, de ennek nem volt semmi komoly oka, csak a napi �gymenetben tudtuk a dolgunkat, nekem ezt, neki azt kellett csin�lnia, nem nagyon folytunk bele egym�s munk�j�ba. Igazgat�i korszaka legelej�n tett egy - tal�n nem kell�en �tgondolt - nyilatkozatot arr�l, hogy majd � hoz ide j� sz�n�szeket, mert akik itt vannak, azokkal nincs megel�gedve. Ez hiba volt, m�g ha nem is eg�szen �gy gondolta, ahogyan elhangzott… Egy sz�nh�z egy�bk�nt val�ban nem m�k�dhet j� sz�n�szek n�lk�l. Teljesen mindegy, honnan hozzuk �ket, �s hogy „keverj�k ki” a t�rsulatot, de az nagyon fontos, hogy mindenki megtal�lja a hely�t. Ez nem teljesen siker�lt itt.
   Amikor P�csre szerz�dtem �s kineveztek f�rendez�nek, �n is vittem r�gt�n majdnem egy teljes oszt�lyt, Kulka J�nossal, Balik� Tam�ssal, Sipos L�szl�val �s sorolhatn�m, �s ott is volt rivaliz�l�s a „r�giek” �s „�jak” k�z�tt, de r�vid id� alatt „�sszesimultak” �s senkiben nem volt se s�relem, se hi�ny�rzet. Majdnem ilyen fontos a rendez�i kar. �n ami�ta ebben a sz�nh�zban vagyok, azt �reztem, j�, hogy az egyik rendez� ilyen, a m�sik olyan, a harmadik megint eg�szen m�s. Nyilv�n mindegyik azt csin�lja �s �gy, ahogy � gondolkodik a sz�nh�zr�l, a m�v�szetr�l, az �letr�l…
   Nekem ne szabjanak - t�lem idegen - ir�nyt, mert �n �gy nem tudok dolgozni. Nem tudok m�s agy�val gondolkozni. Hagyjanak b�k�n a saj�t gondolataimmal, st�lusommal, �s ne mondj�k meg p�ld�ul, hogy milyen legyen a darab utols� mondata! Tudja azt valaki, hogy amikor Mad�ch oda�rta a Trag�dia v�g�re, hogy „Ember k�zdj �s b�zva b�zz�l!”, akkor hogyan gondolta elmondatni ezt a mondatot? Oda van �rva, hogyan kell �rtelmeznie azt az adott sz�n�sznek? Nincs. El�rulom, nem egyf�le interpret�ci�ja van ennek a mondatnak (sem). Ez a gy�ny�r� a sz�nh�zban.
   �lland�an k�rd�seket kell f�ltenni, �s mai v�laszokat adni r�juk. Mindig el�re kell menni, �s nem visszafordulni, a m�ltba r�vedni, „nosztalgi�zni”. Eszk�zeiben, technik�j�ban, m�dszertan�ban, pedag�gi�j�ban v�ltozik, �s �lland�an meg�jul a sz�nh�zm�v�szet – vagy legal�bbis �gy kellene lennie. Tess�k csak k�r�ln�zni a szomsz�dos orsz�gokban! Hol tart p�ld�ul Rom�ni�ban, Szerbi�ban a sz�nh�zi nyelv?
   �n minden darabban azzal foglalkozom, mit akarhatott a szerz� mondani vele, �s mi igaz bel�le ma is. �s azt milyen form�ban tudom elmondani?   A sz�nh�z nagyon k�nyes m�faj, de ha az alkot� szellemnek nincs term�szetes szabads�ga, akkor mi�rt vagyunk? Az�rt, hogy m�soljuk egym�s munk�it? Vagy azt, amit m�r l�ttunk? Tudom�sul kell venni, hogy rendk�v�l �rz�keny h�rokon j�tszunk, a mindennapi k�z�ns�g h�rjain, egym�s�in �s a darab bels� h�rjain is. Mindannak, ami �r�letnek t�nik kintr�l, borzaszt� egyszer� �s vil�gos logik�ja lehet bentr�l. �pp ez�rt nem szeretem a prekoncepci�val be�l� kritikust, aki nem teszi f�l mag�nak a k�rd�st, hogy – maradjunk n�lam - mondjuk Szegv�ri mi�rt pont �gy k�pzelte el ezt vagy azt? Mi�rt ezt vagy azt a megold�st haszn�lja? Mert valami ok�nak kell lennie, hacsak nem tartja a n�z�t h�ly�nek.
   Ha ezen kezd valaki gondolkodni, akkor lehet, hogy r�j�n a megold�sra. P�ld�ul a G�l baba t�llf�gg�nye azt akarja mondani, hogy el vagy v�lasztva att�l a vil�gt�l, ami a f�gg�ny m�g�tt van, mert oda te hi�ba v�gyakozol, soha nem juthatsz el, ugyanis olyan vil�g nincs, nem l�tezik. Vagy a h�tt�rben, civilben �ll� k�rus – ami egyfajta ir�nia. Nyolc fiatalembert a f�iskol�r�l oda�ll�tottunk, �s mint egy mai „Kod�ly-k�rus”, sz�pen bele�nekelnek a m�be, s�t kez�kben a kotta – term�szetesen tudj�k �k an�lk�l is, de m�g lapoznak is… Ebben az a „nagy” gondolat, a szellem, hogy ne tegy�nk �gy, mintha lenne k�rusa a sz�nh�znak, ha egyszer nincs. K�rus n�lk�l viszont a G�l baba el�adhatatlan. Ami a sz�npadon el�tt�k t�rt�nik, az m�shol �s m�s id�ben zajlik, �k viszont ott �llnak a „m�ban” �s nem pr�b�lnak meg statiszt�lni, amihez nem biztos, hogy �rten�nek… Ennyi „�j�t�st” engedjen meg nekem a vil�g!
   Vannak „rendez�m�v�szek”, �n viszont „csak” rendez� vagyok. Ez nagyon fontos distinkci�, mert szerintem van mondjuk t�z-tizen�t ember ebben az orsz�gban, aki „rendez�m�v�sznek” mondhatja mag�t, �s vagyunk sokan, akik tudjuk a szakm�nkat. Ezeket – k�zt�k magamat is - szakembereknek tartom. Igen. J�, megb�zhat� szakembernek tartom magam. De csak annak. Nem tudtam meg�j�tani a sz�nh�zi szakm�t olyan eredeti gondolatokkal, amilyenekkel az a t�z rendez�, akik a „m�v�szet mesterei”. �n csak a szakma mestere vagyok. Amit tudtam, azt megtettem, �tadtam.
   A sz�nh�z – szerintem - nem arr�l sz�l, hogy v�laszokat adjunk a vil�g nagy dolgaira, hanem hogy k�rd�seket tegy�nk f�l, hogy m�sok is elkezdjenek ezeken a k�rd�seken gondolkodni. �n t�bbnyire olyan sz�ndarabokat rendeztem, amelyek a szerencs�tlenekr�l, a megal�zottakr�l, a megnyomor�tottakr�l sz�ltak. Mert �ket l�tom magam k�r�l. Ne vegyem �szre?

   A j�v�? Itt �lek Egerben. Ha a tapasztalataimat akarja valaki haszn�lni, megtal�l. Rendezni fogok Pesten a Kamarasz�nh�zban, Egerben pedig a Pincesz�nh�zban ezut�n is dolgozom majd.

* A blog rovataiban is t�bb helyen esik sz� Szegv�ri Menyh�rt rendez�seir�l. P�ld�ul:

Remenyik Zsigmond: Az atyai h�z (1994)
Barta lajos: Szerelem - Pubink�k (1996)
Pam Gems: Piaf (1999)
Kesey-Wassermann: Kakukkf�szek (2001)
Gogol: A revizor (2002)

* Hozz�sz�l�s az �r�shoz: Annyira szimpatikus ahogy gondolkodik. Ahogy rendez. Ahogy ki�ll az elvei�rt. Ahogy ember tud maradni. Ilyen ember(eke)t vesz�t el Eger? �rthetetlen. K�t k�zzel kellene kapkodni ilyen rendez��rt. Rudas Judit

* 2020-ban, Szegv�ri Menyh�rtr�l �rt nekrol�gj�ban ennek az interj�nak t�bb r�szlet�t is felhaszn�lta a szinhaz.online

 

   Ha azt halljuk alap�t� tag, automatikusan sz�n�szekre gondolunk, pedig vel�k egy id�ben m�r ott voltak a t�bbiek is. P�ld�ul Drinovszki L�szl�n�. Mindenki csak B�b�nek h�vta, mindenki szerette.
   - Tan�rom volt Hevesen P�ta Albert, aki itt dolgozott amikor m�g befogad� sz�nh�z voltunk, � h�vott ide. Azut�n megalakult az �n�ll� t�rsulat �s �n maradtam. Tulajdonk�ppen teh�t alap�t� tag vagyok.
   A sz�n�szb�f�ben kezdtem. Gy�ny�r� volt... A r�gi id�kben itt tiszta szeretet volt. Igazi csapat, az biztos. Tiszteletben tartott�k egym�st, nem volt olyasf�le szakmai f�lt�kenys�g sem, hogy „te mi�rt kaptad meg azt a szerepet?”, s Gali L�szl� igazgat� �r is sokat t�r�d�tt a „gyermekeivel” a fiatalokkal, akiket idehozott. �k Pap�nak is sz�l�tott�k. Soha nem volt olyan, hogy valamit ne lehetett volna vele megbesz�lni.
   A sz�n�szek r�nk is �gy n�ztek, mint csal�dtagra, aranyosak voltak, volt, aki mindig a p�tanyj�nak h�vott. Nem kellett att�l sem f�ln�nk, hogy becsapnak. Premierek ut�n nagy „bulik” voltak, s�t�tt�nk-f�zt�nk. Nagyon kedveltem p�ld�ul Megyeri Zolit, Rom�n Jutk�t, Pasqualetti Ilon�t, Siv�k Ir�nt - Farag� Andr�s is itt kezdett min�lunk… Szatm�ri Gyurinak sok h�dol�ja volt. Nagyon szerett�k a j�t�k�t �s egy�bk�nt is n�pszer� volt, intelligens, finom, nem pejorat�v �rtelemben boh�m egy�nis�g.
   M�g lakodalom is volt a sz�nh�zban, a kell�kes�, ott voltak a sz�n�szek is…
   Amikor a f�rjem megbetegedett ott kellett hagynom a b�f�t �s n�z�t�ri dolgoz� lettem. J�szber�nyb�l, �zdr�l, t�voli helyekr�l is voltak b�rletesek, �rkeztek alkalmi n�z�k. Volt olyan el�ad�s, ahol 40 p�tsz�k volt bent. Szerettem, amikor gyermekek j�ttek. Az igazgat� �r mindig azt mondta, ha beteg lett egy gyerek �s k�l�n elj�tt k�s�bb, olyan meg ne t�rt�njen, hogy ne �lhessen be.
   Ma m�r nem dolgozom, de van b�rletem. Nem szakadtam el a sz�nh�zamt�l.


Az egyik el�ad�sra sz�l� szem�lyesen nekem sz�l� megh�v�.
"K�rm�lte: Megyeri"

   Term�szetesen nem a m�v�szi tehets�g �s teljes�tm�ny (melyeket elismer �s tisztel) len�z�s�t jelenti a c�mben id�zett �nmeghat�roz� mondat, hanem azt, amit �rez mindenki, aki ismeri, aki egy�tt dolgozik vele. Azt, hogy  Nagy Zolt�n k�zvetlen, szer�ny, szerethet� bar�t, koll�ga.

   1993-ban ker�lt Egerbe. Itt volt m�r st�di�s B�csatyai Gergely, akivel egy�tt j�rtak gimn�ziumba, �gy azt�n el�g sokat megfordult a sz�nh�zban. „Zen�s darabokat n�zve, k�zben l�ttam fentr�l a zenekart, Marik Erzs�betet, vagy Csala Benedeket, ahogy vez�nyelnek, �s arra gondoltam, ha �n is k�zt�k lehetn�k…  Majd hogy, hogy nem, Gerg� r�v�n is, meg K�tai L�szl� tan�r �r seg�t�s�vel megismerkedtem Szegv�ri Menyh�rt rendez�vel - de k�zben m�r voltak szerepl�seim a k�rusban a sz�npadon, a basszus sz�lamban - rendk�v�l j� buli volt -, �s egyszer csak benne tal�ltam magam a Bolha a f�lben produkci�ban. El�ad�s el�tt az el�csarnokban zongor�ztam.” („A sz�netekben  pik�ns kupl�k a sz�nh�z el�csarnok�ban. De az els� felvon�s el�tt m�g csak egy zongora. Emelv�ny, kis asztalk�k, hangulatl�mpa s a zene – Nagy Zolt�n j�tszik. Menjenek kicsit kor�bban �s hallgass�k �t…!” - �rtam akkoriban.)
   Csin�lt k�s�r�zen�ket, j�tt az Emil �s a detekt�vek, a Piaf… Nem volt meg�ll�s. A Piaf el�ad�sain k�l�n felejthetetlen �lm�ny volt hallgatni, de  n�zni is, ahogyan a zongor�n j�tszott. M�soknak is felt�nt ez, s most is, mik�zben le�rom a mondatot, l�tom magam el�tt 10 �v t�vlat�b�l is. 
   Elker�lt a Zeneakad�mi�ra, karmester szakra �s miut�n elv�gezte, megk�rdezt�k, nem akar-e vez�nyelni. „Szab�dtam eleinte egy kicsit, de r�g�ta d�delgetett �lmom volt ez. (Eln�zem sokszor Szab� Sipos M�t� kez�t – nem l�tezik, hogy valaki �gy tud vez�nyelni - �s olyan al�zattal, hozz��rt�ssel, olyan fantasztikusan m�k�dik – nem v�letlen�l az Operah�z karigazgat�ja m�r.)”
   Volt p�r el�ad�s, amelyet nem szeretett annyira, de sok olyan is, amire b�szke, boldog volt, hogy csin�lhatta, mint p�ld�ul az Anna Karenina - Kocs�k Tibor bar�ts�g�t is ennek k�sz�nheti -, az Oliver, a Luxemburg gr�fja, a V�rtestv�rek, az Anconai szerelmesek.
   Ma sajnos kevesebb lehet�s�g ny�lik r�, de most a G�l baba c�m� dalj�t�kban (bemutat�: janu�r 28.) szerencs�re ism�t lesz �l� zenekar. „Az el�re felvett zene f�ldh�z k�t, nem tudnak a sz�npadon elemelkedni, irtja a katarzist…”
  

* Kapcsol�d� �r�s: Agria Voces - pressz� musical

  A sz�nh�z nagyon �rdekes m�faj – mi sz�cs�vei vagyunk valaminek.
  A dramaturg az esetek 80-90 sz�zal�k�ban m�r meg�rt sz�veggel foglalkozik. Felvet�dik a k�rd�s, mit, mi�rt kell m�g azzal foglalkoznia. Ez egyr�szt technikai dolog. Ha – mondjuk - egy 5 felvon�sos Shakespeare darabra gondolunk, tal�n a Hamletre - ami k�r�lbel�l 200 oldal - ha az els� bet�t�l az utols�ig elj�tszan�nk (b�r ilyen is van), akkor az egy hossz�-hossz� el�ad�s lenne. Teh�t a 2-3 �r�s sz�nh�zi egy�ttl�thez kell valahogyan igaz�tani. Ez�rt „h�z” az ember. Nyilv�n nem r�n�z�sre, a has�ra csapva szed ki oldalakat, enn�l ez komolyabb dolog �s mindig f�gg az aktu�lis helyzett�l. A p�ld�n�l maradva, val�sz�n�s�thet�en t�bb ezerszer el�adt�k m�r a Hamletet a sz�nh�zt�rt�netben, �s nagyon val�sz�n�, hogy nem volt k�t ugyanolyan el�ad�s. Ez az�rt van, mert a sz�nh�z alkalmazott m�v�szet, valaki adott nek�nk egy m�r k�sz t�rt�netet, de a sz�nh�z m�v�szete nem lenne �l�, ha nem arr�l sz�lna, hogy az alkot�k, rendez�k, sz�n�szek, dramaturg - �s sorolhatn�nk m�g a k�zrem�k�d�ket, elmondj�k v�lem�ny�ket a vil�gr�l. Az az �rdekess�ge �s izgalma a dolognak, hogy m�g egy fest�, egy zeneszerz�, egy k�lt� egyed�l van �s a semmib�l saj�t maga teremt, addig a sz�nh�z valakinek a t�rt�net�b�l teszi ezt. Nem lehet a dramaturg munk�j�t elmagyar�zni a sz�nh�z eg�sze n�lk�l �s a sz�nh�z l�nyeg�nek k�r�lj�r�s�ra tett k�s�rlet n�lk�l. Kell, hogy az alkot�csapat rendelkezzen valamilyen v�zi�val az adott t�rt�netr�l – a mondanival�, �zenet, koncepci� kifejez�seket szokt�k haszn�lni erre a v�zi�ra. Tudni kell, mit, mi�rt �s hogyan akarunk elmes�lni, s ehhez – noha nagyon furcs�n hangzik - �r�gy az a Shakespeare darab vagy b�rmi m�s. Nyilv�n nagy al�zattal fordul az ember az alapanyaghoz, de mindig megpr�b�lja beletenni a saj�t m�v�szi egy�nis�g�t…

Mi a szem�lyes munkam�dszered?

   �n �ltal�ban le�l�k a rendez�vel az olvas�pr�ba el�tt j� esetben egy �vvel, minimum f�l �vvel, rosszabb esetben sajnos csak egy-k�t h�nappal �s elbesz�lget�nk arr�l, mit akarunk mondani ezzel az el�ad�ssal, mi�rt fontos nek�nk, mit jelent nek�nk. �n azt szeretem, ha az alkot� ezt egy mondatban meg tudja fogalmazni. S ha megvan ez a koncepci�, akkor a dramaturg ahhoz k�pest kezd el dolgozni. Azokat a sz�lakat er�s�ti, amelyek al�t�masztj�k ezt a gondolatmenetet. Emellett nyilv�n tudnom kell, milyen a t�rsulat �sszet�tele, ki milyen karaktert k�pes elj�tszani �s hogyan. Lehet, hogy az eredeti sz�veget kicsit meg kell „gy�rni”, s ebbe sok minden belef�r. Ak�r bele�rni is lehet, hozz�tenni, r�vid�teni, �tpakolni jeleneteket, ha a logika �gy k�v�nja meg - �vatosan. Az eml�tett technikai okon t�l t�nyleg az alkot� szabads�g jog�n…

Csakhogy a n�z�k egy j� r�sze nem �rti, vagy furcs�llva fogadja ezeket a beavatkoz�sokat.

