Tematikájában a Színháztörténeti sorozathoz is kapcsolhatóan, de önálló sorozatként egy éven át havonta egyszer, az 1955 és 1966 közötti időszak - ekkor volt Egernek önálló társulata a Miskolccal történt összevonás előtt - aktuális hónapjából olvashatnak változó számú (1 és 5 közötti) szemelvényeket, komolyat, megmosolyogtatót egyaránt, a Népújságból. 

Január: "Nyilatkozik a néző" - a novaji általános iskola igazgatójának levele a János vitéz 1955-ös előadásáról, majd 1966-ból egy olyan írás (B.Gy. tollából) részletei, amelynek mai aktualitása is van. Az írás új egri szobrokról és azoknak lakossági fogadtatásáról szól, közöttük a Thália címűről, mely a színház mellett került felállításra. A jelenlegi direktor éppen a napokban nyilatkozott a Heves  Megyei Hírlapban arról, hogy szeretné visszahozatni, de terve már a blognak 2011-ben adott interjújában is olvasható volt: "Kerényi Jenő 1967-ben, az akkori új épülethez tervezett egy Thália című kőszobrot, egy fekvő-könyöklő nőalakot. Nem találkozott a közízléssel, mert kicsit előreszaladt formájában, plasztikai kifejezésmódjában, ezért kikerült az Érsekkertbe, esetlegesen elhelyezve, méltatlan körülmények közé. Szeretném ide visszahozni, meg is találtuk a helyét, a Klapka utca felöli park sarokrészére, posztamensre elhelyezve." A színház oldalánál a szoborról a blog Galériájában 1968-as fényképeket láthatnak A mi színházunk - anno című galériában. 

1956.01.11.

Nagy örömet okozott nekünk az előadás

Tantestületemmel és 70 úttörő pajtással már kétszer megnéztük a János vitézt. Mindnyájunknak nagyon tetszett az előadás. A felnőttek és gyerekek egyaránt egy kellemes délután emlékével tértek vissza. A pajtásokat később is sokat foglalkoztatta az előadás.
   A díszletek, különösen az első és második felvonásban nagyon szépek voltak. A rendezés is jó volt. A harmadik felvonásban azonban éreztem egy kis vontatottságot. A színészek játéka nagyon tetszett, különösen Tarján Tamás János vitéz alakítása. Végig átélve játszotta szerepét. Iluska, a Mostoha és Bagó alakítása is nagyon tetszett mindannyiunknak. A francia király magával ragadó humorral mutatta be a tehetetlen, pipogya francia királyt. A francia királylány hangja is nagyon szép volt.
   Nagy örömet okozott nekünk az előadás és kérjük a színház művészeit, hogy még sok ilyen műsorral gyönyörködtessenek bennünket. Igérjük, hogy máskor is megnézzük előadásaikat, amelyek nagy nyereségei a megye dolgozóinak. A nevelők és a pajtások nevében és a saját nevemben sok szerencsét és sikert kívánunk színészeinknek, akiket máris a szívünkbe zártunk. Stépán László iskolaigazgató, Novaj  
 

1966.01.08.

Milyen szobor kellene?

... Egerben mintha a szobrászok alkotásai és a város lakossága egy kicsit szemben állnának egymással. Utcákon, tereken beszédtéma - sokszor nem is rövid ideig - egy-egy új szobor. ... Felkerestük hát többek között Hevesy Sándor tervezőt, a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda építészmérnökét, az egri műemlékvédelmi albizottság elnökét. ... a színház mellett fekvő nőalak tulajdonképpen nem rontja a városképet műemléki szempontból.
- Az embereknek nem tetszik ... nem értik.
- Téma szempontjából ... megfelelő. Talán csak formában nem?
- Hogy milyen szobor tetszene az egrieknek? Amit megértenek. Lehetséges az is, hogy a közönség elmaradt a mai kor követelményeitől, formakultúrában. Azonban meg kell találni formában is a helyes mértéket - ez nem mehet a teljes meg nem értés és a közízlés rovására és ellenére.