GI TRSULAT2010.11.01. 16:27
gi trsulat – mondjk egy-egy sznhz rkre eltvozott mvszeirl, munkatrsairl. Tallan, hiszen ha van lt valahol a fldin tl, akkor k ott sem lehetnek meg a Jtk nlkl, aki egyszer a sznhz vilgba tartozott, nem tud, nem is akar szabadulni tle tbb. Tudjk k is, mint mi mindannyian, hogy elkvetkezik az id, de addig szeretnnek adni – minl tbbet – neknk, s fjdalmuk, hogy a sznhz illkony mfaj.
"A sznsz mve a hang s a mozdulat, ezek pedig mlandak, mint a pillanat. A jelennek l, mohn nyitja r a szjt, hogy legalbb a taps s dicssg jutalmt elnyerje, mert ezek olyat hazudnak, ami nincs, svrg ajka teht mindig epedn nyitva van, kitrt karja rkk arra kszl, hogy megragadja a megfoghatatlan rnykot. Ez a sznsz fjdalma, ez rejlik a mgtt, amit a vilg becsvgynak, hisgnak, fltkenysgnek nevez. Pedig a szvt, amelyet az lland vrakozs oly rzkenny tesz, brkinl jobban izgalomba hozza a mvszet. Megmmorosodik tle, hls rte, s arra a pillanatra, amely szmra az letet jelenti, hajland egszen tadni magt annak, akinek jtszik." Olbracht cseh r regnybl idztem.
Nem is oly rg mg ott lltak a sznpadon, s ma ki tudja, ismerik-e mg a nevket. M. Horvth Jzsef, az egri sznhz szeretett s nagyon npszer mvsze mondta mindig a trsulat egy msik, mr szintn eltvozott tagjnak: bellem elbb lesz brlet. Ott lehetett ebben a bolondozsban a flelem is, hogy elfelejtik ket. S bizony, a fiatal kznsg ma tartok tle, hogy alig tud mr rluk, de szerencsre sokunk emlkezete, s kpek, elads-felvtelek azrt rzik az arcokat, neveket, sznpadon s azon tl elhangzott mondatokat is. rzik Agrdy Ilona emlkt is, Bessenyei Zsfit, Gyrvry Jnost, Kiss Lszlt, Ribr vt, Vli Zitt, s azokt, akik e percben taln nem jutnak eszembe – bocsssanak meg nekem rte, s rzik Beksi Balzst, akit a nagykznsg sznpadmester lvn, nem sznsz, nem ismerhetett.
Ha fentrl lenznek rnk az gi trsulat tagjai, szeretnm, ha tudnk, hogy vagyunk mg sokan, akik - mskor is, de ezen a napon klnsen – gondolunk rjuk.
|