   Ez nagyon fontos k�rd�s, mert val�ban �gy van, pedig a sz�nh�zi vil�gban ez term�szetes. K�t-h�rom �ve j�tszottuk H�y J�nos A Pityu b�csi fia c�m� darabj�t. Elj�tt a szerz� �s azt mondta: �n ezt meg�rtam, azt tesztek vele, amit akartok. �n a pr�b�kr�l elt�n�k, mert tudom, hogy csak korl�tozn�lak, megbilincseln�lek, rossz ir�nyba befoly�soln�lak titeket, egyfolyt�ban azt figyeln�tek, ha itt �lne a szerz�, hogy most ez vajon tetszik-e.
   A laikus nem tudja, hogyan zajlik egy pr�bafolyamat. Elkezdj�k mondani, tanulni, pr�b�lni a sz�veget s k�zben der�l ki, hogy az �r� �ltal meg�rt mondat a mi szereposzt�sunkban, az adott sz�n�sznek nem �ll j�l… egyszer�en nem illik a karakter�hez. Vagy a pr�b�n kider�l, hogy bizonyos sz�vegr�szeket nem tudunk igaz�n j�l megfejteni, s ki kell hagynunk, mert nem tudunk vele mit kezdeni. Ha egy reg�nyt olvasunk, ott minden le van �rva, a helysz�n, a k�rnyezet, a szerepl�k k�lseje, gondolataik, lelki rezd�l�seik – mindez a sz�nh�zi sz�vegben nincs, csak az van le�rva, ami elhangzik. A pr�bafolyamat sz�l arr�l, hogy mit �rthetett ezalatt a szerz�, mit gondolhat a karakter �s a mi el�ad�sunkban mit fog gondolni. Az adott mondatot m�rgesen mondja vagy ironikusan vagy vicck�nt. Ez a sz�nh�z furcsas�ga - hogyan lehet h�nek maradni egy dr�ma�r�hoz, amikor nem tudjuk mit gondolt. Sejthetj�k, mindenkinek van elk�pzel�se �s nyilv�n egy h�res, ismert darab eset�ben – utalva ism�t p�ldak�nt a Hamletre – a n�z�nek van egy prekoncepci�ja, azt v�rja vissza. Vagy l�tta, mondjuk Kenneth Branagh koszt�m�s, renesz�nsz feldolgoz�s�t �s ism�t azt v�rja… �ppen Shakespeare az egyik olyan szerz�, akin�l gyakran kik�ri mag�nak a n�z�, hogy „nem az igazit j�tszottuk.” „Mi�rt �lt�nyben, aktat�sk�val rohang�ltak a szerepl�k?” Nek�nk pedig, a saj�t sz�nh�zi szempontunkb�l ezt a k�rd�st nagyon neh�z �rteni, mert mi az, hogy igazi Shakespeare? � egyr�szt a p�rbesz�d mondatait �rta le, de hogy azok milyen karakterek, milyen mili�ben �lnek, azt r�szben mi tal�ljuk ki. M�sr�szt Shakespeare, amikor rendezett, a saj�t kor�nak embereik�nt k�pzelte el Antoniust �s Kleop�tr�t is – teh�t amikor mi kort�rs k�rnyezetbe rakjuk egy darabj�t, tulajdonk�ppen gondolatilag h�ek vagyunk hozz�. A sz�nh�z, mint �l� m�v�szet, valahol mindig a saj�t kor�hoz �s kor�r�l kell sz�ljon. Ha Shakespeare �lne, akkor - mivelhogy sz�nh�zi ember volt, rendezett is -, � is egyet�rtene ezzel. Csak h�t ezt t�nyleg nem tudja minden n�z�, ez�rt j�, hogyha id�nk�nt megpr�b�ljuk belecs�p�gtetni a k�ztudatba. A sz�nh�z interpret�ci�, van egy v�z, amelyet mi t�lt�nk meg tartalommal, szuver�n alkot�kk�nt, �s munk�nk �rtelme �ppen ez.
   �n ott vagyok az els� olvas�pr�b�n, majd egy darabig nem, s csak hetente egyszer megyek be. Aki naponta 2x4 �r�ban dolgozik a darabon, egy id� ut�n m�r nem l�tja mag�t k�v�lr�l. A dramaturg erre is j� – ha a rendez� partner ebben –, hogy n�ha friss szemmel r�n�zzen, s l�ssa, j� ir�nyba megy-e a dolog, vagy sem. Szokt�k mondani, hogy a dramaturg a rendez� bar�tja. Nagyon szeretem ezt a meghat�roz�st. �n tal�ltam Egerben egy embert, Szegv�ri Menyh�rtet, aki t�nyleg a bar�tom. Fantasztikusan j� munkakapcsolatban tudunk dolgozni, rengeteget tanultam t�le, mondhatom, hogy a szakma nagyon nagy r�sz�t – s egym�s gondolatait is kital�ljuk.
   Az Iv�n, a rettent� c�m� Bulgakov darabot n�h�ny �ve j�tszottuk, ezt is � rendezte. Ebben 30-40 sz�zal�k az �n sz�vegem volt. Nem az�rt, mert Bulgakov rossz szerz�, hanem mert Elbert J�nos maga idej�ben zseni�lis ford�t�sa m�r 30 �ves volt �s k�zben a nyelv - mai felgyorsult vil�gunkban k�l�n�sen – v�ltozik, szavak haszn�l�dnak el, m�st jelentenek kifejez�sek, kicsit �t kellett m�s�tani p�ld�ul a po�nokat, amelyek ma m�r csikorogtak. Szerencs�re v�gig azt �reztem, hogy h� maradok Bulgakovhoz. Nagyon �rdekes alkot�folyamat, amikor �gy bele�r az ember. Ezen egy ny�ron kereszt�l dolgoztam, �s fokozatosan adta meg mag�t a sz�veg.  El�sz�r nehezen tal�ltam a fog�dz�kat, de miut�n egyre t�bbet besz�lgettem a rendez�vel �s egyre tiszt�bb lett, mit akarunk elmes�lni, tisztultak a helyzetek, a karakterek, m�r szereposzt�s is volt, lehetett azon is gondolkodni, melyik sz�n�sz sz�j�b�l hogyan fog hangzani az a mondat, lehetett k�l�n nyelvezetet keresni neki, k�l�n st�lust, szavakat. Beindult. Azt �reztem h�rom h�napon kereszt�l – �s ez nagyon nagy boldogs�g volt -, hogy Bulgakovval besz�lgetek. Elolvastam �jra �sszes hozz�f�rhet� m�v�t. �s ahogyan egyre t�bbet tud az ember, egyre jobban l�tja maga el�tt az el�ad�st, egyszerre dikt�lni kezdenek a figur�k. Dikt�lni kezd Bulgakov. Ott van � is �s n�ha az ember megk�rdezi: „Mihail, most ezt te le�rn�d, ha m�g �ln�l?” Egy id� ut�n az ember kezd „bulgakovul” �rni , csak mai v�ltozatban… Nagyon furcsa… A Sz�nh�zi reg�nyben maga is �r err�l a folyamatr�l.
   Ugyanez megt�rt�nt tavaly a Kerti mulats�g c�m� Horv�th P�ter – �l� szerz� – darabbal. Bulgakov m�r nem tudott protezs�lni, de � tudott volna. Saj�t reg�ny�b�l �rta sz�npadra. Itt is – mint �ltal�ban - Szegv�ri Menyh�rttel dolgoztam. Nagyon tetszett nek�nk a darab, de kicsit kaotikusnak �rezt�k. El�vett�k a reg�nyt �s �gy l�ttuk, sok nagyon j� r�sz van, amit nem tett �t. Elkezdt�k p�rbesz�des�tve visszapakolni, s�t m�r komplett jeleneteket �rtunk bele. Itt meg a darab B�res �r nev� szerepl�je kezdett el besz�lgetni velem, valami hi�nyzott s k�v�nta az �j jeleneteket. (Ez is el�rte a 40 sz�zal�kot - ki is �rtuk mindk�t esetben, hogy J�n�s P�ter egri v�ltozata.) Munka k�zben el sem mert�k k�ldeni a szerz�nek, csak a v�ge fel�, �vatos megjegyz�ssel arr�l, hogy kicsit belepiszk�ltunk. Az els� reakci�ja az volt, hogy k�r k�t h�t gondolkod�si id�t, majd megj�tt a v�lasz, hogy mehet, El�sz�r nem ismert r� a saj�t sz�veg�re �s d�h�ng�tt, de lehiggadva r�j�tt, hogy h� maradtunk hozz�. Mert � igazi is sz�nh�zi ember!
   A sz�veg szintj�n teh�t �gy m�k�dik k�zre a dramaturg. (Persze az eml�tett k�t p�lda extr�m eset volt, ennyire m�lyen nem kell minden darabba beleny�lni – olyan is van, hogy olyan t�k�letes az eredeti, hogy egy bet�t sem tudunk kih�zni bel�le.) M�sik feladata a rengeteg olvas�s �s v�laszt�s a sz�vegekb�l, hogy egy�ltal�n mit j�tsszunk.

Nem a G�rdonyi G�za Sz�nh�z volt az els� �llom�sod a sz�nh�zi p�ly�n…

   �rdekes vargabet�kkel ker�ltem ide. N�metorsz�gban kezd�d�tt.
   Mindig is �rdekelt ez a vil�g, pici koromt�l mindig benne voltam valamilyen amat�r sz�nj�tsz� csoportban, �vekig j�rtam egy hatvani olvas�t�borba, amelyet Kocsis Istv�n volt k�nyvt�rigazgat� – m�sodik �desap�m – vezetett, ahol az erd�sz�li pajt�ban mindig el�adtunk egy-egy sz�ndarabot. Debrecenben, az egyetem alatt is j�tszottam k�t csoportban is, majd  egyszer elk�s�rtem akkori bar�tn�met egy harmadikba, ahol � sz�n�szkedett. Egy h�romszem�lyes darabot j�tszottak, azzal a naivit�ssal, hogy �k magukat rendezik. �n meg, am�g v�rtam r�, egyre t�bbet sz�ltam hozz�, mondogattam valamit, m�g egyszer csak azon vett�k �szre magunkat, hogy �n vagyok a rendez�. (A sz�n�szek szokt�k mondani, hogy az lett a rendez� – valamikor a 19. sz�zadban, hiszen addig nem volt –, aki rossz sz�n�sz volt, ez�rt lek�ldt�k a sz�npadr�l �s onnan elkezdett belebesz�lni.)
   Magyar-angol szakon v�geztem, majd egy �v ut�n a szerelem kivitt N�metorsz�gba. A feles�gem kett�s �llampolg�r. A 90-es �vek k�zep�n voltunk, nem fogadt�k el ott a diplom�mat, s valamib�l �ln�nk kellett, voltam �n minden, mosogat�t�l pinc�ren �s mozi takar�t�n kereszt�l post�sig. M�gnem egy nap feltettem magamnak a k�rd�st, mit csin�lok - gondolkod�, �rtelmis�gi ember l�temre… Huszonh�t �vesen �jragondoltam az �letemet. Mi �rdekel, mit szeretek? Eszembe jutott a sz�nh�z �s 3-4 h�napot r�sz�nva felk�sz�ltem felv�telire rendez�-szakra. Jelentkeztem Frankfurtba �s B�csbe. �s mindk�t helyen ugyanaz t�rt�nt velem! Odakint nem �gy van, mint Budapesten, hogy a k�l�nb�z� rostavizsg�k k�z�tt eltelnek h�napok, hanem egy h�t alatt lezavarnak mindent. Az els� fordul�ban Frankfurtban be kellett k�ldeni egy darab-elemz�st �s egy rendez�i koncepci�t. Ezt megtett�k 3000-en, gyakorlati felv�telire beh�vtak 800-at �s h�t napon kereszt�l naponta hazak�ldtek valamennyit, m�g maradtunk h�rman. Kett�t vettek fel �s �n voltam a harmadik. B�csben az utols� napra �t maradt – n�gyet vettek fel �s �n voltam az �t�dik. Mind a k�t helyen azt mondt�k, hogy felvehetn�nek, csak az a baj hogy t�l k�sz vagyok (nem form�lhatnak �gy a maguk k�p�re, ahogyan akarnak, mert nagyon is konkr�t elk�pzel�seim vannak m�r a sz�nh�zr�l) �s t�l �reg – b�r azt is mondt�k, hogy nekem egyb�l sz�nh�zhoz kellene m�r mennem, ott lenne a helyem. 27 �vesen nem sz�vesen hallja az ember, hogy �reg �s egy kicsit �gy �reztem, kett�t�rt az �letem. A fels�gemnek – aki nagyon okos asszony – k�sz�nhetem, hogy m�giscsak beker�ltem a sz�nh�zi vil�gba. Azt mondta, menjek vissza �s k�rjem �r�sba a k�t d�k�nt�l a v�lem�ny�ket. Meg is kaptam - teh�t kezemben volt k�t aj�nl�s a k�t egyetem vezet�j�t�l. �rtam t�bb sz�nh�znak �s Bonnb�l j�tt egy pozit�v v�lasz. El�sz�r csak bej�rtam pr�b�kra – fizet�st sem kaptam -, majd rendez�asszisztens lettem, Heilbronnban, k�s�bb M�nchenben (ott j�tszottam is)… Mindez j� iskola volt. A h�rom n�metorsz�gi sz�nh�zban azonban mindenhol �gy alakult, hogy valami v�lt�s t�rt�nt a sz�nh�z �l�n s �n kiker�ltem onnan. M�g egy �vet t�lt�ttem kint, nem volt m�r sz�nh�zi munk�m, a fels�gem kisbab�t v�rt, k�nzott a honv�gy - �s ekkor az �desap�m, J�n�s Zolt�n, egy besz�lget�sben megeml�tette itthon Csizmadia Tibor igazgat� �rnak, hogy van egy fia, aki ilyen helyzetben van, s szerencs�m volt – cs�rg�tt egyszer csak a telefonom, az igazgat� �r volt �s megk�rdezte, lenne-e kedvem dramaturgnak lenni Egerben. Volt…
   Hogy dramaturg vagyok, az tulajdonk�ppen teh�t v�letlen. Ilyen �ll�s volt. De a j� sz�nh�zi embernek nem egy dologhoz kell �rtenie. �n tudok vil�g�tani, ha turn�ra megy�nk megfogom a d�szletet �s pakolom, tiszt�ban vagyok a tr�gerekkel (* d�szlettart�k), az eg�sz sz�npadi g�pezettel, d�szletet is tudok kital�lni (ha megtervezni nem is, mert nem vagyok d�szlettervez�, de el tudom mondani, mit szeretn�k…), tudok rendezni, �rtek a sz�veghez (priv�t �rok is), olvasott vagyok, hiszen magyar tan�r az els� diplom�m �s egy�bk�nt is rengeteget olvasok…
   A j� sz�nh�zi ember szerintem komplexen �rt a sz�nh�zhoz.
 

  R�bl R�bert m�r sz�npadra sz�l�totta a kezd�k�p szerepl�it. A monitor seg�ts�g�vel vet m�g egy pillant�st az el�t�rre. Nem �rkezik m�r k�z�ns�g. Hamarosan megnyom egy gombot, felg�rd�l a f�gg�ny, indul az el�ad�s... Munk�ja persze ma este is el�bb kezd�d�tt. Sokfel� kell figyelnie. Azt mondja, olyan ez, mint egy nagy p�kh�l� k�zep�n lenni, ahol a h�l� minden rezd�l�s�t lehet �s kell is �rezni. De azt is mondhatn�nk, �gy kapcsol�dik �s van itt egym�sra utalva minden, mint egy prec�z �ram� fogaskerekei. Nem v�letlen�l k�v�nkozik ez a m�sik hasonlat, hiszen �r�smester volt huszon�t �vig. Az a  tanult szakm�ja, annak ellen�re, hogy sz�lei hivat�sa a sz�nh�z fel� orient�lhatta volna. �desapja a r�gi Nemzeti Sz�nh�z f��gyel�je volt, �desanyja a Mad�ch Sz�nh�z s�g�ja. Sokat forgott teh�t m�r gyermekk�nt is a sz�nh�z vil�g�ban, m�gsem gondolt arra, hogy �desapja nyom�ba l�pjen. Ifj�kor�ban statiszt�lt is, R�tonyi R�berttel, Rozsos Istv�nnal, Kov�cs K�rollyal egy sz�npadon. M�gis �r�snak ment, s tulajdonk�ppen csak gazdas�gi k�nyszer ,,seg�tette” az �j v�laszt�shoz. Egerben akkoriban �pp �gyel�t kerestek a Gali L�szl�-szervezte t�rsulathoz. A feladat nem volt ismeretlen sz�m�ra, �gy d�nt�tt, megpr�b�lja. Bar�csi Diana, Lud�nyi Andrea �s �- h�rman vanak. Felel�sek a pr�b�k, az el�ad�sok fegyelm��rt, term�szetesen nem a m�v�szi, hanem a technikai oldal�rt. A balesetek elker�l�s��rt, a v�ratlan helyzetek lehet�leg z�kken�- �s felt�n�smentes megold�s��rt. Azt gondolhatn�nk, az �gyel� nem t�l n�pszer� ember, hiszen - �pp a felel�ss�g miatt - a szigor k�pvisel�je. K�tf�le jellem l�tezik ezen a poszton, aki a katonai drillt alkalmazza �s - ahogyan �t itt nevezik - a nagy olajoz�. Az al�rendelts�gi viszonyok szor�t�s�t emberi hanggal oldja. Sz�m�t munkat�rsaira, b�zik benn�k �s meggy�z�d�ssel �ll�tja: itt a legjobbak dolgoznak. ,,Az�rt van j� dolgom, mert profi koll�g�kkal dolgozhatom egy�tt, akik valamennyien magas fokon v�gzik feladatukat”. Napi munk�j�hoz tartozik figyelemmel k�s�rni, meg�rkezett-e az el�ad�s minden szerepl�je, megfelel� id�ben sz�l�tani �ket a sz�npadra, ,,levez�nyelni a v�ltoz�sok szabatos lebonyol�t�s�t”, �lland� kapcsolatot tartva a sz�npadmesterrel, m�szakkal, n�z�t�ri �gyel�vel. Seg�ti munk�j�t az �gyel�pult. Mikrofon, kapcsol�k, k�perny�, amelyen n�gy kamera k�p�t tudja v�ltani. Kett� a f�ldszinti, illetve emeleti el�teret, egy a teljes sz�npadot a n�z�t�r fel�l, egy pedig ugyanazt fel�ln�zetb�l mutatja. Ut�bbi kett� seg�ts�g�vel l�thatja azt is, amit pultja mell�l - ami az egri sz�nh�zban a jobb oldali kulissz�k k�z�tt helyezkedik el - nem. A fel�j�tott sz�nh�zban �j ez a pult is. Egyszer�bb a r�gin�l, kezel�se k�nnyebb, de tov�bbra sem mindenhat�. A szem�lyes kapcsolat n�lk�l�n�zhetetlen egy-egy v�ratlan helyzet sor�n. P�ld�ul amikor minden gondos el�k�sz�let ellen�re sincs ott a sz�npadon �ll� sz�n�szn�l az a gy�r�, amelynek m�rg�t mindj�rt mag�hoz kellene vennie, vagy ha egy pisztoly nem akar els�lni. Pillanatok alatt kell ilyenkor megold�st tal�lnia, s hamar megugrik bizony a v�rnyom�s. A mai �gyel�pultok az�rt m�r nem hasonl�that�ak a r�giekhez. �desapja m�g olyannal dolgozott, amellyel csak cseng�jelet tudott adni az �lt�z�kbe. M�ig �l azokb�l az id�kb�l az ,,els� csenget�s” kifejez�s... Akkor j�, ha a k�z�ns�g nem is tudja, bogy van �gyel� - vallja. M�gis ismer�snek t�nhet. R�videbb szerepekben a sz�npadon is el�fordul. Nem a szem�lyes amb�ci� ok�n, ink�bb az�rt, hogy a sz�nh�znak ne kelljen arra a n�h�ny mondatra egy k�l�n sz�n�szt felk�rnie. Igaz�n otthon a pultj�n�l �rzi mag�t. Nyugalma, embers�ge mindenkinek biztons�g�rzetet ad. Szeretik a sz�nh�zban, b�rkivel besz�lgettem, mindenkit�l �gy hallottam.
 

  Hogyan lett sz�nh�zi s�g�? Nincs semmi k�l�n�s a t�rt�netben. Felaj�nlott�k neki a lehet�s�get, s � megpr�b�lta. Addig csak a k�z�piskol�ban tal�lkozott a s�g�ssal, de neki nem lehetett s�gni, mert ha valamit nem tudott, annyira zavarban volt, hogy �gysem �rtette  volna. Idegenek, ha meghallj�k, mivel foglalkozik, nagyon �rdekesnek tal�lj�k. Val�ban az?
  - Amikor a sz�nh�zhoz ker�ltem, azonnal bedobtak a m�lyvizbe. A Svejkben dolgoztam els�k�nt. Zen�s darabot s�gni a legnehezebb dolog. Azt mondt�k, ha kib�rom, akkor maradok. Maradtam. Ketten vagyunk Horv�th Ev�val. Darabonk�nt v�ltjuk egymast, igy ritk�n tal�lkozunk, de az�rt �tadunk egym�snak tapasztalatokat.
  - Hogyan kell j�l s�gni?
  - A pr�b�k alatt szinte v�gig el�bbre keIl j�rnunk a sz�vegben, hogy a szin�sz ut�nunk tudja mondani. �gy "k�nonban" besz�lni pedig nem k�nny�, az ember sokszor belezavarodik. K�s�bb m�r �rzem, mikor kell s�gni. El�ad�son nem nagyon, de ha a sz�n�sz r�mn�z, vagy v�ratlanul k�zelebb j�n, olyamit csin�l, amit m�s est�ken nem �gy szokott, akkor tudom hogy igen. Ak�r sz�val, ak�r �gy, hogy mozdulatokkal elj�tszom, amit mondania kellene. Megeshet, ha ugyan ritk�n is, hogy megism�tlik ami m�r elhangzott, vagy ugornak a sz�vegben, vagy �ppen visszamennek, s nekem akkor is azonnal tudnom kell "bekapcsol�dni". Ez�rt �n is tudom a sz�veget, nem kell szemmel k�vetnem a sz�vegk�nyv minden sor�t. Akkor is tudom, ha �lmomb�l felriasztanak. Ut�lag m�r kedves eset volt, de akkor folyt r�lunk a v�z p�ld�ul, amikor az egyik st�di�sz�npadi el�ad�son a sz�n�sz elfelejtette a sz�veget. R�gt�n r�j�ttem erre, amikor le�lt az �gyra, vizet t�lt�tt, ivott, h�zta az id�t. Ott viszont – mert nem volt annyi hely -  nem lehetett s�gni. Illetve, vagy ott �l�k kint �n is a n�z�t�ren �s akkor mindenki l�t �s hall engem is, vagy csak a folyos�n, a monitoron tudtam k�vetni az el�ad�st. Nem volt mit tenni, kij�tt,  s megk�rdezte: Mit mondok? - "J�gkock�k k�zt �ltem a f�rd�k�dban."  -  Micsoda??  -  Ezt kell mondani! A bar�tn�m - aki r�gebben s�g� volt �s n�zte az el�ad�st - sem j�tt r� szerencs�re, hogy mi t�rt�nt, de ez csak annak volt k�sz�nhet� hogy a darabbeli szitu�ci�ba teljesen term�szetesen beleillett ez a jelenet.
  - Igazi, klasszikus s�g�lyukban. a sz�npad el�ter�nek k�zep�n volt m�r lehet�s�ged dolgozni?
  - Nem, a mi sz�nh�zunkban nincs ilyen, oldalr�l s�gunk. De sz�vesen kipr�b�ln�m.
  -  A ny�ri produkci�ban mindketten s�g�k sz�npadon is voltatok. De nem ez az els� alkalom egyik�t�k eset�ben sem.
  -  Nekem a Sybill c�m� operett volt az els�, ahol a k�z�s �neken, t�ncon k�v�l n�h�ny sz�t is el kellett mondanom. Azt gondoltam, nagyon fogok izgulni, de a pr�b�kon volt a rosszabb. Tal�n az�rt, mert k�zben zavart, hogyan tudok egyszerre szerepelni is �s s�gni is. Mi lesz ha �ppen bent vagyok a sz�npadon, amikor sz�ks�g volna r�m? Ez�rt azokat az oldalakat m�r a pr�b�k elej�re tudtam. �r�I�k a kis fell�p�si lehet�s�geknek, hiszen r�gi �lmom volt, de az�rt mindenekel�tt a s�g�s a fontos sz�momra. Nagyon szeretem, amit csin�lok. 

