1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Persze egészen más okból, mint most. Idézem az Egri Népújságot:
"A városi színház a városi műszaki tanácsos és a városi építészmérnök alapos vizsgálata alapján készült jelentés szerint veszélyes állapotban van annyira, hogy a nézőtér feletti belső tetőszerkezet biztonságáért a szakértők felelősséget nem vállalnak, a zsinórpadlás mennyezete pedig még ennél is veszélyesebb. Éppen ezért a tanács felelősségének teljes tudatában kimondja, hogy az egri városi színházban mindaddig, míg az teljesen rendbehozva vagy átépítve nem lesz, előadást nem engedélyez és azt semmi más célra át nem engedi. Erről a tanács értesíti a kultuszminisztert, akitől Haller István képviselő útján államsegélyt vagy annuitásos (* meghatározott időn át mindig egyenlő összegű törlesztőrészletes - J. F.) kölcsönt kér a színház át- vagy újjáépítésére."
Az egri színház és színházi élet történetével 1884-től a legutóbbi időkig részletesen foglalakozik a blog Színháztörténeti sorozata (lásd a bal oldali menüsorban!), dokumentumok, fényképek, kritikák, cikkek, visszaemlékezések segítségével.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Archívum
