gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

GYŐZÖTT A BÉCSI VÉR

2015.07.26. 12:38

   Ritkán látható csemege (errefelé legalábbis) Johann Strauss Bécsi vér című operettje, örültem tehát, hogy az Agria Nyári Játékok műsorán megnézhetem. Hosszabb ideje 38-40 fokos hőségben teltek a napok, kellemesnek ígérkezett szabadtéren, a Líceum udvarán, egyáltalán nem mellesleg természetesen élő zenekari kísérettel! Ámde éppen tegnap estére nem csak az enyhülés érkezett meg, hanem dörgés, villámlás és hatalmas eső is kísérte. Először az első felvonás vége előtt néhány perccel kellett megszakítani a játékot, azután a második felvonás első perceit követően. Nagyon kilátástalannak tűnt a helyzet.


 

   A produkció rendezője – és egyik szereplője -, Bozsó József igyekezett tartani a reményt az épületbe bemenekült közönségben, folyamatosan figyelemmel kísérve interneten az élő időjárásképet, és telefonon is friss, Egerre szóló információkat kérve. Igaza volt, az előadást végül maradéktalanul le tudták játszani – igaz, éjjel 1 óra tájban ért véget. Évtizedek alatt sokszor megéltem már, hogy a Líceum udvarán, a Kis-Dobó téren vagy az Érsekkertben félbeszakadt az előadás a zuhogó eső miatt, azután szerencsés esetben sikerült folytatni, de sokszor még azt sem, maradt az esőnap… A közönség néha kisebb-nagyobb morgolódással, de jellemzően sokkal inkább jóindulatú várakozással és türelemmel reagált mindig. Olyat azonban még sohasem láttam, mint tegnap, amikor egy idősebb hölgy hosszas vitába keveredett Bozsó Józseffel, aki hiába próbálta intelligensen, türelmesen képviselni a maguk igazát, s meggyőzni őt, még a laptoppal is külön visszatért, odament hozzá, s mutatta a pillanatnyi időjárási helyzetet, s hogy rövid időn belül milyen kedvező változás várható.    
   A hölgy fel volt háborodva azon, hogy egyáltalán miért nem mondták le eleve az előadást. Nekem külön is kifejtett – tudnillik nem álltam meg, és hajthatatlanságát látva megjegyeztem, hogy mindenki türelmesen vár, csak ő hangoskodik - fő érve az volt, hogy a Salzburgi fesztiválon, ahová ő jár, és más külföldi fesztiválokon is az úgy van, hogy ha csak 50 százalék esélye van annak, hogy az időjárás közbeszólhat, akkor már automatikusan nem tartják meg (?) aznap. Nem volt sikere a hölgynek, rossz szájízt teremtett a művészek, a rendezők és a nézők körében is. Ő elment, mielőtt folytatódhatott volna a játék, három helyett egy felvonást látott. A közönség túlnyomó része azonban kitartott Strauss keringői és polkái mellett.  A Bécsi vérnek sikerült győzelmet aratnia a természeti elemekkel szemben. 

 

1 hozzászólás
Idézet
2015.07.26. 13:56
Lázár Béla

Nagy élmény volt! Köszönet a társulat, a zenekar, a díszletezők és a nézők kitartásának!

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások