1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
A márciusban 97. életévét betöltő Olgyai Magda kétszer volt tagja a Gárdonyi Géza Színháznak. Nyugdíba vonulásától Egerben élt. Most fiához költözik, de előtte még otthonában beszélgettünk. Később a blog olvasói is megismerhetik, amit elmondott és a rám bízott gazdag anyagot, de éppen, mert olyan gazdag, a digitalizálás valószínűleg hónapokba is beletelik. Mesélt magánéletéről, az egri mellett békéscsabai, győri, kaposvári, miskolci, szegedi éveiről. Rám bízta - Baráth Zoltán közvetítésével, köszönöm szépen neki! - egy bőröndnyi emlékét, újságkivágásokat, kritikákat, műsorfüzeteket és rengeteg fényképet, családiakat is, de főként fellépésekről, előadásokról. Örömmel fogom emlékeit megosztani. (A 90. születésnapjára neki adott szerenádon Gál Gábor készített videófelvételt, nézhető meg a blog YouTube csatornáján.)
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum
