K�lm�n Imre operettj�nek (sz�veg�r�k Julius Brammer �s Alfred Gr�nwald, magyar ford�t�s Szenes Andor) bemutat�ja B�csben volt, 1930 m�rcius�ban. A Sz�nh�zi �let c�m� lap nem sokkal el�tte k�z�lt besz�lget�st a zeneszerz�vel. "...a t�rsszerz�im ez�ttal v�rbeli p�rizsi t�m�t dolgoztak f�l. A darab most m�r v�g�rv�nyesen "A montmartre-i ibolya" c�met kapta..." Majd egy nagyon �rdekes mondat k�vetkezett. A mai olvas�ban n�z�ben, ha v�goper�r�l hall, eg�szen biztosan m�s jelleg� zene k�pzete mer�l fel, mint amelyet ebben az el�ad�sban hallhat. Biztosan nem gondol ennyi f�lbem�sz�, az el�ad�s ut�n azonnal d�dolhat�, kedves, popul�ris dallamra. Pedig K�lm�n Imre �gy nyilatkozott: "...m�faj�ra n�zve ink�bb v�gopera lesz, mint operett." Az ellentmond�st - ha van egy�ltal�n - �gy oldhatjuk fel, ha a zene magas sz�nvonal�ra gondolunk.

   A magyarorsz�gi bemutat�ra csak 5 �vvel k�s�bb ker�lt sor, 1935-ben �spedig nem a f�v�rosban, hanem Szegeden, Sziklay Jen� t�rsulat�val, majd a f�v�rosi k�z�ns�g is az � el�ad�sukban ismerhette meg, a Kir�ly Sz�nh�zban, "pesti m�v�szekkel feler�s�tve". Ekkor �gy �rt a Sz�nh�zi �let: "...tavaszi frissess�ggel ontja a vil�gh�r� magyar zeneszerz� gy�ny�r� mel�di�it, annyi �s olyan mag�valragad� gazdags�ggal, b�s�ggel, hogy ... futna bel�le h�rom modern operettre val� is. ... A pesti tri�ban Sz�cs L�szl�� a vez�rsz�lam, mellette egy vonalban fut R�tkai M�rton �s Orosz Vilma vid�m alak�t�sa. A szegediek �l�n a gy�ny�r� hang� Sz. Patk�s Irma vezet, de meglepet�sszer�en kiugrott

K�r�ssy Zolt�n is, a fiatal komikus, akinek ragyog� t�ncsz�mait nem gy�zi el�gszer ism�telteni a k�z�ns�g. Becs�letes, minden �z�ben j�l �sszehangolt produkci� ez ... j� rendez�s, pomp�s zenekar, elismer�sre m�lt� sz�p ki�ll�t�s. A szegedi sz�nh�z pesti szerepl�se most is m�lt� elismer�st szerez a szegedieknek, amit mindenk�ppen meg is �rdemelnek, mert komoly m�v�szi munka eredm�nye �s jutalma."
 

   Egerbe is hamar elker�lt A montmartre-i ibolya. M�r a magyarorsz�gi bemutat�t k�vet� �vben besz�mol�t olvashatunk el�ad�s�r�l. Eszerint "nagy egri siker�nek titka a rokonszenves, ill�zi�kba ringat�, b�jos t�rt�net �s K�lm�n Imre �des �s finom muzsik�ja". Az el�ad�sban pedig "mindenki a legjobb szerep�n�l volt. Radn�thy �va biztos k�nnyeds�ggel j�tszotta meg sz�pen �s �zl�sesen elgondolt alak�t�s�t �s a partitura pomp�san ki�nekeltette koloratur�kban is gazdag hangj�t. �szinte gy�ny�rk�d�ssel lehetett l�tni �s hallani Szalma S�ndor �de j�t�k�t,  hajl�kony, sima hangj�t, Gell�rt Marika mindig elb�jol� egy�nis�g�t �s siker�lt �neksz�mait..."