gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

CHARLIE/CHARLEY NÉNJE - ZENÉVEL

2015.12.06. 18:00

 Az 1988-as bemutató (erről és M. Horváth József alakításáról a címszerepben részletesen is olvashatnak a blog színháztörténeti sorozatának 33. részében) és néhány éve az Agria Nyári Játékok után a jövő hét péntekjétől újra látható Egerben Brandon Thomas a világban sok helyen játszott vígjátéka, a Charley nénje, Aldobolyi Nagy György zenéjével, Szenes Iván dalszövegeivel. Sok helyen játsszák, de a zenés változat magyar specialitás. Érdekesség, hogy Aldobolyi Nagy György széles körben ismert zenéje – Orchideák és más slágerek - mellett létezik egy másik változat is, azt Nádas Gábor szerezte. Zenét azonban már 90 évvel ezelőtt is alkalmaztak a darab bemutatása során, amint az kiderül a Színházi Élet 1925-ös évfolyamának 26. számából:
   „A Magyar Színház bemutatójának, a Charlie nénjének nincs is egyéb kritikája, mint följegyezni a tényt, hogy a közönség nagyon sokat mulatott és a valószínűséget, hogy még igen sokat fog mulatni. Vágó Béla, a rendező azzal tette a szem számára tetszetősebbé a darabot, hogy a korabeli kosztümökben játszatta le, és pihenőül a nevetésnek néhány zeneszámot iktatott bele. A korabeli kosztümök talán azért is kellettek, mert a mai pubifrizura és rövidszoknya sok mindent elvett volna a darab nevettető erejéből. A főszerepet, az álnőt, a nőimitátort Csortos Gyula játssza, akinek nagy és komoly színészi képességein felül megvan a mulattatni tudás ritka adománya. Ami siker, hála, babér ma a nézőtéren termett, mind az övé. Mellette csupa kedves és jó színész önfeláldozóan adja föl neki a végszót és vár türelmesen egy-egy kacagási orkán pillanatnyi elüléséig.” 
 

Még nincs hozzászólás.
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások