JÚLIUS - A BUDAI VÁRSZÍNHÁZ TÁRSULATA EGERBEN, 1922-BEN (A SZÍNHÁZI ÉLET CÍMŰ LAPBÓL)2019.06.26. 12:02
A társulat az Érsekkertben
Papp Manci, Koppány Böske, Czakó Pál. S. Fáy Szeréna, Tarnai Margit, Nagy Pál, Dénes Rózsi, Orbán Viola (Mészöly felvétel)
|
|
Az egri kislány mind büszke, állapítja meg a nóta. Sőt, azt is leszögezi, hogy ha büszke, van neki mire. Hát ez határozottan igaz. Az egri nők elsősorban saját magukra büszkék, törökverő Dobó István uram zivataros napjai óta. És még sok mindenre, áldott szép városukkal kapcsolatban. Különösen nyáron. Az egri nyár csupa gyönyörűség, annak a nemes aranyfénye csillan ki a nagy egri remete, Gárdonyi Géza írásaiból. A kis püspöki város olyan fehér, olyan ragyogóan kedves ilyenkor. A szelíd hegyek között csöndesen álmodozik a város. Álmodozik, de bezzeg nem alszik. Finom, de vidáman pezsgő az élet Egerben.
A nyár nem jelent holtszezont a vidéki város életében, semmilyen tekintetben sem. Különösen színházi szempontból nem.
Egernek pompás színtársulata van, minden kétségen felül fővárosi színvonalon álló művésztársaság, hiszen a budai Várszínház társulatának nyári állomáshelye. Nyáron Egerben tartja főhadiszállását Czakó Pál direktor. Ott sem szeretik őket kevésbé, mint nálunk, Pesten. A közönség érti és szereti a színházat, hálás, kitűnő publikum.
A műsor pompás, a társulat magával vitte a fővárosi színházak minden nagy sikerét. Természetesen az operettek vezetnek népszerűség dolgában. A Hollandi menyecske és a Hamburgi menyasszony Egerben is közkedvelt hölgyek és a délceg Ördögh báró ott is alaposan megdobogtatja a szíveket. De a komolyabb műfajok is ugyancsak megtalálják a maguk publikumát. Ezt Fáy Szeréna nagysikerű vendégjátéka bizonyítja a legszebben.
A társulat tagjai mind régi ismerőseink. Az első primadonna a bájos direktorné, Papp Manci. Rajonganak érte. Nagyon szeretik a kecses Marczinka Vicát is, a társulat szubrettjét. A fejedelmi termetű Dénes Rózsi sokoldalú tehetség, most inkább drámákban játszik, de emlékszünk még arra, amikor énekes szerepekben aratta a sikereket. Az urak között elsősorban Nagy Pált említjük meg, a kitűnő baritonistát, az operettekben övé az első szerep. Az egri közönség rendkívül kedveli Szentiványi Bélát is. Őt az Apollóból ismeri Budapest. Érdekes egyéniség Anday Ernő, fiatal színész, drámában, zenés darabokban egyaránt kiváló. Rendezni is szokott. A társulat egyik főerőssége Solymossy Sándor, a különös, szárazhumorú táncos komikus, aki nemrégiben a fővárosban játszott még, mindig és mindenütt nagy tetszést aratva. Igazi bohémtermészet, szeret vándorolni. Egerben is óriási sikerei vannak.
Ha a társulatról beszélünk, természetesen nem feledkezhetünk meg egy kiváló jellemszínészről, magáról a direktorról. De Czakó Pál nemcsak mint igazgató, mint színész, mint rendező kiváló. Az egri társaság és az egri társulat között fennálló szíves viszony is elsősorban az ő érdeme. A társulat nemcsak a színpadon népszerű. Igaz, hogy részt is vesz a város örömében, bújában. Nagy ünnepélyeken, vacsorákon, a pompás kirándulóhelyeken, a város nagyszerű fürdőjében mindenütt találkozhatunk a színészekkel. Az ő vidámságuk, jókedvük, a direktor ötletessége nem szorul a színház falai közé.
Annál szomorúbb az egriekre nézve, hogy a Budán és Egerben rettentő munkát végzett társulat kénytelen egy hónapig pihenni. Augusztus tizenötödikén zárnak és attól kezdve eggyel kevesebbre lesznek büszkék a kislányok a szürke ménesek és a bikavér városában. (Kiküldött munkatársunktól)
|