Nem szoktam m�shol megjelent cikkeket aj�nlani, itt a blogon. A ny�regyh�zi M�ricz Zsigmond Sz�nh�zban  t�rt�nt eset - Moln�r Ferenc jog�r�k�sei k�zvetlen�l a bemutat� el�tt letiltott�k egy �tdolgozott  darab el�ad�s�t - ut�n megsz�letett, fenti c�m� �r�s (tiszatajonline.hu) azonban olyan k�rd�seket feszeget, magyar�z vil�gos �s �rdekl�d�st kiv�lt� m�don, melyekre �tlagos n�z� tal�n soha nem is gondol. �rdemes elolvasni!  
* A jogtulajdonosok ut�bb megjelent v�lem�nye jelent�sen �rnyalja a k�pet.

Sajn�latos eset
 

– �gy jellemezn�m a ny�regyh�zi M�ricz Zsigmond Sz�nh�zban elmaradt Moln�r Ferenc-�tirat bemutat�j�nak elmarad�s�t. Moln�r jog�r�k�sei nem enged�lyezt�k az �ltaluk k�pviselt szerz�nek a Moh�csi testv�rek �ltal �tdolgozott Delila c�m� darabj�nak bemutat�s�t.

Joguk volt hozz�, �s ennek �rv�nyt szereztek.

Pont.

�m ahogy az el�ad�m�v�szek rendre (�t)�rtelmezik az interpunkci�kat – a szerz�knek a m� �rtelmez�s�re �s el�ad�s�ra vonatoz�, sz�vegben, kott�ban lefektetett jeleit –, �gy �n is (�t)�rtelmezem a fenti pont-ot, mondjuk kett�spontt�, vagy gondolatjell�, hogy kifejthessem a sajn�latos esettel kapcsolatos skizofr�n �ll�spontomat. Magam is �rtam �s �rok sz�ndarabokat, id�nk�nt sz�nh�zrendez�k�nt dolgozom, az is megesett, hogy felel�s sz�nh�zvezet�k�nt alkalmaztak. Minden min�s�gemben tal�lkoztam m�r a fentihez hasonl� probl�m�val.

T�rt�netesen ismerem a M�ricz Zsigmond Sz�nh�z vezet�it, tudom, hogy nem tudatos jogs�rt� akci�k�nt ind�tott�k �tj�ra a produkci� munk�latait. Ismerem Moln�r Ferenc jogut�djainak egyik�t is, tudom r�la, hogy nem korl�tolt, rosszhiszem�, halad�sellenes szem�ly. �s m�gis meglett a baj. A sz�nh�z nagy kalap p�nzt, lelkesed�st, munk�t fektetett a produkci�ba, amit azt�n k�nytelen volt �res n�z�t�r el�tt „bemutatni”. A rem�lt bev�tel elmaradt, a k�zrem�k�d�k munk�j�t azonban ki kell fizetni. A kiesett el�ad�sokat hamarj�ban p�tolni kell, egyeztet�sek regimentj�t sz�ks�ges �tprogramozni, d�szletet, jelmezt kidobni, h�tukat tartani. A jog�r�k�s�k elesnek a jogd�jt�l, d�nt�s�k miatt k�gy�t-b�k�t kiab�lnak r�juk, renom�juk megcsappan. A k�z�ns�g viszont ingyen k�pzel�dhet: milyen lehetett (volna) az inkrimin�lt el�ad�s? Meg�rizte-e vajon egy szigor�an dokument�ci�s c�lokat szolg�l� videofelv�tel, amelynek elk�sz�t�s�t nem korl�tozza a szerz�i jog? �s ha igen, vajon mik�nt lehetne ahhoz hozz�jutni?

Legenda sz�letik.

A sz�nh�zi szakma felh�rd�l.

Sz�ls�s�ges v�lem�nyek �s indulatok csapnak �ssze.

Vihar a lombikban?

Tompa Andrea �r� �s sz�nikritikus eleg�ns �r�sban ismerteti az eset kapcs�n A szerz� halott. A szerz� (jogaiban sajnos) �l c�mmel jelzett dilemma n�h�ny elm�leti dimenzi�j�t. �r�s�nak c�m�ben a sajnos sz� vil�goss� teszi az �ll�spontj�t: szerinte jobb, hasznosabb volna, ha a szerz�ket (�s �r�k�seiket) nem illetn� meg a jog, hogy rendelkezzenek m�v�k el�ad�s�nak mik�ntj�r�l.  Ez az �haj a sz�nh�zcsin�l�k szempontj�b�l �rthet�: j�jj�n el v�gre a szabads�g, a sz�npadi megval�s�t�sra sz�nt m�veket hadd tekints�k a mindenkori el�ad�sok egyik alapelemek�nt a szerz�i sz�nd�kt�l imm�r �n�ll�sodott sz�vegnek, legyen az �pp oly szabadon alak�that�, mint az el�ad�s t�bbi hat�seleme, �gy, mint a sz�n�szi j�t�k, d�szlet, jelmez, f�ny �s k�s�r�zene.

Skizofr�n �nem �r�i harmada nem �rt egyet ezzel az �hajjal. Szerinte egy sz�ndarab nem szabadon szabdalhat�, csonk�that�, b�v�thet�, �t�rhat� sz�veg, hanem koherens m�alkot�s, amely igenis tartalmazza saj�t �rtelmez�si hat�rainak k�djeleit. E hat�rokon bel�l is t�g tere marad a mindenkori interpret�tornak, hogy �t�rt�kelje a m� „interpunkci�it”, �s saj�t hangs�lyaival �rnyalja a m� sz�npadi megjelen�t�s�t. De ne legyen joga a m� �tszab�s�ra, sz�veg�nek megv�ltoztat�s�ra m�g akkor sem, ha „nem tetszik” neki a m� n�mely mondata, fordulata, megold�sa, net�n alapvet�se. A t�m�val kapcsolatos saj�t v�zi�ja kifejt�s�re ott a lehet�s�g: tess�k a t�m�r�l saj�t sz�ndarabot �rni, ahogyan p�ld�ul a nagy g�r�g trag�di�k eset�ben megt�rt�nt. Aiszkh�losz, Szophokl�sz vagy Euripid�sz t�m�it sz�mtalan szerz� feldolgozta Bornemissza P�tert�l Jean Anouilh-ig, Eugen O’Neillt�l Gyurk� L�szl�ig, saj�t kor�nak �s l�t�sm�dj�nak megfelel� form�ban.

Lehet �rv�nyes, kvalit�sos sz�niel�ad�st l�trehozni a hagyom�nyos �rtelemben vett szerz� k�zrem�k�d�se n�lk�l is.

Amit viszont szerz�i �nem szerint nem lehet: saj�t rendez�m�v�szi mondand�nk �rdek�ben �tszabni, �t�rni, kiford�tani �s beford�tani egy valaki m�s �ltal tudatos m�v�szi form�ba fogalmazott sz�ndarabot. M�rpedig ez a sz�nh�zi gyakorlatban l�nyegesen t�bbsz�r megesik, mintsem azt a „mezei n�z�” gondoln�.

A leggyakoribb beavatkoz�s a h�z�s. Sorokat, szakaszokat, replik�kat, ak�r eg�sz jeleneteket is szok�s kih�zni a sz�vegk�nyvb�l, k�l�nf�le megfontol�sok alapj�n. A leggyakoribb ok �s indok az el�ad�s id�tartam�nak cs�kkent�se. A vid�ki sz�nh�zak k�z�ns�g�nek egy r�sze a k�rnyez� telep�l�sekr�l �rkezik, nekik az el�ad�s ut�n haza kell jutniuk az utols� busszal, a j�rm�vet el kell �rni�k, teh�t este f�l t�z �s t�z k�z�tt v�get kell �rnie a darabnak. M�sfel�l n�zve �s indokolva a h�z�sokat: a t�v�sorozatokon �s amerikai filmeken feln�tt mai k�z�ns�g nem ig�nyli a hosszasan kifejtett expoz�ci�kat, hamar „�tl�t a szit�n”, a bonyodalomra k�v�ncsi. H�zzuk h�t ki a „t�lbesz�lt” r�szeket, karcs�s�tsuk a darabot. Az eff�le dramaturgi, dramaturgiai man�vert m�g az „�l� szerz�k” nagy r�sze is toler�lja. A h�z�s teh�t bevett sz�nh�zi gyakorlat. Zen�s darabok eset�ben a zenesz�mok „karcs�s�t�s�nak” szakmai szakkifejez�se is van: a partit�r�ba, zongorakivonatba, sz�lam kott�ba rajzolt Vi – De jel mutatja, hogy honnan hov� kell „ugrania” a sz�lamot j�tsz� zen�sznek, �nekesnek.

J�val �rz�kenyebb dolog az eredeti sz�veg megv�ltoztat�sa.

�rtatlan megold�s, ha az eredeti sz�vegk�nyv szerint az egyik szerepl� azt mondja a m�siknak: „H�, de megh�zt�l, mi�ta nem l�ttalak!”, s ezt az ellenkez�j�re v�ltoztatjuk, mert a „megh�zott szerepet” (hacsak nem Falstaffr�l van sz�) a szereposzt�s k�nyszer�s�gei folyt�n egy felt�n�en v�kony sz�n�sz j�tssza. Szint�n bocs�natos b�n, ha egy ma m�r kev�ss� haszn�lt, vagy jelent�s�t vesztett sz� helyett a jobb �rthet�s�g v�gett egy mai szinonim�t v�lasztunk. Hab�r – �s itt kezd�dnek a gondok – m�r az �rtatlannak t�n� sz�v�ltoztat�s is probl�m�s lehet, ha a v�lasztott szinonima b�nt�an kiugrik a sz�vegk�rnyezetb�l.

Eg�sz replik�k, net�n jelenetek teljes �t�r�sa m�r er�sen problematikus. Mi�rt van r� sz�ks�g? Az eredeti t�l poros, r�gim�di? Vagy valamely m�s okb�l nem tetszik nek�nk? Akkor mi�rt akarjuk bemutatni?

A sz�veggel teh�t olykor b�tran (el)b�nik a rendez� �s/vagy a dramaturg.

�rdekes, hogy a zen�ben se a dallamot �s a harm�ni�kat nem szok�sa az el�ad�knak „alkot�i m�don” megv�ltoztatni. A hangnemet igen. Azt gyakran „transzpon�ljuk” az �nekesnek jobban megfelel� fekv�sbe. Ez szinte mag�t�l �rtet�d� dolognak tetszik, noha kor�ntsem k�vetkezm�nyek n�lk�li. Egyr�szt minden hangnemnek megvan a maga „sz�ne”, amely m�r egy szekunddal lejjebb vagy feljebb is megv�ltozik. M�sfel�l a transzpon�l�s folyt�n a k�s�r� hangszerek t�nusa is elvesz�theti eredeti f�ny�t, egy kis terccel lejjebb a zenekar m�r „brummog”, feljebb pedig „vis�t”. A transzpon�l�s teh�t „sz�ks�ges rossz”, b�r az �tlagn�z� gyakran �szre sem veszi. Azt persze �szre venn�, ha az ismert �ria dallam�t �nhatalm�lag megv�ltoztatn� valaki. A jelent�s el�ad�k be�rik azzal, hogy a kott�ban r�gz�tett dallamot �nekelj�k, hiszen az m�g akkor is m�sk�ppen sz�l, m�sk�ppen hat, ha X vagy Y sz�laltja meg  a darabot.

