KÜLÖNLEGES ÉJSZAKA2011.05.08. 03:14
Voltak és remélem, lesznek is még életemben éjszakák, melyeknek emléke megmarad. Akadnak köztük furák, misztikusak, kalandokkal telik, s akadnak meghittségükkel emlékezetesek. Ilyen ez is, amikor ezt a bejegyzést írom.
Este, az Olympia utolsó előadásán többen utoljára léptek az egri színpadra. Jó volt a közönség, sziporkázott a játék, siker volt, vastaps - álló ováció búcsúztatta őket. Boldog mosoly és megrendült könnyek a színpadon. Többszöri meghajlás. És még több is lehetett volna, volt egy pillanat, amikor a közönség még várta őket vissza, de egy kis késlekedés, s elhalkult a taps. „Úgy szerettem volna még egyszer utoljára kilépni a nézők elé, még készültem rá, hogy az lesz az utolsó pillanat, s úgy fáj, hogy már nem lehetett” – mondta Bozó Andrea a színészbüfében, ahol több órán át beszélgettünk az előadás szereplőivel, barátaikkal, színházkedvelő fiatalokkal, sok sírással, de nevetéssel is.
És van még valami, amiért megmarad ez az emlék. Az a sok szeretet és zavarba ejtően megtisztelő szó, amit én kaptam ezen a különös éjszakán. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek!
Azon az utolsó héten minden este álló ováció volt!
|
Köszönök Szépen mindenkinek mindent!Egy estéről beszélünk ,de én mindenről amit csak kaptam tőletek!Azt hiszem én lassan rádöbbenek hogy Búcsúzni kell,mert muszály de nem tőletek búcsúzom,hanem a színháztól veletek! Sokat fogunk még találkozni! Kitartást mindenkinek és sok erőt!
"Minden nap megszûnik valami, Amiért az ember szomorkodik, De mindig születik valami új, Amiért érdemes élni és küzdeni."