Hosszabb interjút adott az mnsz-blog.gportal.hu-nak (amely a blog korábbi miskolci rovatából önállósult) Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház direktora. Itt a beszélgetés egri éveire vonatkozó része olvasható. 

- Az Ódry Színpadon csináltam negyedévesként vizsgaelőadást, Füst Milán Lázadó című darabját. Mai szemmel már szinte érthetetlen, miért ezt, érdekes, hogy amikor az ember fiatal, akkor talán jobban érti a darabokat vagy több mindent képzel róluk. Ezt látta Csizmadia Tibor, aki szólt, hogy, hogy szervez Egerbe egy csapatot, a Máté Gábor osztály nagy részével. Kérdezte, volna-e kedvem nekem is oda menni és megrendezni a Valahol Európában című musicalt.

- Ami hatalmas siker lett. A premiert hosszas álló taps követte, később a Magyar Televízió is közvetítette élő, egyenes adásban, nyitóelőadás volt a vidéki színházak fesztiválján, díjat nyert a POSZT-on.

- Ez volt az első nagyszínpadi rendezésem, ráadásul zenés, amit én előtte nem csináltam. Csodálatos volt, mint az első szerelem, amit az ember nem felejt el. Az a sok gyerek inspirálni kezdett bennünket, engem, a színészeket, rádöbbentünk, hogy ők sohasem hazudnak a színpadon, mellettük nem lehet nem hitelesnek lenni. Valamint a darab nagyon jó! Nem egy „par excellence” musical – komoly történet a lehetőségeinkről, a szabadságról. Nagyon szívesen emlékszem a felnőtt szereplőkre is, Csendes Lászlóra, Kaszás Gergőre, Mészáros Mátéra, de arra is, hogy Ágoston Katika, aki azóta egészen komoly színészi karriert futott be, ott kezdte pályafutását, ahogyan a testvére Péter is, vagy Tuza Tamás táncművész – tehát többen színpadi pályára léptek. Hatással voltunk rájuk.

Valahol Európában, középen Csendes László. 

- A Valahol Európábant még négy egri rendezés követte.

- Shakespeare: Ahogy tetszik - elevenen él bennem ez az előadás is. Visszatekintve rá nem mindenben tudtam pontosan megfogalmazni azt, amit akartam, de volt egy elképzelés, többé-kevésbé az erdő metaforájára épült. Arra, hogy az egy széttört amfiteátrum egy elhagyatott színház vagy egy régi görög színház romja, ahol újrakezdés van. Akkor nagyon erősen Tarkovszkij: Stalker című filmjének hatása alatt voltam – kicsit annak a Zónája volt az az erdő.

Ahogy tetszik - Kaszás Gergő

A végén leereszkedett a tükör a színpad elejére és ott maradt mögötte Kaszás Gergő és az ő magányossága: Inkább itt maradok, míg újra lehet rendesen kezdeni valamit.

Papp Vera és Béres Attila

 Szophoklész Oidipusz királyát nagyon szerettem. Fontos pillanat volt az életemben, Papp Verával, Görög Lászlóval, Gál Kristóffal. Majd jött a Hegedűs a háztetőn, nagy élmény volt együtt dolgozni Molnár Piroskával, Haumann Péterrel, a Budapest Klezmer Band-del. A Hegedűs a háztetőn és a My Fair Lady - utolsó egri rendezésem végigkísérték a pályámat. A My Fair Lady-t a közönségen kívül a kritikusok is szerették, jó csillagzat alatt született. (Fotók: Gál Gábor)