De ne kalandozzunk ilyen messzire, maradjunk az alapdilemm�n�l.

Milyen m�rt�kig „ildomos” beleny�lni egy ismert sz�ndarab sz�veg�be?

�s milyen m�rt�kig jogszer�?

Jelent�s, net�n a szerz�i sz�nd�kkal nyilv�nval�n ellent�tes sz�vegv�ltoztat�s nehezen indokolhat�, s mint ilyen hosszadalmas �s szinte megoldhatatlan szerz�i jogi perek t�rgy�t k�pezheti. A sz�nh�zi szok�sjog szerint, ha az el�ad�s alapj�ul szolg�l� munkap�ld�ny 5–7 sz�zal�kban elt�r az eredetit�l, azt a szerz�k (vagy jogtulajdonosok) �ltal�ban nem szokt�k kifog�solni, hallgat�lagosan tudom�sul veszik. Az enn�l nagyobb m�rt�k� „beavatkoz�s” m�r er�sen problematikus. Pedig, ha meggondoljuk, olykor el�g lehet egyetlen sz� megv�ltoztat�sa vagy bele�r�sa is ahhoz, hogy az ellenkez�j�re ford�tsa az eredetit. Tegy�k fel, hogy rendez�nknek valami�rt nem tetszik Hamlet ismert monol�gja, s mindj�rt a kezd� sorokba biggyeszt egy �n�ll�, idegen sz�tagot.

„Lenni vagy nem lenni: nem az itt a k�rd�s.”

Vagy:

„A tett hal�la nem az okoskod�s.”

Nehogy azt higgy�k, hogy ilyesmire senki nem merne vetemedni. Nemzetk�zi megegyez�s szerint a hetven �ve vagy ann�l r�gebben halott szerz�k m�vei imm�r k�zkincsnek min�s�lnek, �gy b�rki azt teheti vel�k, amit akar �s tud. De amelyik m� t�l�li a hetven �vet, abban az�rt „van valami”. Nem nagyon �rt neki a „szabad felhaszn�l�s”, amely nemigen s�rthet m�r jogos vagy �ppen oktalan �rz�kenys�geket.

Az �l� (vagy rokonaiban t�l�l�”) szerz�t azonban ritk�n kedvelik a sz�nh�zak. Az olvas�pr�ba el�tt adjon n�h�ny bizakod� interj�t, a bemutat�ra hozzon vir�got �s pezsg�t, �s �r�lj�n, hogy darabja �letre kelt. Az el�ad�sok�rt j�r� tantiemet majd post�n utalj�k neki. �r�lhet annak is. Egy�bk�nt ez a legkock�zatmentesebb szerz�i viselked�s. Ha az el�ad�snak sikere van, az a szerz�� (is). Ha bukott, �gy a gyenge sz�nh�zi t�lentumok nyilv�n elrontott�k az am�gy remek darabot. Szerz� mossa kezeit.