   - Hogyan ker�lt Egerbe egy cseh sz�nh�zi m�v�sz? * Peter Kastner jelenleg a Most-i V�rosi Sz�nh�z (Cseh K�zt�rsas�g) tagja

   - Poros iparvid�ken, Louny-ban sz�lettem, de 16 �ves koromt�l pr�gai voltam. Ott j�rtam grafikai k�z�p- majd sz�nh�zi f�iskol�ra, a szcenikus oszt�lyba. N�h�ny �vig a Barrandov-i filmgy�rban dolgoztam. �rdekes volt, de sz�nh�zi, tervez�si szempontb�l szeg�nyebb, mint amire �n v�gytam. Magyar kapcsolataimat (Pr�g�ban megismertem n�h�ny magyart) is felhaszn�lva megpr�b�lkoztam a debreceni Csokonai Sz�nh�zzal. J�l �reztem ott magam, de miut�n az akkori igazgat�, Gali L�szl� elker�lt Egerbe, megv�ltozott a l�gk�r. K�t �vet �jra Csehorsz�gban t�lt�ttem, a Teplicei Zen�s Sz�nh�zban, majd Gali L�szl� h�vott Egerbe.
   - Van-e az�ta kapcsolata cseh sz�nh�zakkal?
  - Nemr�g volt egy bemutat�m Most-ban, egy kamaradarab d�szlet�t terveztem, s a k�vetkez� szezonban tal�n feladatom lesz a pr�gai �b�c� Sz�nh�zban is.
   - Pr�ga meghat�roz� �lm�ny mindenkinek, aki csak egyszer is elt�lt�tt ott n�h�ny napot…
   - Ott laktam, �ltem, dolgoztam. Fiatal voltam �s nagyon k�zel �llt hozz�m a v�ros. Az �v�ros akkor is mindig sz�p volt, de a kis, elhagyatott utc�k sz�rk�bbek, kopottabbak, m�gis kedvesek. Kis boroz�kban megb�jva sokszor besz�lt�nk arr�l, rendbehozva, fel�j�tva milyen lehetne. M�ra sok minden megv�ltozott. Rengeteg a turista, az �r�emberek is kevesebbet j�rnak tal�n a r�gi helyeikre. Tudom, nincs m�s �t, ezek a v�ltoz�sok v�rhat�ak voltak. Az �n gener�ci�m nev�ben m�gis sajn�lom, hogy minden kicsit m�s lett. Persze Pr�ga az�rt ma is gy�ny�r� �s ma is a sz�vem egy darabja.
   - Ez �rezhet� volt a Svejk a h�torsz�gban egri d�szlete l�tt�n is.
  - Orsz�gos h�r� el�ad�s volt. Nagyon sajn�ltam, amikor m�r nem j�tszottuk tov�bb. Kicsit m�s volt, mint az eredeti Svejk, m�r az�rt is, mert ez zen�s el�ad�s volt, de az alapgondolat, a kisember csetl�se-botl�sa a t�rt�nelem forgatag�ban megmaradt. Azt akartam, hogy a d�szlet legyen egy�rtelm�en Pr�g�ban. A Kisoldallal, a h�tt�rben a V�r k�rvonalaival igyekeztem kifejezni a v�ros hangulat�t, k�lt�is�g�t, s k�zben lehet�s�get adni a helysz�nek gyors �s folyamatos v�ltoztat�s�ra is.
  - Visszat�rve a besz�lget�s kezd� gondolat�hoz arr�l k�rdezem, hogyan �rzi ma mag�t Magyarorsz�gon.
  - Mindig is �gy �reztem, hogy – ennek term�szetesen t�rt�nelmi okai vannak – a magyarok �s csehek k�zelebb �llnak egym�shoz, mint csehek �s morv�k vagy magyarok �s szlov�kok. Magyon szimpatikus az, hogy itt sokan ismerik Csehorsz�got, Pr�g�t, kult�r�nkat �s szerz�inket. Cseh r�szr�l ez a tud�s nem ilyen m�ly �s sajnos az utols� p�r �v folyamatai m�g rontottak is ezen a helyzeten, messzebb ker�lt�nk egym�st�l. De �n azt mondom, ha a nyelvi hat�rt nem tekintj�k, az emberek nagyon hasonl�tanak. A sz�nh�z pedig itt, Eur�p�nak ebben a r�sz�ben minden�tt egyforma.

    Olyan pici, hogy �szrev�tle�n�l b�jna meg a Sz�chenyi utca �zletei k�z�tt, ha a  sz�nes f�nyk�pek, plak�tok fel nem h�vn�k a figyelmet. Ez a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Szervez�irod�ja. N�h�ny n�gyzetm�ter, ahol a nagy forgalom, a m�shonnan ho�zott idegess�ggel bet�r�k, az esetleges �rtetlenked�k elle�n�re is csak t�relem, kedves�s�g, maxim�lis seg�t�k�szs�g lakozik.
    H�rman vannak, Erd�lyi Eszter, Czak� T�nde �s Bodor Sarolta. Nem lehet nagyon bonyolult feladat itt dolgozni - gondolhatja a laikus olvas�, de bizony nincs igaza! A b�r�letez�s megszervez�se, a vi�d�k j�r�sa, a p�nz�gyi felel�ss�g nagy odafigyel�st ig�nyel �s f�raszt� munka. Az sem semmis�g, hogy biz�tos tudat�ban kell lenni�k az egyes emberekkel val� b�n�sm�d fort�lyainak. Nem mindegy, hogyan j�n ki t�l�k az �rdekl�d�, a jegyv�s�rl�, sz�vesen t�r-e majd be �jra. Ismerni�k kell a m�soron l�v� �s a tervbe vett k�vetkez� darabokat, a szerz�t, a mes�t, a sz�npadra �ll�t�s �rdekess�geit, hiszen csak �gy aj�nlhatj�k meggy�z�en. El��t�letekkel is meg kell k�zdeni�k. Hallottam egy kis t�rt�netet egy n�z�r�l, aki csak hosszas r�besz�l�s�kre n�zett meg egy darabot  - de azut�n megk�sz�nte! "�lm�ny volt sz�m�ra."
   Est�nk�nt l�thatj�k �ket a sz�nh�zban is, felv�ltva �gyeletesek.
  Gyakran van dolgom vel�k. Higgy�k el, mindig a lehet� legt�bbet pr�b�lj�k tenni az�rt, hogy a k�z�ns�g ig�nyeit kiel�g�ts�k. Ha �k nemet mondanak valamire, akkor ott m�r val�ban nincs megold�s.

* Ez az �r�som eredetileg a Heves Megyei Napban jelent meg.

