1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
1932 óta tart rendületlenül a Bál a Savoyban című Ábrahám Pál revüoperett sikere - a Gárdonyi Géza Színházban jelenleg is telt házzal minden este - köszönhetően elsősorban a nagyszerű, máig friss, sziporkázó muzsikának. A blogon már olvashattak az 1962-es egri bemutatóról és a mostaniról is . Berlini ősbemutatójáról - a budapesti ezt követte - mutatok most két fényképet a Színházi Élet 1932-es karácsonyi számából (fotók: Keystone). Bársony Rózsi és Dénes Oszkár, valamint a 2. felvonás fináléja.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Archívum
