gardonyiszinhazblog

   

     

     
Menü
     
search engine by freefind
     

 



Talán csak egyszerű
néző, talán nem. Én az utóbbit gondolom…
Azért, mert 1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is - a rekord 24 alkalom. Azért, mert írásaim hetente jelentek meg a Heves Megyei Nap című újság színházi rovatában. Azért, mert 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői és Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatódtam és büszke vagyok erre. Azért, mert vannak ott barátaim is, de mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik.
Azért, mert magamat is a színház csodálatos világához és ezen belül erős szállal a Gárdonyi Géza Színházhoz tartozónak érzem. 2010.04.05.  J.F.

     
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
2014/15-ös évad

ILYEN VOLT A 2014/15-ÖS ÉVAD

   97 százalékos látogatottságról számolhatott be az évadzáró társulati ülésen a Gárdonyi Géza Színház direktora, s ez kétségtelenül imponáló szám. A nagyszínpadon 2 prózai produkció, 1 operett, 2 musical és 1 táncszínházi előadás várta a nézőket. A stúdióban 4 prózai és 1 táncszínházi előadást láthattak. A gyerekeknek 2 mesejáték és 1 táncjáték szólt. Ha ezeket a számokat összesítjük, a prózai és zenés vagy táncos előadások aránya meglehetősen kiegyenlített, de mivel a helyszínek férőhelyeiből következően eleve sokkal több nézője van a nagyszínpadi produkcióknak, mint a stúdió előadásoknak, a gyakorlatban a zenés színházi estek felé billen el az arány, s ennek nyilván szerepe van a csaknem teljes látogatottságban, népszerű a könnyedebb szórakozás. Én magam is kedvelem az operettet, a musicalt, de nagyon nem örülnék, ha csakis ezekből állna az évad, komolyabb, gondolatokat ébresztő, az élet kérdéseire reflektáló előadások nem volnának. Különösen megbocsáthatatlan lenne ez egy kisváros színházában, ahol nincsenek műfajra szakosodott intézmények, mint a fővárosban. Itt igenis mindent játszani kell és mindenfajta nézői igényt meg kell próbálni kiszolgálni.
  Valamennyi előadás színlapja megtalálható a 2014/15-ös évad menüpontban.
   Az évad Dürrenmatt darabjával indult: Az öreg hölgy látogatása. A címszerepben Saárossy Kinga, és Alfred Ill – Blaskó Balázs kettőse, harcuk múltjukkal, jelenükkel – egymással. Emlékezetes az Ill sorsáról (megöléséről) döntő tárgyalás jelenete, amelynek során Ill egyetlen szót sem szólva ül és szemünk láttára tör össze fizikailag is, nemcsak testtartása változik, de arcvonásai is, szeme kiüresedik, él még, de belül már halott.
   A másik prózai előadás igazi klasszikus volt, Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vannak darabok, melyeket időről-időre újra elő lehet venni, hiszen felnő egy nemzedék, aki nem láthatta. Ez a Rómeó és Júlia mind rendezésében, mind látványvilágában (szerettem a jelmezek színvilágát) közelített a mához, bár egyértelmű, direkt aktualizálás nélkül. Nagy András Mercutio alakítását emelem ki – benne a Mab-monológgal.    
   A Bál a Savoyban személy szerint a kedvencem, de élőben látni kevésszer sikerült, ezért örültem a műsorra tűzésnek. Ábrahám Pál zenéje igazi jazzoperett, „különös ízű, csípősen modern, lefokozottan érzelmes, visszafojtva erotikus, ritmus-villamossággal telített” (Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve, 1960), nagyszerű hangszerelési ötletekkel, olyan dalokkal, amelyek közül több mindmáig világsláger. Daisy Parker szerepében Misurák Tünde is „csípősen modern, lefokozottan érzelmes, visszafojtva erotikus, ritmus-villamossággal telített” volt. Itt említem meg a zenekar, és a zenés előadások segítőinek (Csüllög Judit, Kalló Zsolt, Marík Erzsébet, Nagy Zoltán) mindig színvonalas munkáját is!
   A Légy jó mindhaláligról elsősorban az jut eszembe, mennyi fegyelemmel, lelkesedéssel dolgozott a sok-sok gyermekszereplő és különösen Nyilas Misi szerepében Godó János és Gulyás Buda. Az eredeti regény persze jóval komolyabb, keserűbb, fájdalmasabb, mint ez a musical változat, de ha nem akartunk komoly összevetést tenni, kellemes szórakozás volt.
   A kölyök című musical hatalmas lehetőség volt Rácz János számára, s ő tudott élni vele. Elkerülte a buktatókat, nem esett abba a hibába, hogy Chaplin figuráját "túl chaplinesre" vegye, így hitelesen mutatta meg az érzelmek teljes skáláját, félelemtől, fájdalomtól meghitt boldogságig, kitörő örömig. Ebben az előadásban is dicséretet érdemelnek a címszerepben a gyerekek, Gulyás Buda, László Bence. Misurák Tünde játéka itt másképp, de nem kevésbé volt izgalmas. Gyönyörűen interpretálta az Ábrándozás című dalt! Megemlítendő Madame Foyer szerepében Saárossy Kinga humora és a lánya, Lucy alakjában Nagy Barbara esendően kedves, szerethető bolondsága is. Halasi Imre rendezése egyértelműen sikeres előadás és hangulatos zárása volt az évadnak.
   A Stúdióban a Grace és Glória kezdett, Tímár Évával és Dimanopulu Afroditével. A témája szerint tulajdonképpen nagyon szomorú történetet a szerző bravúrja szinte vígjátéki formába öntötte, neki és a szereplőknek köszönhetően valóban nem szomorúan álltunk fel az előadás végén, inkább beletörődve az elkerülhetetlenbe és azt kívánva, bárcsak mindenkinek megadatna ez a hozzáállás a sors akaratához.
   Jászai Mari – a megkoszorúzott. Ez a monodráma (tehát nem általában a monodráma műfaja) meglehetős nagy koncentrációt igényelt a nézőtől, kifejezetten Bodor Németi Gyöngyi érdeme, hogy sikerült ennyire élővé tennie.
   Robinson és Cruose – Endrédy Gábor és Radvánszky Szabolcs (aki egyébként, a nagyszínpadon többedik évadban játszik táncos-komikus szerepeket). Emberségre tanító történet. Tetszett a játéktér, valamint a hang- és képeffektusok.
   Görgey. A címszerepben Kelemen Csaba, nem könnyű és nagy mennyiségű szöveget kellett megtanulnia, sikerült az érdeklődést és a rokonszenvet mindvégig fenntartania. A kisebb szerepek egyikében Bodor Németi Gyöngyi a nagy tragika után itt megmutathatta egy egészen másik, vidám, kedvesen pajzán arcát is.
   Két mesejáték szerepelt az évad műsorán, koprodukcióban a Babszem Jankó Gyermekszínházzal, amely Barát Zoltán irányítása alatt már évek óta vesz részt ebben az együttműködésben (nem szólva most teljesen önálló, a Gárdonyi Géza Színháztól független tevékenységükről). Ezek az előadások, A palacsintás király című zenés mesejáték és a Pumukli a legkisebbek színházhoz szoktatásában, nevelésében töltenek be fontos szerepet, nagy odafigyeléssel, szeretettel törődve a leendő állandó nézőkkel.
   A GG Tánc – a színház tánctagozata – kettős feladatot lát el, a zenés (vagy adott esetben prózai is, mint a Rómeó és Júlia) darabok kiszolgálásán túl önálló produkcióik is vannak. Mind a két esetben egyenletesen magas színvonalon teljesítenek. Az önálló táncszínházi előadásaik sokat tesznek színvonaluk mellett tartalmi, formai változatosságukkal is a műfaj megszerettetésért, minél szélesebb közönséghez történő eljutásáért. Minden fellépésükkor érződik a tánc és a színpad tisztelete és szeretete. Ebben az évadban a Rómeó és Júlia, a Légy jó mindhalálig, Bál a Savoyban és A kölyök tánckari feladatait emelhetjük ki, megjegyezve, hogy az utóbbi kettőben nem egyszer túl is mutatva az „egyszerű” táncon, gesztusokkal, mimikával sokszor „színészileg” is adva valamit az előadáshoz. Az egyik önálló produkció volt a Cigánybáró (különlegesség, hogy ennek volt egy gyermekeknek szóló változata is, a Szaffi). Sokakat megtévesztett a cím, a Strauss daljátékra asszociáltak, annak dallamait várták. Ebben az előadás műfaji meghatározása – ethnoperett – is ludas volt kicsit, mert mégis csak ott volt benne az operett szó. A Dunaújvárosi Bartók Táncszínházzal közös (és egy prózai szereplőt, Dér Gabit is alkalmazó) nagyszínpadi produkció rengeteg ötlettel, humorral, színnel kápráztatta el a nézőt, ide valóban a „fergeteges” jelző illik. Az Utolsók című stúdió táncszínházi előadás ennek gyökeres ellentéteként a csend, a lélek előadása volt, sokkal komolyabb tematikával, nagyon más érzelmekkel.
   Természetesen voltak kisebb szerepekben mások is, akiknek neve most nem került bele az összegzésbe, de figyeltünk rájuk a színpadon.
   A 2014/15-ös évad legemlékezetesebb előadásáról a blogon is folyt egy szavazás. Ennek eredménye 493 szavazat alapján a következő:
1. A kölyök
2. Bál a Savoyban
3. Az öreg hölgy látogatása

 

AZ ÉVAD LEGJOBBJAI – ÉVADZÁRÓ TÁRSULATI ÜLÉS

Bár az utolsó előadás csak csütörtökön lesz, ma megtartotta évadzáró társulati ülését a Gárdonyi Géza Színház.
Blaskó Balázs direktor szavaiból a közönséget legjobban érdekelhető témák közül talán azt emelhetnénk ki elsősorban, hogy a színház látogatottsága 96,7 %-os volt.
A jövő évadtól megválik a színház társulatától Endrédy Gábor és Szívós Győző, valamint a GG Táncból Kőhalmi Viktória.
A Heves Megyei Hírlapban meghirdetett szavazás eredménye szerint:
az évad színésznője Bodor Németi Gyöngyi,
az évad színésze Nagy András,
az évad táncosa Tóth Karolina,
az évad rendezője Csiszár Imre.
A társulat saját szavazása alapján az évad színésze Rácz János, az évad háttérdolgozója Szaniszló Tamásné jelmeztár-vezető.


* Hozzászólás:
Gratulálok a győzteseknek! Nagy Andrásnak külön is, mert ebben az évben olyan pluszt kaptam tőle, amitől beköltözött a szívembe! ... és nagyon szomorú vagyok a távozók miatt... Szívós Győző különösen érzékenyen érint... (bagoly)

 

NAGY TIBOR - POZSGAI ZSOLT - BRADÁNYI IVÁN: A KÖLYÖK

Bemutató: 2015. 04.10. Nagyszínpad



Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor
 

Chaplin, csavargó : Rácz János
Mary, ünnepelt énekesnő: Misurák Tünde
Jacky: Gulyás Buda, László Bence
Madame Foyer, házmesternő: Saárossy Kinga
Lucy, Madame Foyer lánya: Nagy Barbara
Rendőr: Lisztóczki Péter
Ted, a menhely lakóinak kapitánya: Reiter Zoltán
Ed, a menhely lakója: Szívós Győző
Med, a menhely lakója: Radvánszki Szabolcs
Ben, a menhely lakója: Káli Gergely
GG Tánc Eger Dunai Bettina, Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Oláh Balázs, Schlégl András, Tóth Karolina

 
Rendező: Halasi Imre
Díszlettervező: Laczó Henriette
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Koreográfus asszisztens: Pintér Lotti
Korrepetitor: Nagy Zoltán
Súgó: Tóth-Pethő Orsolya
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

 

GÖRGEY GÁBOR: GÖRGEY

Ősbemutató: 2015.03.27. Stúdiószínpad

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Görgey Artúr: Kelemen Csaba
Joskó, veterán huszár: Balogh András
Terka, házvezetőnő: Bodor Németi Gyöngyi
Anya: Dimanopulu Afrodité
Perczel Mór: Tunyogi Péter
Andrássy Norbert: Nagy András
Széchenyi István: Várhelyi Dénes
Kossuth Lajos: Blaskó Balázs
 
Rendező: Blaskó Balázs
Díszlettervező: Bényei Miklós
Jelmeztervező: Molnár Gabriella
Súgó: Szecskó Andrea
Ügyelő: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó Zsófia

 

UTOLSÓK. TÁNCJÁTÉK

Bemutató: 2015.03.14. Stúdiószínpad



Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Első jelenet: A gyűlölet
Második jelenet: Az ellenszenv
Harmadik jelenet: Az érzéketlenség
Negyedik jelenet: A ragaszkodás
Ötödik jelenet: A rokonszenv
Hatodik jelenet: Az együttérzés
Hetedik jelenet: Agapé

 

Dunai Bettina, Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Kőhalmi Viktória, Nagy CsabaOláh Balázs, Schlégl AndrásTóth Karolina
 
Koreográfus: Gergely Attila
Tagozatvezető: Topolánszky Tamás
Jelmez: Szaniszló Tamásné
Ügyelő: Ludányi Andrea
Asszisztens: Pintér Lotti

 

SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA

Bemutató: 2015. 02. 27. Nagyszínpad





Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor
 

Romeo, Montague fia: Endrédy Gábor
Júlia, Capuleték lánya: Bánovits Vivianne m.v.
Capulet: Balogh András
Capuletné: Dimanopulu Afrodité
Montague: Kelemen Csaba
Montaguené: Nagy Adrienn
Tybalt, Capuletné unokaöccse: Káli Gergely
Escalus, Verona hercege: Várhelyi Dénes
Mercutio, a herceg rokona, Romeo barátja: Nagy András
Paris, ifjú gróf, a herceg rokona: Radvánszki Szabolcs
Benvolio, Montague unokaöccse, Romeo barátja: Tóth Levente
Dajka, Julia dajkája: Saárossy Kinga
Péter, Júlia dajkájának szolgája: Lisztóczki Péter
Lőrinc barát: Tunyogi Péter
Patikárius: Fehér István
Baltazár, Romeo legénye: Csathó Norbert
Sámson, a Capulet ház szolgája: Emődi Attila
Gergely, a Capulet ház szolgája: Oláh Balázs
Ábrahám, a Montague ház szolgája: Nagy Csaba
János barát: Schlégl András
Páris apródja: Mákos Attila
Első őr: Siska Roland
Második őr: Orosz Krisztián
Harmadik őr: Apostol Csaba

GG Tánc Eger - Polgárok, szolgák, rokonok
 
Rendező: Blaskó Balázs
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Fordító: Mészöly Dezső
Zenei munkatárs: Aldobolyi Nagy György
Súgó: Szecskó Andrea
Ügyelő: Ludányi Andrea
Rendezőasszisztens: Ivády Erika

 

ELLIS KAUT: PUMUKLI

Bemutató: 2015. 02. 04. Stúdiószínpad

Egy szertelen kobold kalandjai… az orrod előtt!
Magyarországi ősbemutató
Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
Fordító: Varró Emese



Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

            
Éder mester: Sata Árpád
Pumukli: Klepács Andrea
Dr. Gernheim: Fehér István
Schmitt: Fehér István
Steinhauserné: Szél Anikó
Barbara: Virga Tímea
 
Rendező: Baráth Zoltán
Díszlettervező: Dósa Csilla
Jelmeztervező: Kovács Tímea
Dramaturg: Szőke Andrea
Fordító: Varró Emese
Bábtervező: Lovasy László
Bábkészítő: Lovasy László
Játéktér: Baráth Zoltán
A rendező munkatársa: Hódosi Ildikó

 

MÓRICZ ZSIGMOND - KOCSÁK TIBOR - MIKLÓS TIBOR: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

Bemutató: 2015. 01. 09. Nagyszínpad

Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor         

Musical
Az átkötő jeleneteket írta: Pinczés István
 
Szereposztás
Nyilas Misi: Godó János, Gulyás Buda
Felnőtt Nyilas Misi, (filmen): Lisztóczki Péter
Igazgató: Kelemen Csaba
Valkay tanár úr: Reiter Zoltán
Gyéres tanár úr: Tunyogi Péter
Sarkadi tanár úr: Balogh András
Báthory tanár úr: Rácz János
István bácsi, pedellus: Fehér István
Nagy úr: Káli Gergely
Doroghyné: Saárossy Kinga
Viola kisasszony: Dér Gabi
Bella kisasszony: Virga Tímea
Török néni: Dimanopulu Afrodité
Török bácsi: Várhelyi Dénes
Török János: Csengeri Attila
Török Ilonka kisasszony: Nagy Barbara
Pósalaky úr: Vókó János
Gazdasszony: Nagy Adrienn
Rendőr: Radvánszki Szabolcs
Doroghy Sanyika: Molnár Dániel, László Bence
Orczy: Prokaj Máté, Bisztriczki Áron
Gimesi: László Bence, Varga Levente
Böszörményi: Csák Ádám, Koncsos Levente
Csicsó: Kovács Dániel, Bisztriczki Áron
Tannenbaum: Koncsos Levente, Kovács Dániel
Osztálytárs: Bisztriczki Sára, Koncsos Emese, László Diána, Magyar Jázmin Őzike, Szabó Anna, Tóth Fanni
 
Rendező: Seregi Zoltán
Díszlettervező: Juhász Katalin
Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Zenei vezető: Csüllög Judit
Átkötő jelenet író: Pinczés István
Zenei szaktanácsadó: Aldobolyi Nagy György
Korrepetitor: Csüllög Judit
Koreográfus asszisztens: Pintér Lotti
Hangszerelte: Kemény Gábor
Súgó: Tóth-Pethő Orsolya
Ügyelő: Ludányi Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

 

NINO D’INTRONA - GIACOMO RAVICCHIO ROBINSON ÉS CRUOSE

BemutatÓ: 2014.12.16. Stúdió



Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor  

1. Férfi:

Endrédy Gábor

2. Férfi:

Radvánszki Szabolcs

 
Rendező: Várhelyi Dénes
Játéktér: Várhelyi Dénes
Jelmeztervező: Várhelyi Dénes
Fordító: Rákosi Szilvia
Szcenikus: Bényei Miklós
Súgó: Ivády Erika
Ügyelő: Ivády Erika
Rendezőasszisztens: Ivády Erika

 

JÓKAI MÓR: A CIGÁNYBÁRÓ

Bemutató: 2014.12.05. Nagyszínpad

A GG Tánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház közös produkciója

  

                                                   Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

Szaffi (fehér): Tóth Karolina, Gál Noémi Andrea
Szaffi (fekete): Dunai Bettina, Papp Éva
Jónás: Emődi Attila, Eller Gusztáv
Zsupán: Kovács Dénes, Nagy Csaba
Arzéna: Kelemen Dorottya, Takács Judit
Feuerstein: Kárpát Attila, Schlégl András
Puzzola: Oláh Balázs, Hernicz Albert
Török Apa: Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián
Magyar Apa: Schlégl András, Emődi Attila
Anya: Takács Judit, Kelemen Dorottya
Medve: Oláh Balázs
Cafrinka: Dér Gabi
Jani: Rácz János
Szereplő: Dunai Bettina, Oláh Balázs, Kelemen Dorottya, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Emődi Attila, Tóth Karolina, Schlégl András, Eller Gusztáv, Hahn Jusztina, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Kovács Dénes, Papp Éva, Kárpát Attila, Takács Judit, Széchenyi Krisztián, Gál Noémi Andrea

Rácok, cigányok, magyarok, törökök
 
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Társkoreográfus: Vári Bertalan
Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Zeke Edit
Dramaturg: Bal József
Szövegíró: Szőke Andrea
Zeneszerző: Ágoston Béla
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Asszisztens: Pintér Lotti

 

JÓKAI MÓR: SZAFFI - TÁNCMESE

Bemutató: 2014.12.04. Nagyszínpad

A GG Tánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók táncszínház közös produkciója

 
                                
                                    Fotó: Gárdonyi Géza Színház - Gál Gábor

 

Szaffi: Tóth Karolina, Gál Noémi Andrea
Jónás: Emődi Attila, Eller Gusztáv
Loncsár: Kovács Dénes, Nagy Csaba
Arzéna: Kelemen Dorottya, Takács Judit
Feuerstein: Kárpáti Attila, Schlégl András
Puzzola: Oláh Balázs, Hernicz Albert
Török Apa: Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián
Magyar Apa: Schlégl András, Emődi Attila
Anya: Takács Edit, Kelemen Dorottya
Medve: Oláh Balázs
Cica: Árvai Tímea
Cafrinka: Dér Gabi, Lapis Erika
Szereplő: Dunai Bettina, Oláh Balázs, Kelemen Dorottya, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Emődi Attila, Tóth Karolina, Schlégl András, Eller Gusztáv, Hahn Jusztina, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Kovács Dániel, Papp Éva, Kárpát Attila, Takács Judit, Széchenyi Krisztián, Gál Noémi Andrea
Rácok, cigányok, magyarok, törökök
 