 

   K�pzelj�k el, hogy megn�zik egy darab m�sodik felvon�s�t, m�snap a harmadikat, s csak egy k�vetkez� est�n az els�t, majd ezut�n kell ma�gukban �sszerakniuk az eg�sz el�ad�st! Van, akivel ez megesik.
   El�ad�sok el�tt, sz�netekben l�thatnak egy mosolyg�s sz�ke h�lgyet, aki t�relemmmel v�laszol a n�z�k k�rd�seire, seg�t megoldani gondjaikat, vagy �pp a sz�nh�z n�vad�j�nak szobra mellett �llva figye�li, minden rendben van-e az el�csarnokban. � F�l�p Edit, a sz�nh�z n�z�t�ri fel�gyel�je. M�sodik �vadj�t t�lti itt. Azel�tt csak n�z�k�nt volt jelen, de nemcsak a legut�bbi �vekben, hanem m�g a r�gi �p�letben is. Ma is eml�kszik akkori el�ad�sokra, m�v�szekre, Kanalas L�szl�ra, F�zessy Ott�ra, Varga Gyul�ra, a ma is t�rsulati tag Olgyai Magd�ra. J�l �rzi itt mag�t, mindenkivel j� a kapcsolata. A h�zi f�pr�ba az az alkalom, amikor viszonylag nyugod�tan, a dolgok szok�sos rendje szerint n�zheti v�gig a dara�bot, de ha ez valamilyen ok�b�l m�gsem siker�l, akkor bek�vetkezhet a fent le�rt helyzet...
   - Sok tennival�m van, de az a j�, ha �szre sem vesznek, senki sem figyel fel r�, hogy �n �ppen dolgozom. Akkor biztosan rendben megy min�den. Feladataim k�z� tartozik a jegyszed�k, ruhat�rosok ir�ny�t�sa, a m�sorf�zetek, sz�nh�zi foly�i�ratok �rus�t�sa �s elsz�mol�sa is hozz�m tartozik. Felvil�go�s�t�st adok az adott el�ad�s�r�l, a gal�ri�nkban l�that� ki��ll�t�sr�l, igyekszem v�laszol�ni b�rmilyen sz�nh�zunkkal kapcsolatos k�rd�sre. El�ad�s ut�n pedig addig nem mehe�tek haza, am�g az utols� n�z� el nem hagyta az �p�letet. K�zben �lland� kapcsolatot tartok az �gyel�vel. Ha b�rmi k�l�nleges k�r�s, v�ratlan esem�ny ad�dik, igyeksz�nk mindent �gy megoldani, hogy a k�z�ns�g semmit sem vegyen �szre. �nmag�ban is nagyon �rdekes a k�z�ns�g�gel val� tal�lkoz�s. A gyakori sz�nh�zl�togat� tudja, hogyan kell itt viselkedni, amikor pe�dig bizonytalans�got tapasz�talok, seg�teni pr�b�lok.
   Akadnak probl�m�k. P�l�d�ul, amikor egy t�rsas�g egyik fele elk�sik �s a n�lam hagyott jegy�k miatt sze�m�lyle�r�s alapj�n fel kell is�mernem �ket. Gyakori, hogy elvesz�tenek k�l�nb�z� t�rgyakat, eserny�t�l a f�nyk�pez�g�peken �t ru�hadarabokig, telefonk�rty�kig. De izgalmas feladat az is, hogy megtal�ljam a megfelel� hangot a k�l�nb�z� emberekkel. Lassan kialakul a rutin, tu�dom, kihez hogyan kell sz�l�ni. Meg tudom �t�lni, hogy ki�nek milyen tipus� el�ad�sok jelentenek igaz�n �r�met. Szerencs�re van v�laszt�k, mindenki tal�lhat kedv�re va�l�t. Ha v�giggondolom, nekem is nagyon elt�r� jelleg� produkci�k tetszettek legjob�ban ebben az �vadban. P�ld�ul a Medikus, a Liliomfi, Sz�ki K�roly �s P�pai Erika el�ad�estje, a most bemutatott �vegcip�, na �s a J�zsef, ami ut�n est�nk�nt fel�llva tapsol a k�z�ns�g. Eleinte szokatlan volt az id�beoszt�s, amivel ez a mun�ka j�r, de m�r azt is megszok�tam. �r�mmel �s lelkesed�s�el csin�lom. Amikor el�rke�zik az �vad v�ge, j� egy kicsit kif�jni magam, de hamaro�san hi�nyozni kezd az �p�let, a ,,sz�nh�z-szag” �s a k�z�n�s�g is, akik n�lk�l nincs sz�nh�z. �rt�k pr�b�lok �lni.

* Ez az �r�som eredetileg a Heves Megyei Napban jelent meg.
 

  Elmaradt az el�ad�s. Minden er�fesz�t�s �s k�teless�gtudat ellen�re a v�ratlanul j�tt betegs�g gy�z�tt. A k�z�ns�g nagyobb r�sze m�r �rtes�lt a h�rr�l a r�di� ad�s�b�l.  Alig n�h�nyan �rkeztek - az alkalomra �lt�z�tten, k�nyelmesen, hagyva id�t az el�ad�s el�tti r�hangol�d�sra is, vagy �pp ellenkez�leg, estek be az utols� pillanatban.
   A kivil�g�tatlan �p�letet sz�rkes�gbe burkolta a kor�n �rkez� este.  Csak a p�nzt�rf�lke ablaka f�nylett. Erzsike bekapcsolta az el�csarnokban �ll� feny� �g�it, de a szok�sos f�nyek, zsibong�s �s v�rakoz� izgalom n�lk�l ugyanolyan szomor� maradt a sz�nh�z.  N�h�ny nap volt csak h�tra m�r az �vb�l, m�g n�h�ny el�ad�s �s itt is elkezd�dik egy �j peri�dus - de az �vad m�g �ppen csak a derek�n j�r.  Th�lia h�vei �vente k�tszer is k�sz�nthetnek egy �j id�szakot.  Mit hoznak a k�zelg� h�napok? Langyos fogadtat�st vagy zajos sikereket?  Lesz-e el�g p�nz a legide�lisabb felt�telek megteremt�s�re,  apr�l�kosan  kimunk�lt d�szletekre,  jelmezekre? Maradnak-e el k�nyszer�en el�ad�sok? J�n-e a k�z�ns�g �gy, mint eddig?
  D�lut�n t�bben telefon�ltak. Jobbul�st k�v�ntak a betegnek �s sajn�lkoztak az elmaradt �lm�ny miatt. A t�rsulat, a sz�nh�z szeretete csend�lt ki szavaikb�l. Erzsik�re is v�rt otthon az �nnepi k�sz�l�d�s megannyi teend�je, �gy m�gis k�nnyebb volt a v�rakoz�s az �res �p�letben. �gy �rezte, � is r�szese annak a csod�nak, amit  sz�nh�znak neveznek, s ami  l�m, most meg�rt� egy�tt�rz�st v�lt ki az emberekb�l. Valamikor maga is tagja volt egy m�kedvel� egy�ttesnek, gimnazista kor�ban itt, ezen a sz�npadon is szerepelt. Ma a p�nzt�rban tal�lkozik a k�z�ns�ggel. Ez nem mindig k�nny�, de igyekszik mindenkivel megtal�lni a legmegfelel�bb hangot. Azzal a k�t-h�rom n�z�vel is pr�b�lt kedvesnek lenni, akik �t tett�k felel�ss� a meghi�sult est��rt. �gy lesz ez j�v�re is…
   Boldog �j�vet, Erzsike! Boldog �j �vet, Th�lia! 

* Ez az �r�som eredetileg a Heves Megyei Napban jelent meg.