�l� szerz�k�nt tiszt�ban vagyok vele, hogy egy m� mindenkori sz�nrevitel�nek megvannak a maga saj�tos, helyi lehet�s�gei, melyek esetenk�nt t�vol eshetnek a szerz� �ltal optim�lisnak tartott felt�telekt�l, adotts�gokt�l. Ilyenkor a szerz� m�rlegel, milyen m�rt�k� lehet az a kompromisszum, amelynek megk�t�se m�g szolg�lja darabj�nak az �ltala fontosnak tartott �rt�keit, �s mi az, amibe m�r „nem megy bele”. R�ad�sul az esetleges szerz�i enged�kenys�gnek nincsenek vil�gos krit�riumai. Velem el�fordul, hogy egy k�sz�l� el�ad�s eset�ben egy bizonyos, sz�nd�komt�l elt�r� megold�st szerz�k�nt nem s�relmezek, m�g m�s esetben �ppen az a megold�s az, amely miatt nem enged�lyeztem a bemutat�t. (Az �rd�g mindig a r�szetekben lakik.) Szerz�i hi�s�gomat legyezgeti, ha egy sz�nh�z sz�nre �hajtja vinni egy darabomat. De m�lyen s�rti �n�rzetemet, ha azut�n egy k�retlen �tiratban l�tom viszont azt a sz�npadon. M�g akkor is, ha az �tirat net�n sikeresebbnek bizonyul az �n eredeti m�vemn�l. Volt p�lda erre is, arra is. Az is megesik, hogy egy �ltalam kedvelt sz�nh�zm�v�sznek szabad utat adok: azt csin�l a darabommal, amit akar. M�s esetben egy, a szakm�ban elismert rendez�nek nem engedtem, hogy sz�nre vigye egy darabomat, mert nem kedveltem az illet� hajviselet�t. Van, hogy az �g�rt jogd�j m�rt�ke befoly�solja d�nt�semet. Ha van az a p�nz… �s �ppen sz�ks�gem van r�… M�skor viszont ingyen adom a bemutat�si jogot egy sz�momra ismeretlen, amat�r t�rsultnak. Nincsenek elveim. �rz�seim vannak. �s jogom, hogy azt tegyek a saj�t darabommal, amit akarok.

Rendez�k�nt viszont magam is bele-beleny�lok az eredeti sz�vegk�nyvekbe, legjobb meggy�z�d�sem �s tehets�gem szerint, lehet�leg vigy�zattal �s m�rt�kkel – ilyen-olyan okb�l �s c�llal. Magam is rendeztem �gy Moln�r-darabot, botr�ny �s jog�r�k�si tiltakoz�s n�lk�l. De az sincs kiz�rva, hogy egyszer az �n rendez�i h�tamon csattan majd a szerz�i ostor. Ez benne van a pakliban.

A Kolibri Sz�nh�z gyakorl� dramaturgjak�nt eml�tem, hogy mi sosem kezd�nk �gy egy bemutatand� darab pr�b�iba, hogy ne tiszt�ztuk volna j� el�re a szerz�i jogokat. Negyedsz�zados m�k�d�s�nk alatt persze akadt egy-k�t rendezetlen �gy, �m ezek az esetek h�l’ istennek a sz�munkra kedvez�en, szerencs�sen v�gz�dtek. De meg kellett tanulnunk, hogy ha jog�llamban �l�nk, akkor be kell tartanunk a jog kvalit�sra, t�rsadalmi st�tuszra, m�v�szi rangra, megv�lt� sz�nd�kra stb.-re val� tekintet n�lk�li, mindenkire egyar�nt vonatkoz� szab�lyait.

Van azut�n m�g egy szempont, amelyet egyszerre tekinthet�nk p�nzt�ri �s „erk�lcsi” szempontnak is. A sz�nh�z meghirdeti a szerz� nev�vel f�mjelzett m� bemutat�s�t. A n�z�k jelent�s r�sze erre „megy be”, no meg a j�tsz� sz�n�szek kedv��rt. (Megesik, persze, hogy a rendez� munk�j�ra k�v�ncsi, de tapasztalatom szerint ez az�rt ritka.) Moln�rt hirdet�nk �s Horv�thot adunk? Ez az�rt nem eg�szen gilt.

A sajn�latos eset kapcs�n mindenesetre �rdemes elt�n�dni a demokr�cia adta m�k�d�si kereteink t�r�kenys�g�n. Komplementer igazs�gok rendszer�ben �l�nk, k�nytelenek vagyunk olykor a m�sok igazs�g�t is (el)viselni, m�g akkor is, ha ez saj�t szabads�gunkat korl�tozza. Nem olyan nagy baj ez – am�g jobbat nem tal�lunk ki.

Horv�th P�ter DLA

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s