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Társkoreográfus: Vári Bertalan
Díszlettervező: Mira János
Dramaturg: Bal József
Szövegíró: Szőke Andrea
Zeneszerző: Ágoston Béla
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Adaptáció: Pintér Lotti

          

KOCSIS ISTVÁN: JÁSZAI MARI - A MEGKOSZORÚZOTT

BE4MUTATÓ: 3014.11.28. STÚDIÓ

 


Foto: Gál Gábor - gardonyiszinhaz.hu

Jászai Mari: Bodor Németi Gyöngyi
 
Rendező: Blaskó Balázs
Díszlettervező: Bényei Miklós
Jelmeztervező: Molnár Gabriella
Súgó: Szecskó Andrea
Ügyelő: Blaskó Zsófia
Rendezőasszisztens: Blaskó Zsófia

 

FÉSŰS ÉVA: A PALACSINTÁS KIRÁLY - ZENÉS MESEJÁTÉK

BEMUTATÓ: 2014.11.04. NAGYSZÍNPAD

A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója - Fotó: Gál Gábor - gardonyszinhaz.hu 

Tóbiás, a palacsintás király: Szívós Győző,
Éliás királyfi: Endrédy Gábor
Derelye főszakács: Tóth Levente
Puszedli, Derelye felesége: Varró Emese
Csöröge, az udvari bolond: Rácz János
Rizibizi: Klepács Andrea
Lapocka: Lisztóczki Péter
Lapockáné: Ivády Erika
Aprólék hercegnő: Sata-Bánfi Ágota
Fasírozott generális: Reiter Zoltán
Fasirtné: Szél Anikó
Prósza apó: Fehér István
Puliszka néne: Nagy Adrienn
Kökényszemű Katica: Virga Tímea
Puding kisasszony: Égető Eszter
Ákombákom, az udvari varázsló: Baráth Zoltán

GG Tánc Eger:
Muffin hercegnő, Dagadó herceg, Croassant baronesz, Bendő Báró, Pampuska, Lepcsánka, Gezemice

Rendező: Baráth Zoltán
Díszlettervező: Dósa Csilla
Jelmeztervező: Szőke Andrea
Koreográfus: Pintér Lotti
Zene: Tamássy Zdenkó
Korrepetitor: Kalló Zsolt
Súgó: Hódosi Ildikó
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Rendezőasszisztens: Ivády Erika

 

ÁBRAHÁM PÁL - ALFRED GRÜNWALD - FRITZ LÖHNER-BEDA: BÁL A SAVOYBAN

BEMUTATÓ: 2014.10.17. NAGYSZÍNPAD

   Valamikor régen elmondtam már itt, nem nézem le az operett műfaját. Általában nem sok köze van a valósághoz, egy álvilágot tár elénk? Igen, de miért olyan nagy e probléma? Nézzük annak, ami, mesének, engedjük el magunkat és máris remekül szórakozhatunk! Nagyvárosban, ahol több színház van, könnyű, mindenki oda járhat, ahol leginkább megtalálhatja a hozzá legközelebb álló műfajokat, színházi felfogást. De egy vidéki színházban nagyon nem örülnék sem annak, ha csakis könnyed zenés darabok lennének műsoron, sem annak, ha csakis a drámairodalom klasszikusai. És igaz, amit a műfaj művelői és kedvelői mondanak, operettet játszani egyáltalán nem egyszerű dolog! Ahhoz, hogy a néző könnyednek, szárnyalónak, magával ragadónak érezze, hitelesen kell hozni a prózai részeket, jól kell tudni énekelni és táncolni egyaránt!
   Ábrahám Pál zenéje markánsan különbözik a magyar operett más nagyságainak munkáitól - „különös ízű, csípősen modern, lefokozottan érzelmes, visszafojtva erotikus, ritmus-villamossággal telített” mondja róla például az 1960-as Operettek könyve (Gál György Sándor – Somogyi Vilmos). A Bál a Savoyban igazi jazzoperett – „sokszínű és modern” (Kékesi Kun Árpád Színházi kalauz 2008) -, nagyszerű hangszerelési ötletekkel, olyan dalokkal, amelyek közül több mindmáig világsláger.


Fotó: Gál Gábor - gardonyszinhaz.hu 

Ezt megelőzően 52 éve volt műsoron Egerben. A Népújság 1962-ben ezt a címet adta az előadásról szóló írásnak: „A sikeres revü káprázatával hódította meg az egri közönséget a Bál a Savoyban”.
   Merthogy a színlapokon a cím alatt ez a műfaji meghatározás szerepel: revüoperett. Idézek még néhány részletet az írásból: "A játékteret a maximális revühatás elérésére igyekezett kamatoztatni, a szöveget, a párbeszédeket pedig úgy pergetni, hogy a tánc, a ruhák, a színpadi formák csillogása hassanak elsősorban ... igazi revüt, éjszakai tombolást honosítva meg pár órára az egri színpadon ... A hatásban is maradéktalan első egri revü példa arra, hogy a látványosság derűs szórakozást nyújthat és lehet egy műfajt korlátozott körülmények között is jól játszani.”
   A teljes cikk - elolvasható itt – természetesen az egyes szereplőkről  is külön szól. Én most sajnos egyrészt egyelőre csak az egyik szereposztást tudtam megnézni. A műsorrend pedig olyan (délelőtti előadások, sűrűbb estiek majd csak egy hónap múlva...), hogy nem is tudom, mikor sikerül a másikat is. Másrészt most a revüre szerettem volna koncentrálni. Halasi Imre rendezőnek és Topolánszky Tamás koreográfusnak meg kellett küzdenie az 52 éve is létező akadállyal, nevezetesen a színpad méretével, ami nagyjából ma is ugyanolyan kicsi a műfaj követelményeihez képest. Azt mondhatjuk, hogy újra sikerült „a játékteret a maximális revühatás elérésére kamatoztatni” – különösen igaz ez a Savoyban játszódó rész táncképeire. És ne feledkezzünk meg a remek zenekarról sem, hosszú idő után végre újra nagyobb létszámú együttes kíséri az előadást, felidézve azoknak a nem is olyan régi éveknek az emlékét, amikor évről-évre hasonló kísérettel játszotta a színház az operetteket – közöttük például Ábrahám Pál Viktóriáját is.
   Operettet nézni igenis jó -– ha jó a színpadra állítás. S hogy ez esetben így van-e, ki-ki döntse el maga! Várja önöket a Savoy.

Daisy Parker: Misurák Tünde, Bánfi Kata
Henry De Faublas márki: Egyházi Géza, Csengeri Attila
Madeleine, Henry felesége: Füredi Nikolett, Udvarhelyi Boglárka
Musztafa bey: Radvánszki Szabolcs
La Tangolita, brazil táncosnő: Dér Gabi
Celesztin Fourmint, ügyvéd: Rácz János
Pomerol, főpincér: Vókó János
Archibald, komornyik: Szívós Győző
René: Káli Gergely
Maurice: Lisztóczki Péter
Polette: Nagy Barbara
Lili: Virga Tímea
Monsieur Albert: Tóth Levente
Riporter: Fehér István
Julie, Musztafa francia elvált felesége: Sata-Bánfi Ágota
Marina, Musztafa olasz elvált felesége: Tóth Karolina
Juanita, Musztafa mexikói elvált felesége: Kelemen Dorottya
Gertl, Musztafa német elvált felesége: Nagy Adrienn
Boriska, Musztafa magyar elvált felesége: Tóth-Pethő Orsolya
Masenyka, Musztafa orosz elvált felesége: Kőhalmi Viktória

Az előadásban elhangzó "Kicsike vigyázzon" c. dal szövegírója: Harmath Imre
 

Rendező: Halasi Imre
Díszlettervező: Langmár András
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Fordító: Heltai Jenő
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Karmester: Nagy Zoltán
Korrepetitor: Marík Erzsébet
Súgó: Tóth-Pethő Orsolya
Ügyelő: Ludányi Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

 

TOM ZIEGLER: GRACE ÉS GLÓRIA

BEMUTATÓ: 2014.10.03. STÚDIÓ

 

Fotó: Gál Gábor - gardonyszinhaz.hu

Grace: Tímár Éva
Gloria: Dimanopulu Afrodité
 
Rendező: Csiszár Imre
Díszlettervező: Csiszár Imre
Jelmeztervező: Csiszár Imre
Súgó: Szecskó Andrea
Ügyelő: Blaskó Zsófia
Rendezőasszisztens: Blaskó Zsófia

 

FRIEDRICH DÜRRENMATT: AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA

BEMUTATÓ: 2014.09.26. NAGYSZÍNPAD

 

Saárossy Kinga és Blaskó Balázs
Fotó: Gál Gábor - gardonyszinhaz.hu

Claire Zachanassian, multimilliomosnő: Saárossy Kinga
Férjei VII-VIII-IX: Nagy András
Főkomornyik: Pálfi Zoltán
Toby, rágógumin kérődző: Sersényi Zsolt
Roby, rágógumin kérődző: Orosz Krisztián
Koby, vak: Reiter Zoltán
Loby, vak: Baráth Zoltán
Alfred Ill: Blaskó Balázs
Mathilde, Ill felesége: Dimanopulu Afrodité
Ottilie, Ill leánya: Nagy Barbara
Karl, Ill fia: Endrédy Gábor
Polgármester: Sata Árpád
Pap: Kelemen Csaba
Orvos: Rácz János
Tanár: Tunyogi Péter
Rendőr: Várhelyi Dénes
Első polgár: Balogh András
Második polgár: Tóth Levente
Harmadik polgár: Baranyi Péter
Negyedik polgár: Szívós Győző
Festő: Lisztóczki Péter
Első asszony: Nagy Adrienn
Második asszony: Tóth-Pető Orsolya
Luise: Dér Gabi
Állomásfőnök: Vókó János
Kalauz: Radvánszki Szabolcs
Végrehajtó: Fehér István
Első sajtótudósító: Sata-Bánfi Ágota
Második sajtótudósító: Ivády Erika
Lány: Sata-Bánfi Ágota
Tévériporter: Radvánszki Szabolcs
Operatőr: Káli Gergely

Rendező: Csiszár Imre
Díszlet: Csiszár Imre
Jelmez: Szakács Györgyi
Zeneszerző: Hérincs Dániel
Zene: Csiszár Virág
Fordító: Fáy Árpád
Koreográfia: Pintér Lotti
Korrepetitor: Csüllög Judit
Súgó: Tóth-Pető Orsolya
Ügyelő: Ludányi Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

 

III. EGRI STÚDIÓSZÍNHÁZI TÁNCFESZTIVÁL

2014.09.17.

 

Nagyszínpad

09.17. 19.30 HORDA Közép-Európa Táncszínház

Stúdió

09.18. 19.30 4KÍVÁNSÁG Miskolci Balett
                   VERSLÁBAK Dunaújvárosi Bartók Táncszínház
09.19. 19.30 PRIZNIC Tünet Együttes
                   MAGDALENA PR-Evolution Dance Company
                   IMPRO 2014 GG Tánc Eger az Ethnofil zenekar
                   közreműködésével
09.20. 15.00 CSILLAGOKKAL TÁNCOLÓ KOJOT Bozsik Yvette
                   Társulat
          20.00 TAVASZI ÁLDOZAT Bozsik Yvette Társulat
09.21. 19.30 NE HISZTIZZ! Gobe Dance, Góbi Rita Társulata
                   HONTALANÍTÁS Pozsonyi Ifjú Szívek

 

ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉS NÉHÁNY SZÓBAN

2014.08.21.

A ma délelőtti évadnyitó társulati ülésen Blaskó Balázs direktor elmondta, a bérletvásárlások jelenlegi száma arra enged következtetni, a tavalyi évadhoz hasonló számú bérletes nézője lesz a Színháznak.
  A hangtechnikai berendezések felújítása megkezdődött és napokon belül indul a fénytechnikai berendezéseké is.
  Miután az elmúlt évad végétől megvált a társulattól Marjai Virág, Nagy Karina, Nánási Ágnes és Ozsgyáni Mihály, valamint a tánctagozattól Homolya Patrícia és György László, most ide szerződött Bodor Németi Gyöngyi (a Miskolci nemzeti Színházból), Misurák Tünde (a Hevesi Sándor Színházból, Zalaegerszegről), Virga Tímea (a Turay Ida színházból, Budapestről) valamint Dunai Bettina és Oláh Balázs táncosok.
 
Vendégművészek lesznek az évadban Bánovits Vivianne, Blaskó Péter, Csengeri Attila, Egyházi Géza, Füredi Nikolett és Udvarhelyi Boglárka.

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
     
Ön szerint?
Lezárt szavazások
     

     
Plusz
Friss hozzászólások
     
Mobilblog