K�t �vvel ezel�tt, 2014. febru�rj�ban hunyt el Csala Zsuzsa, m�gsem az �vfordul� aprop�j�n sz�letik ez az �r�s…
   Havonta k�t alkalommal megjelen� kisv�rosi lap legfrissebb sz�m�ban olvastam r�vid tud�s�t�st arr�l, hogy a m�lt h�napban, a helyi m�vel�d�si h�zban „… a Budapesti Bulv�rsz�nh�z �ltal sz�npadra vitt el�ad�sban olyan neves sz�n�szek l�ptek sz�npadra, mint p�ld�ul Straub Dezs�, Straub P�ter, Csala Zsuzsa, Oszter Alexandra, vagy �pp S�f�r Anik�.” A szerz� teh�t vagy nem l�tta az el�ad�st, vagy l�tta, de fogalma sincs, ki volt a n�v m�g�tt – esetleg mindkett� (a m�v�szn� val�ban j�tszott abban a produkci�ban, amikor m�g tehette). De gondolom, a megjelen�s el�tt l�tta ezt olvas�szerkeszt� is, nyilv�n a szed� is, m�gsem t�nt fel senkinek a lehetetlen �ll�t�s, noha Csala Zsuzs�t egy orsz�g ismerte �s szerette komikak�nt, s hal�la sincs m�g messze.

   R�vid ideig tagja volt az egri sz�nh�z t�rsulat�nak. Az 1959/60-as �vadban szerz�d�tt oda. Miljutyin: Nyugtalan boldogs�g c�m� operettj�ben mutatkozott be. A N�p�js�g a bemutat� ut�n „kit�n� tehets�g�nek” nevezte. M�g ugyanabban az �vben �brah�m P�l: Hawai r�zs�ja c�m� operettj�ben �gy l�tt�k: „A felszabadult kom�di�z�s h�se ezeken az est�ken … a mes�t az � egy�nis�ge fonja �t.” Majd �prilisban egy �jabb operett: Farkas Ferenc Kossuth-d�jas zeneszerz� muzsik�j�val, T�r�k Rezs� sz�vegk�nyv�vel �s Innocent-Vince Ern� verseivel. A kritikusnak (Farkas Andr�s) a m� annyira nem tetszett, hogy feltette a „r�vid �s j�indulat� k�rd�st arr�l, hogyan jutott el a sz�npadig ez az alkot�s?” De Csala Zsuzs�r�l �gy �rt: „A motorja ennek az el�ad�snak. Igaz, hogy az � jellem�t �s k�zrem�k�d�s�t sem indokolja a szerz�, de a „teltkarcs� form�j�” komika olyan iramot tud dikt�lni, amit eddig m�g t�le sem l�ttunk.”