1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Ötven éve van a pályán Péva Ibolya, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. A művésznő öltözőjében beszélgettünk, nézegettük régi előadások képeit, melyekből néhányat illusztrációként rendelkezésemre is bocsátott. A színpadon zenés darab felújító próbája zajlott, időről-időre hallottuk az ügyelőt, a zenét, de hamarosan már észre sem vettem. Lenyűgözött a kedves előadásmód, amivel beszélt pályájáról, érzéseiről és még inkább a szavaiból érezhető felelősség, művészi alázat és elragadó életkedv.
* A beszélgetés a Miskolci Nemzeti Színház rovatban olvasható, átvette a szinhaz.hu, az eszakhirnok.com, a noifriss.hu, az oldal.info és az epoc.hu is.
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum
