„Karácsony készül, emberek! / Szépek és tiszták legyetek! / Súroljátok föl lelketek, /  csillogtassátok kedvetek, /  legyetek  újra gyermekek / hogy emberek lehessetek!” (Wass Albert - Karácsonyi versek II.)
   Ilyenkor, Advent idején talán jut idő kicsit visszatekinteni, nemcsak a mögöttünk lévő esztendőre, hanem messzebbre is.
   Tíz évenként, vagy egy nagyobb esemény kapcsán szoktam mérleget vonni. Ez a gondolatsor így év vége előtt nem is hangzik furcsán, a tartalom annál inkább.  Ki változott? Mi változott?  Minden és mindenki változott.  Nagyon!
   Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy mindegy milyen korosztály, de a gyermekkori ünnepek adnak még most is erőt, boldogságot. A szeretet, a béke az összetartozás ma is nagyon fontos. Rajtunk is múlik, ki hogyan tudja magának, családjának megteremteni az ünnep meghitt hangulatát.
   Egy szó, egy mondatfoszlány, egy zenei részlet előcsalogat belőlünk emlékeket. Nekem egy prózai hír, a ki dolgozik hétvégén és miért dolgozik és miért nincs több szabadideje tartalmú mondat idézte meg a volt kollégáimat, akiknél bizony nem számított milyen ünnep volt és mi történt vagy történt volna a családjuk asztalánál, ilyenkor is munkába kellett állni és ma is ezt teszik. Egy jó koncert, egy jó előadás mosolyt vagy éppen emlékeket csal a közönség arcára, amikor az ünnep alkalmával is jut idő színházba, koncertre menni.
  Így, Karácsony előtt gondolok a szüleimre, a többi családtagomra, barátaimra volt kollégáimra, a sok-sok színházba járó emberre, akik jelenlétükkel is részt vesznek az alkotó munkában. S a mai világban ezt kellene erősíteni, figyelni a másikra.  Szeretetet adni és kapni! Ez a fontos, ettől lesz jobb a világunk és ahogyan  a költő megénekli – ne csak ilyenkor.
   Kívánok minden kedves ismerősömnek és a blog olvasóinak: Áldott, meghitt, szeretetteljes ünnepeket!  Menkó Terézia, a Gárdonyi Géza Színház alapító és örökös tagja