Az évadzáró tásulati ülésen kihirdették a Heves Megyei Hírlap közönségszavazásának eredményét. Az olvasók döntése alapján az évad színésznője Saárossy Kinga, színésze Rácz János, táncművésze Kelemen Dorottya, rendezője Blaskó Balázs.
   A társulat belső szavazása alapján az évad művésze Baranyi Péter, színházi dolgozója Parázsó Aletta (fodrásztár).
 

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza Színház

Tragikus komédia - fordította: Vinkó József

Tanár: Nagy András
Tanítvány: Nagy Fruzsina Lilla
Házvezetőnő: Dimanopulu Afrodité

Díszlet: Csurulya Csongor - Engler Imre
Jelmez: Csurulya Csongor - Kovács Tímea
Ügyelő és rendezőasszisztens: Ivády Erika
Súgó: Szecskó Andrea

Rendező: Csurulya Csongor

Zenés vígjáték - zeneszerző: Aldobolyi Nagy György
Dalszövegek: G. Dénes György
Fordította: Pongrácz Zsuzsa

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza színház

Coco: Saárossy Kinga Jászai-díjas
Gaston, a titkár: Tóth Levente
Auguste, maitre d'hotel: Vókó János
Anne-Marie, Coco lánya: Babócsai Réka
Nicolas, Coco fia: Kardos Kristóf
Maggy Fuchois: Dimanopulu Afrodité
Anatole Longvy: Baranyi Péter
Madmoiselle Valeria: Dér Gabi
Becot, rendőrfelügyelő: Reiter Zoltán
Pascal de Vontauban: Káli Gergely
A perui nagykövet: Tunyogi Péter
Idegen úr: Pilisy Attila

Zenekar: Ágoston Ottó, Farkas Antal, Gulyás László, Juhász András, Kerekes József, Klem Dénes, Kovács Henrik, Mándoky Béla, Takács Balázs

Vezényel: Nagy Zoltán

Díszlet: Langmár András
Jelmez: Bodnár Enikő
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Korrepetitor: Farkas Antal
Koreográfus: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens:Blaskó-Saárossy Zsófia

Rendező: Blaskó Balázs Jászai-díjas

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza Színház

Idős Ádám: Blaskó Balázs
Idős Éva:    Saárossy Kinga Jászai-díjas
Lucifer:       Kalmár Attila Harangozó-díjas m.v.

Egyiptom     Ádám: Joni Österlund
                  Éva: Törteli Nadin
Athén          Ádám: Emődi Attila
                  Éva: Kelemen Dorottya
Róma          Ádám: Ivanov Gábor m.v.
                  Éva: Szeles Viktória
Bizánc         Ádám: Takács László m.v.
                  Éva: Tóth Karolina
Prága          Ádám: Emődi Attila
                  Éva: Tóth Karolina
Párizs          Ádám: Takács László m.v.
                  Éva: Törteli Nadin / Novák Laura
Prága          Ádám: Emődi Attila
                  Éva: Tóth Karolina
London        Ádám: Joni Österlund
                  Éva: Szeles Viktória
Falanszter - Űr - Eszkimók
                  Ádámok és Évák: a GGTánc Eger táncművészei
Család:        Babócsai Réka, Fehér István, Nagy Adrienn,
                  Nagy András, Novák Laura, Varga Kristóf,
                  gyerekek, statiszták

Díszlet: Míra János
Jelmez: Kovács Tímea
Játékmester: Bal József
Zene: Johann Sebastian Bach - Gergely Attila
Koreográfus asszisztens: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Ludányi Andrea

Rendezőasszisztens: Ivády Erika

Rendező és koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas
 

Zenés mesejáték, a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza Színház

Délceg, Kopac király fia: Török Tamás
Anni: Nagy Szilvia
Kopac király: Balogh András
Vekker úr: Baranyi Péter
Koldus: Fehér István
Zöld udvarhölgy / Lustamália / Kevély király leánya: Dér Gabriella
Rózsaszín udvarhölgy / Hiúbella, Kevély király leánya: Szél Anikó
Sárga udvarhölgy / Gőgösgella, Kevély király leánya: Nagy Fruzsina Lilla
Kevély király: Reiter Zoltán
Lótifuti, szolgalegény: Csathó Norbert
Pödrönc, ajtónálló: Kardos Kristóf
Döngöl, ajtónálló: Szeverényi Balázs / Sztaniszláv László
Tityi: Bóta Benedek / Lőrincz Réka
Totyi: Bóta Dorka / Farkas Janka
Kiskacsa: Gáspár Lilla / Takács Richárd

Díszlet: Dósa Csilla
Jelmez: Kovács Tímea
Korrepetitor: Nagy Zoltán
Koreográfus: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Rendező: Baráth Zoltán

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza Színház

Fordította: Magyarósi Gizella

Pantalone: Várhelyi Dénes
Clarice (Pantalone leánya): Nagy Barbara
Lombardi: Tunyogi Péter
Silvio (ennek fia): Radvánszki Szabolcs
Beatrice (torinoi hölgy): Babócsai Réka
Folrindo Aretusi (a szerelme): Káli Gergely
Smeraldina: Nagy Adrienn
Truffaldino: Rácz János
Brighella: Tóth Levente
Pantalone szolgája: Csathó Norbert
Pincér: Szeverényi Balázs
Hordár, pincér: Pilisy Attila

Díszlet: Horesnyi Balázs
Jelmez: Rátkai Erzsébet Jászai-díjas
Mozgás: Méhes Csaba
Ügyelő: Ludányi Andrea
Súgó: Pethő Orsolya
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Rendező: Kiss József
 

Szerzők: Moravetz Levente-Balásy Szabolcs-Horváth Krisztián-Papp Zoltán

Fotó: Gál Gábor - Gárdonyi Géza Színház

Zrínyi Miklós, gróf : Sasvári Sándor Jászai-díjas
Lahib/Pribék János/Janicsár: Nagy Lóránt
Cserenko Ferenc, kamarás: Török Tamás
Rosenberg Éva, Zrínyi felesége: Dimanopulu Afrodité
Anna, szakácsnő: Dévényi Ildikó
Szokoli Mehmed, török nagyvezér: Baranyi Péter
Salm gróf, osztrák fővezér: Blaskó Balázs Jászai-díjas
Novák János, hadnagy: Kelemen Csaba
Nádasdyné, a nádor özvegye: Saárossy Kinga Jászai-díjas
Kecskés György, hadnagy: Várhelyi Dénes
Kata, szolgálólány: Nagy Szilvia
Dandó Ferenc, hadnagy: Reiter Zoltán
Radován Jakab, hadnagy: Káli Gergely
Gerecs Bartolus, hadnagy: Tóth Levente
Orsits István, hadnagy: Tunyogi Péter
Lulla, török háremhölgy: Nagy Barbara
Perván, janicsár aga: Blaskó Bálint
Borbála, szolgálólány: Dér Gabi
Csenge, szolgálólány: Pethő Orsolya
Ali, török aga: Radvánszki Szabolcs
György, Zrínyi Miklós fia: Kardos Kristóf
Apród: Csathó Norbert

Továbbá: GG Tánc Eger

Díszlet: Bényei Miklós
Jelmez: Molnár Gabriella
Koreográfus: Halmi Zoltán
Koreográfus asszisztens: Kelemen Dorottya
Zenei vezető és korrepetitor: Nagy Zoltán
Ügyelő: Ludányi Andrea
Súgó: Pethő Orsolya
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

Rendező: Moravetz Levente

Kálmán Imre-Leo Stein-Béla Jenbach nagyoperettjét átdolgozta: Békeffi István – Kellér Dezső, Gábor Andor versfordításának felhasználásával

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege: Pálfi zoltán
Cecília, a felesége: Saárossy Kinga Jászai-díjas
Edvin, a fiuk: Sövegjártó Áron / Török Tamás
Vereczky Szilvia, sanzonett: Füredi Nikolett / Vörös Edit
Kaucsiánó Bonifác gróf: Rácz János
Stázi, komtess: Nagy Barbara / Nagy Szilvia
Kerekes Ferkó: Vókó János
Miska főpincér: Balogh András
Ferdinánd főherceg: Kelemen Csaba
Rohnsdorf tábornok: Sata Árpád
Kis közjegyző: Szeverényi Balázs
Lazarovics, földbirtokos: Fehér István
Aloise Hübner báró: Pilisy Attila
Kálnoky Tasziló gróf: Sztaniszláv László
Klementina: Ivády Erika
Krisztina: Pethő Orsolya

GG TÁNC EGER: Emődi Attila, Joni Österlund, Kele Kristóf, Kelemen Dorottya. Kovács Márk, Novák Laura, Opiczer Márton, Szeles Viktória, Törteli Nadin, Tóth Karolina, Varga Kristóf

Továbbá: Csillag Anna Rebeka, Hevesi Valentina, Kapás Kitti, Nagy Zoltán, Panyi Evelin, Pirigyi Viktor, Radó istván

Zenekar:
Ádám Endréné, Ágoston Ottó, Ágostonné Kugler Zsuzsanna, Baran Grzegorz, Bereczky Vilma, Császiné Deák Dorottya, Farkas Antal, Fazekas Melinda, Gulyás László, Hibay Éva, Homa Edit, Juhász András, Kardos Judit, Kerekes József, Kiss József, Kkem Dénes, Kovács Henrik, Kőhegyi András, Léka László, Mándoky Béla, Nemes Ferenc, Nyeste Erzsébet, Panyi Tibor, Patai lajos, Virág Lilla, Zzigmond László
Prímás: Berki Péter

Vezényel: Nagy Zoltán
 

Díszlet: Menczel Róbert
Jelmez: Laczó Henriette
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Koreográfus asszisztens: Kelemen Dorottya
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Korrepetitor: Marík Erzsébet
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Pethő Orsolya
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

Rendező: Halasi Imre, Jászai-díjas, Érdemes Művész

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Móra Ferenc meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea. A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója

Bánjamár király: Sata Árpád
Csicseri Panka: Bányai Míra / Kovács Olga
Szíveki Janka: Szél Anikó
Palló mester: Nagy András
Nyekergő, a királyi kobzos: Káli Gergely
Grizelda, a szakácsnő: Nagy Adrienn
Sutyimutty, a főtanácsnok: Tunyogi Péter
Tentele, az öreg dajka: Dér Gabi
Csibukk apó, a kályhagyújtó: Balogh András
Nyáfic, a komornyik: Kardos Kristóf
Dr. Bacilus, az udvari doktor: Tóth Levente

Díszlet: Dósa Csilla
Jelmez: Kovács Tímea
Ügyelő: Ludányi Andrea
Súgó és rendezőasszisztens: Ivády Erika

Rendező: Baráth Zoltán

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Koreográfus: Clébio Oliveira

Táncolják:
Emődi Attila
Joni Österlund
Kelemen Dorottya
Schlégl András
Szeles Viktória
Tóth Karolina
Törteli nadin
Varga Kristóf
 

Jelmez: Szaniszló Tamásné
Szcenika: Engler Imre / Fodor Zsolt
Asszisztens: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Ludányi Andrea

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Az őrnagy: Reiter Zoltán
Tót: Baranyi Péter
Tótné: Saárossy Kinga - Jászai-díjas
Ágika: Nagy Fruzsina Lilla
A postás: Rácz János
Tomaji, plébános: Vókó János
Ciprinai, professzor: Sata Árpád
Gizi Gézáné, egy rossz hírű nő: Nagy Adrienn
A lajt tulajdonosa: Fehér István
Lőrincke, szomszéd: Lisztóczki Péter
Elegáns, őrnagy: Káli Gergely
Inas: Pilisy Attila

Díszlet: Székely László, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze
Jelmez: Bodnár Enikő
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó Zsófia

Rendező: Blaskó Balázs, Jászai-díjas

TÓTÉK A PORONDON

    „A cirkusz világa nagyon hasonló akusztikai megjelenésében, látványvilágában a Tótékban ábrázolt groteszk élethelyzethez.” Blaskó Balázs rendező szavait hallva az a gondolatom támadt, kíséreljük meg akkor az előadást többé-kevésbé megfeleltetni egy cirkuszi produkciónak. Annál is inkább indokolt lehet ez a próbálkozás, hiszen a legelső pillanatokban elkezdenek villogni a színes égőfüzérek a színpad körül - lásd látványvilág - és felcsendül (majd az előadás során rendre vissza-visszatér) Julius Fučík  cseh zeneszerző és katonazenekari karmester mindenki által ismert és valóban a cirkusz világában gyakran használt indulója, a Gladiátorok bevonulása – lásd akusztikai megjelenés, bár ezt a fogalmat nyilván tágabban érti a rendező.
   Ha akarom, maga a színpadkép is porond formájú (persze csak félkör), a háttérben középen Szarvaskő Várhegye, alatta Tóték budija - magasság és mélység fogalmának, eszméjének tárgyiasulásai is akár -, két oldalt előbbre hozva Tóték lakásának, illetve a darab más helyszíneinek elemei. A díszlet Székely László Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze munkája, Szarvaskő mint helyszín (Örkény egy Eger közeli kitalált faluba, Mátraszentannára helyezte a cselekményt) pedig azért jelenik meg, hogy idézze a nagysikerű, Isten hozta, őrnagy úr! címmel, Latinovits Zoltánnal, Sinkovits Imrével, Fónay Mártával, Venczel Verával ott forgatott filmadaptációt.
   A legfontosabbak azonban a (legalábbis a tradicionális cirkuszokban) minden magára adó társulatnál megtalálható állandó attrakciók, a külsőségek is ezeket szolgálják. Idomár, kötéltáncos, bohócok, akrobaták…
   Nézzük meg a főbb szereplőket! A parádét a porondmester irányítja. Az egri előadásban azonosítsuk őt a postással! Szerepében Rácz János). Ebben a rendezésben és felfogásban mintha nagyobb hangsúlyt igyekeznének adni alakjának, mint például az 1993-as egri produkcióban vagy a 2014-es miskolciban, kevésbé a háttérből figyelő vigyázó. Mondhatjuk persze, hogy nem, a parádét a történelem irányítja! S ez alapvetően valóban így is igaz, a „porondmester” ténykedése sem független a világ eseményeitől. Az őrnagyot és Tótot hasonlítsuk talán idomárhoz és idomítotthoz! A fogságba (itt a körülmények kényszerének fogságába) esett oroszlán hol szelídebben, hol erősebben lázadva, de tűr, ameddig tűrhet, míg végül fellázad és megöli kínzóját. Kettejük párharcában nagyon sokáig nemcsak a helyzetből adódóan erősebbnek, de eleve okosabbnak, intellektuális fölényben lévőnek tűnik Reiter Zoltán értelmező ábrázolásában az őrnagy, mígnem elérkezik az a pont, ahol el kell gondolkodnunk, így van-e valóban. Baranyi Péter eleddig keserédesen egyszerű, néhol együgyű, tisztességes, egyenes, a ravaszkodást magához teljességgel méltatlannak érző Tótja meglep bennünket. Amint az őrnagy végre elutazik (még nem tudjuk, hogy visszatér), az addig lábán alig álló, kimerült, magát szinte bábként rángatni hagyó Tót egycsapásra kiegyenesedik, visszanyeri minden méltóságát, szeme csillogó, tudata ismét éles lesz, s a néző elgondolkodhat e hirtelen gyökeres változás láttán, hogy valódi volt-e, amit addig mutatott, vagy valóban mindent csak színlelt, s ha igen, akkor kié is volt az intellektuális fölény. Tótné alakjában Saárossy Kinga képzelt cirkuszunkban egyszerre kötéltáncos és zsonglőr. Repdes ide-oda, egyensúlyoz, mutatványokat vet be, hogy fenntartsa házuk békéjét, de közben rávegye férjét még arra is, ami elképzelhetetlen, a fronton lévő gyermekük, az őrnagy alárendeltje érdekében, kinek haláláról, s így minden megalkuvó erőfeszítés hiábavalóságáról a néző értesül, de a család nem. S ott van még Ágika, Tóték leánya. Legyen ő a bohóc! De nem akármilyen. Alapvetően két legismertebb karakterük a Fehérbohóc, aki nemcsak elegáns, de okos is és az ügyetlen és buta Auguszt. A Nagy Fruzsina Lilla megformálta Ágika az előbbi. Gondolkodik, vág az esze, kedves, cserfes kamaszleány figuráját örömmel nézzük.
   A regény- és darabbeli félelem és remény, öröm, ujjongás, különféle érzelmek kavargásának, groteszk és abszurd helyzetek kavalkádjának ebben az egri cirkuszában azért csak elérkezünk a fináléhoz, ami nem lehet felemelő és diadalmas – noha Tóték számára bizonyos értelemben az -, mert ott a ki nem mondott kérdés: Mi lesz velünk?! 

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Andersen meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea - a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója

Szereplők:

Babócsai Réka
Klepács Andrea
Szőke Andrea
Szeverényi Balázs

Díszlet: Dósa Csilla
Játéktér: Baráth Zoltán
Zenei munkatárs: Csüllög Judit
Súgó - Rendezőasszisztens: Ludányi Andrea
Rendező: Baráth Zoltán
 

Megkezdődött a Gárdonyi Géza Színház 2017/18-as évada. A közönség számára a nyitónap október 13., Örkény István Tóték című tragikomédiájának bemutatója.
Két új tag érkezett a társulatba, Nagy Fruzsina és Szeverényi Balázs.