gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

MEGLEPŐ FÉRFIAK

2019.06.12. 19:24

   Úgy van az, ahogyan mondják – igazi színész a kis szerepben is megmutatja tehetségét. De azért az is igaz, csak akkor mutathatja meg mit tud, ha kap arra alkalmas feladatot. A most véget ért évadból három „meglepetést” szeretnék megemlíteni, történetesen mindhárom a társulat férfi tagjaihoz fűződik, ezért a – tudom, kicsit hatásvadász – cím.
  Balogh András polgármestere az első, Móricz Zsigmond: Rokonok című darabjában. Régen láthattunk tőle ilyen igazán figyelemre méltó, borzongatóan eleven figurát. Számomra emlékezetes Claudel: A selyemcipő című darabjában elmondott két monológja. Bár csak nyúlfarknyiak voltak, igazi színházi élményt jelentettek, mint most  ez a jóval nagyobb szerep is.  
   Nagy András a második, akit az évek során sokféle műfajban, sokféle hangulatú szerepben láthattunk – természetesen vidámakban is. (A nagyon is komolyak közül a Rómeó és Júliát azért említem, mert kedves „idézetként” felelevenedhetett az elég régen egri színházba járó közönségben Kascsák Dórával (*) játszott címszerepe most a Liliomfiben, amikor Mariska és Liliomfi az erkélyjelenet soraival vallanak egymásnak szerelmet, s a szerelmespár ugyanaz a két színész, mint akkor régen, az eredeti Shakespeare darabban.) Mégis, minden eddigi egri szerepében látva is meglepett. Sikerült nemcsak eredeti, hanem kedves, szerethető, igazi bohém szerelmes figurát formálnia úgy, hogy a benne rejlő humor könnyen befogadhatóan, rokonszenvesen – anélkül, hogy „sok” lett volna, ahogyan azt a szakmában mondják – olyan koncentrációban került felszínre, ahogyan eddig talán még nem. 
   Török Tamás a harmadik. Láthatóan évadról évadra fejlődik színészi személyisége és ad egyre többet elsősorban a zenés műfajban.  

* Szerepkettőzés: Kalmár Zsuzsa mellett, néhány előadáson.


 

Még nincs hozzászólás.
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások