100 éve, 1921. október 4-én született Fink Forgács Kálmán. Elhunyt Egerben, 1986. február 24-én. Az egri társulatnak 1960-ig volt tagja, tehát még lehetnek, akik gyermek-kamaszkorukban látták őt a helyi színpadon. Nekik felelevenítem pályáját, másokkal igyekszem megismertetni, hiszen a korabeli sajtószemelvények tanúsága szerint méltatlan volna őt elfeledni.

Eger 1956-1960

Népújság

1956.10.17.

„Éveken át hozzászoktunk ahhoz, hogy még az operettekbe, a könnyebb műfajba is politikát magyarázzunk. Ezekre is feltétlenül nevelési célokat akartunk ráerőszakolni, nem elégedtünk meg azzal, hogy a könnyű műfaj azért kell a közönségnek, hogy jól szórakozzon, őszintén nevessen és egy pár órára kikapcsolódjon a mindennapból. Nos, az egri színház a Nebántsvirág című operettjével valóban csak szórakoztatni akar, bár többet nyújtott a sablonosnál, mert a közönség még egy pár hét után is elneveti magát, ha egy-egy frappáns jelenet eszébe jut és talán hónapok múlva is fülébe cseng a játékos dallam. … A két főszereplő, Forgács Kálmán és Fontos Magda – Celestin és Denise szerepében – három felvonáson keresztül tartja, sőt fokozza a hangulatot. Forgács Kálmán széles skálájú színész. Még nem felejtettük el tavalyi chaplini kispolgári alakítását, a Vízkereszt Keszegét, a János vitéz francia királyát. Most ismét új szerepkörben látjuk. Mégpedig kettős szerepben. A szentéletű Celstinben egy fokkal jobb humorral játszik, mint a kicsit maga által is tompított Floridorban. Egyben még néha kísérti a „múlt", Latabárt utánozza, erre pedig semmi szüksége nincs, olyan jó, mélyből fakadó, őszinte humora van.”

Új úton (1956. december közepétől 1957. július 10-ig a Népújság ezen a címen jelent meg.)

     1957.01.21. Hervé: Nebáncsvirág
"Floridor úr, vigyázzon a nyakkendő  csokrára! Nem kell különösebben biztatni Forgács Kálmánt, amint a tükör is mutatja, nem feledkezik meg a művész-nyakkendőről sem."

   1957.02.17. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Miska szerepében

1957.05.05.

Öt perc boldogság – ősbemutató a Gárdonyi Géza Színházban

„Azt hiszem, kevés bemutató volt még, amely ennyi vitát váltott volna ki, mint Jean Anouilh: Öt perc boldogság című drámája. Az emberek egy része azt mondja, hogy rossz, mások viszont határozottan állítják, hogy jó. Mindkét táborban egyaránt vannak olyanok, akik megfelelő színházi műveltséggel rendelkeznek, akiknek kritikáját általában elfogadhatónak tartják. … Ha a darab nem is talált teljes megértésre az egri közönségnél, a nem harsány tapsokban, de mélyen elismerő nyilatkozatokban megnyilvánuló sikere, és az a tény, hogy a társulat kiválóan megállta ezt az erőpróbát, sokat ígérő reményt nyújt arra, hogy a jövőben a hasonló, úgynevezett nehéz darabok is meghozzák a megérdemelt sikert.”


„Barbara: Hiszen te megsebesültél, Georges… Jelenet a III. felvonásból. Szende Bessy, Forgács Kálmán és Horváth Sándor"

Népújság

1957.09.25.

Shakespeare: Szentivánéji álom

„Külön fejezet és külön stílus a darabban az athéni mesterek csapata. Vackort Forgács Kálmán személyesítette meg. Mértéktartóan és tőle megszokott részletfinomságokkal végezte a szerepszervezés feladatát az együgyű mesterek között.”
 

„Sokat derült a közönség Forgács Kálmán Vackor-ács alakításában.”

1957.11.09.

G. B. Shaw: Sosem lehet tudni

„A kulcsszerepet, igazi Shaw figurát alakító pincér, Forgács Kálmán milliméterre pontos, csiszolt és mértéktartóan egyszerű játéka, szép szövegmondása, eleganciája, meleg humora elsőrendű kabinet-alakítás és Forgács képességeit ismerve semmi esetre sem meglepő.” Pogány Lajos  

1957.11.30.

Szigligeti Ede: Liliomfi

„Forgács Kálmán játékát figyelve az az érzésünk, hogy ezt a szerepet (Szellemfi – J.F.) neki írták, mint ahogy minden Forgács-alakítással így vagyunk egy kicsit. Nagyon elmélyülten, az apró részletek finom kidolgozásával alakítja szerepét. Természetes humor, kedves bohémság, nagy baráti szív – ezekből gyúrta össze Forgács Kálmán a múlt század ripacskodó komédiását. Játéka sallangmentes, egyszerű, s éppen ezért nagyszerű volt.”   

1958.04.26.

„Az egri Kisipari Szövetkezet kultúrcsoportjának 26 tagja – javarészt idősebb dolgozók – néhány hónap óta csaknem minden este összejönnek a városi tanács kultúrtermében, hogy betanulják és előadják Kodolányi János: Földindulás című színdarabját. … A színdarabot Forgács Kálmán, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze rendezi.”

 
1958.10.09.

Szabad szél

„Dunajevszkij örökszép melódiái, az egyik legjobb szovjet nagyoperett, a Szabad szél dallami csendülnek fel Sebestyén karnagy intésére az egri Gárdonyi Géza Színházban. … A darab egyik legkedvesebb szerepében Forgács Kálmánt láthatjuk, ő játssza az öreg súgót. „Súgót, de nem besúgót!” – mondja a színpadon, s bizonyára sokáig emlékezetes lesz alakítása.” (Markusz)   
 

Forgács Kálmán

1958.10.14.

„Forgács Kálmán súgója művészi élmény volt. Helyenként túlemelkedett az operett színvonalán, az utolsó felvonás-beli játéka drámai szintet ért el.” (Gy-G)  

1958.12.14.

Bródy Sándor: A tanítónő

„Forgács Kálmán tanítóját egyéniségére szabták. A máskor talán vitatható „egyszerűség”, amely Forgács művészi munkáját jellemzi, itt alapvető eszközzé vált alakításában. A szegény, a tudatlansággal oly hiába birkózó falusi tanító volt ő, de az a tanító, aki testben ugyan nem gladiátor, de lélekben azzá tud válni, ha az igazságról, ha emberségről, ha tiszta, szép szerelméről és hivatásáról van szó.”
 

Folytatása következik!