Bál a Savoyban - Ábrahám Pál világot meghódító revüoperettje. Slágerei ma is frissen, korszerűen hatnak és bárhol is játsszák (a „közelünkben” most éppen Szolnokon), mindenhol nagy a siker. Az ősbemutató Berlinben volt, ma 80 éve, 1932. december 23-án. A szerző vezényelt, a főszereplők között három magyar művész: Alpár Gitta,  Bársony Rózsi, és Dénes Oszkár.
  A blog a Gárdonyi Géza Színház 1962. március 16-án bemutatott előadásának Népújságban megjelent (itt némileg rövidített) kritikájával ünnepli az évfordulót:

A sikeres revü káprázatával hódította meg az egri közönséget a Bál a Savoyban

 …A darabot Horváth Jenő rendezte……………pergő és lendületes játékra törekedett…. A játékteret a viszonylag nagy szereplőgárdára tekintettel a maximális revühatás elérésére igyekezett kamatoztatni, a szöveget, a párbeszédeket pedig úgy pergetni, hogy a tánc, a ruhák, a színpadi formák csillogása hassanak elsősorban. …Elvitathatatlan érdeme Horváth Jenőnek, hogy olyan fegyelmezett együttes játszik a színen, amelynél a kisiklás elképzelhetetlen. A gyors iram, a változó képek, a zene, a táncok, az egész színpad egyetlen tömör hatás, kiváltképpen az első felvonásban.
   A táncokat vendégművész, Somoss Zsuzsa tervezte és tanította be. Kiváló munkát végzett. A színház megerősített tánckarát, a Jurida-fivéreket és  az operett-történet „hőseit”  a kisméretű színpadon elevenen és színes mozgásban tartja, igazi revüt, éjszakai tombolást honosítva meg pár órára az egri színpadon…………..
   Somoss István vezényelte a színház zenekarát. A kisegyüttesre Gyulai Gaál Ferenc hangszerelte Ábrahám Pál muzsikáját. Somoss István tüzes muzsikát diktált, de érzékkel nyúlt azokhoz a zenei képekhez is, amiket Ábrahám Pál kissé szentimentálisra fogalmazott – a műfaj törvényei szerint.



   Két jól ismert vendégnek is tapsolhatott a méltán hálás egri közönség: Illyés Ilonának és Fontos Magdának.    
   Illyés Ilona vendégszereplése üde színfolt. Hangja behízelgő, kulturált. Könnyedén, nagyvonalúan játszott-táncolt, s megjelenése a tisztességes, s finom lelkű dáma illúzióját hozta a színpadra.
   Fontos Magda bájos jelenség, kedvessége és mosolygós temperamentuma elérték a hatást. Kitűnően táncolt, dekoratív jelenség és az előadás egyik erőssége. Humora természetes egyéniségéből fakad.
   A brazil táncosnőt Stefanik Irén alakította. A bál, az éjszakai élet csúcspontja ő, aki megjelenik és akkor minden férfi a lábai előtt hever. Táncával megérdemelte a nyíltszíni tapsot.
   Az éppen Nizzába érkező francia arisztokratát, a kikapós férjet Antal László játszotta. Nagy rutinnal, fölényesen alakított, mint aki ezt a szerepkört igen jól ismeri. Ez a bizonyosság itt-ott modorosságra csábított Antal Lászlónál.
   Varga Tibor török diplomatája az esemény forgatója és tengelye. Érezhetően idegesen kezdett. A három felvonást kitűnően táncolta végig. Darab szerinti hivatása, hogy a bemondásokból, kiszólásokból, szóficamokból, halandzsákból és helyzet adta lehetőségekből mondatonként, olykor szavanként csiholja-szedje ki a humor tűzijátékanyagát, hogy az robbanva vigye előbbre a hangulatot. E tekintetben varga Tibor többször adósunk maradt, kamaszos figura volt, s nem nőfaló diplomata.
   Rassy Tibor komornyikja hiteles alakítás még így is, rövidre szabott lehetőségei között is. A fiatal ügyvéd, Fábián József ábrándozó félszegséggel, Szilágyi István nőiszabója – helyesen – inkább pantomím alakítással hívta föl a figyelmet. Dánffy Sándor főpincére az éjszakai élet többkulacsos figurája, aki zsíros derűvel szolgálja és neveti nagypénzű és romlott vendégeit. A feleség komornájának szerepében Varga Ilonát láttuk. Ez a tenyeres-talpas házibútor kitűnő és komikus ellentétként hatott a kozmopolitán előkelő világban…………….



   A tánckar az előadás egyik vezérszólamát és fő látványosságát jelenti, élén a Jurida-fivérekkel. Ez a testvérpár teljes muzikalitással táncol, és a vastaps indokolt teljesítményükért. A tánckarból külön ki kell emelnünk Bak Manyit, Dezsényi Ágotát, Farkas Violát, Leiler Zsuzsát és Valastyán Györgyöt.
   Székely László díszletei a kisméretű színpad teljes kihasználására és adott körülmények között nagyvonalúságra törekedtek. Az ő munkájával kapcsolatban kell megállapítanunk, hogy a revü elsőrangú hatása a díszletadta keretben a technikai személyzet nagyszerű teljesítményén nyugodott. A hatásban is maradéktalan első egri revü példa arra, hogy a látványosság derűs szórakozást nyújthat és lehet egy műfajt korlátozott körülmények között is jól játszani.
   A siker jelentős összetevője a kosztüm-sorozat. Wieber Marianne vendégtervező elgondolásait kitűnően váltották valóra Rácz Ilona és Nádasy Géza.
   A siker azt bizonyítja, hogy az érdekes, látványos, a megszokottól eltérő színpadi produkció iránt az érdeklődés elemi erővel tört fel. A közönség a szemek káprázatában fürdik, egyik nyiltszíni taps a másikat váltja……….

Farkas András   

A teljes szereposztás:

Henry de Faublas marquis: Antal László
Madlaine, a felesége: Illyés Ilona m. v.
Daisy Parker: Fontos Magda m. v.
Mustafa bej, a párizsi török követség attaséja: Varga Tibor
La Tangolita, brazil táncosnő: Stefanik Irén
Celestin Fourmint, ügyvéd: Fábián József
Archibald, komornyik: Földessy Sándor
Polette: Bogdány Mária
Lilly: Majoros Júlia
Hermance: Sztanics Ibolya
René: Horváth Géza
Maurice: Pallós Emil
Ernest, Celestin barátja: Almási Albert
Bébé, komorna: Varga Ilona
Monsieur Albert: Szilágyi István
Pomerol, a Savoy főpincére: Dánffy Sándor
Bessy, angol, Mustafa bej felesége: Bukucs Edit
Juliette, francia, Mustafa bej felesége: Losonszky Aranka
Lizzie, német, Mustafa bej felesége: Tolnay Katalin
Manci, magyar, Mustafa bej felesége: Mátyus Emília
Carmen, mexikói, Mustafa bej felesége: Farkas Viola
Egy úr: Kakuk Jenő
Mixer: Szilágyi Tibor
A szólókat táncolják:
Kelemen Márta
Farkas Viola
Leirer Zsuzsa
Bak Mária
Dezsényi Ágota
Jurida István
Jurida József
Valastyán György