gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

SZÍNES, SZÉLESVÁSZNÚ NOSZTALGIA

2015.09.29. 14:53

   Közeleg az évad első bemutatója (október 9.), Tim Rice – Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicalje. Nosztalgiázzunk előtte egy kicsit, idézzük fel első egri bemutatóját, 1995.07.13-án a Líceum udvarán! A hatalmas sikert mutatta, hogy bár az előadás végén szakadni kezdett az eső, senki nem mozdult a nézőtéren (noha nem voltak még esernyők sem, mert nem lehetett erre számítani), s a társulat, újra és újra ismételte az esőben, tomboló ünneplés közepette a finálét.
   A Gali László rendezte nagyszabású produkció egy nagy egyéni sikert is hozott, a címszerepet játszó Hüse Csaba ettől kezdve kapta sorra a nagy énekes feladatokat: „1992-ben kerültem az egri színház stúdiójába, ami egy 2 éves színészképző volt és én nagyon szerencsés voltam, eljátszhattam 2 év után a József címszerepét és onnantól kezdve nagyon szépen elindult a karrierem. Nagyon jó volt ez a stúdió, szinte az utcáról volt lehetősége az embernek színpad közelébe jutni, színpadra kerülni, megismerni a szakmát, ezt a szép világot, ami a színház.”
   Az előadás a nyár végével bekerült a kőszínházba is, s egészen a legutóbbi időkig emlegeti, aki látta.
   Az alábbi linkeken a Heves Megyei Napban akkor megjelent írásom és a bemutatón készült rövid hangfelvétel segítségével idézem meg a 20 évvel ezelőtti sikert.
Mert ez mindenkinek jár: 

Hangkép: 
 

Még nincs hozzászólás.
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások