Mi várt arra, aki belépett a 120 évvel ezelőtt átadott épületbe? Az Egri Ujság - 1904. augusztus 24-i szám - részletesen leírta (* az eredeti helyesírással):

   Régen-régen, még a 60-as években történt, hogy valakinek eszébe jutott az a csak most testet öltött eszme, hogy Egernek szüksége volna egy állandó szinházra. Azóta ez a gondolat sokszor felébredt és ugyanannyiszor elszunnyadt, mig végre az utolsó esztendőkben akadtak önzetlenül müködő férfiak, kik elhatározták, hogy az állandó szinház eszméjét többé elaludni nem hagyják.
   A husz éven keresztül állott arénára ma már semmi jel sem mutat, legfeljebb gondolatunkba tudjuk visszaidézni azokat a kellemes estéket, melyeket ott eltöltöttünk. Az aréna helyét ma egy diszes csarnok foglalja el, amelyet jól esik szemlélni mindannak, ki a kultura eme fontos tényezőjét tényleg annak ismeri és jól esik szemlélni azoknak is, akik elmondhatják, hogy annak létrehozásában nekik is volt részük. A szinház átvétele csütörtök délután történt, s ezzel a szinház, melynek tervezői Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök voltak, a város tulajdonába ment át.
   Tekintettel arra, hogy a terv elkészitésénél a szinházépitésre álló meglehetősen csekély 100-110000 korona mindig kisértett, s igy valami monumentális palotára gondolni sem lehetett, elismerőleg kell kiemelnünk, hogy állandó szinházunk mégis modern, tetszetős hajléka lett a magyar szinészetnek, ami az említett két mérnöknek érdeme.
   A szinház átvételére a szinügyi bizottság egy szükebbkörű bizottságot küldött ki, melynek tagjai Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt Bárány Géza, Bayer Henrik, dr. Pátz Ferenc és dr. Setét Sándor voltak. Ezenkivül az át adásnál jelen volt Balla Kálmán szinigazgató is. A bizottság általában mindent rendben talált s csupán kisebb igazitásokat rendelt el, melyek a most folyó szini saison után fognak végbemenni.
   A szinház 920 méternyi területet foglal el, mely parkkal van körülkeritve. Ha a szinházba belépünk, az u. n. hideg foyerbe jutunk, mely jó szolgálatot tesz nyáron a léghuzam ellen,  télen pedig mintegy átmeneti helyiséget képez a szabadból a fűtött előcsarnokba, ahova a pénztár és a ruhatárak helyeztettek el. Az előcsarnokból léphetünk be a földszinti ülő és állóhelyekre, továbbá a földszinten fekvő páholyokra. A földszinti ülőhelyek száma 160; földszinti páholy pedig van 16. Az előcsarnokból egy lépcső vezet az emeleti páholyokba, számuk 21 és a buffetbe. A karzatra és erkélyre az utcáról vezet fel külön lépcső.
   A szinházba lépőre kellemes hatással van a bordó alapszin; a páholyok bordó tapétával vannak befedve, a földszinti ülések pedig csinos kivitelű karosszékek. A szinház menyezetét csinos freskók diszitik, melyek az ihletet adó muzsát, a dráma allegoriáját, a költészetet és táncot ábrázolják. A szinház összes helyiségébe villamvilágitás és légfűtés van bevezetve és a közlekedés egyik helyiségből a másikba – tekintve a jó ajtókat és a széles folyosókat – teljesen kielégitő.
   A szinházba körülbelül 650-en férnek el; páholy van benne 37, földszinti ülőhely 160, erkély ülőhely 119, vagyis összesen van 427 ülőhely; hozzászámitva ehhez a karzati ülő és álló, továbbá a földszinti állóhelyeket mintegy 650-en férnek a szinházba, kik a szinház minden helyéről jól láthatják a szinpadot.
   A tüzbiztonság szempontjából teljesen megnyugtathat bennünket az, hogy számos kijáró vezet ki a szinházból, melyek egyenesen a szabadba visznek és igy a közönség – bármily nagyszámu legyen is – össze nem torlódhatik, hanem esetleges pánik esetén hamarosan kijuthat a szabadba.
   A szinpad és a zenekar elhelyezését semmiféle kifogás nem érheti. Az akusztika jó, ami pedig szinháznál elengedhetetlen feltételt képez. A zenekar kissé mély s igy a földszinten ülők a zenészeket nem láthatják, ez azonban nem esik a hallás rovására, mert még inkább jó, hogy a katonazenében előforduló erős hangszerek arra a fokra redukáltatnak – a mélység által – amely hallási szempontból a legmegfelelőbb.
   A mellékhelyiségek ugy vannak rendezve, hogy azok a legkényesebb izlést is kielégithetik. Az igazgató irodája mellett balra sorakoznak a könyvtár, kellékes szobája és négy női öltöző; jobbra pedig a társalgó, zeneterem és három férfi öltöző van. Az épület hátsó részében lakik a szinházi felügyelő, azon kivül itt vannak elhelyezve a különböző kellékek, ruhatár, stb.
   A szinház összes helyiségeinél szükséges ipari munkákat egri iparosok végezték, miáltal a szinház épitésével a helybeli ipar támogatása is eléretett. A diszleteket Burghardt és Kéry budapesti festők festették.
   Egyszóval Eger város egy szép és minden tekintetben modern szinházhoz jutott. A közönség érdeklődését a szinház után már ismerjük és szeretjük remélni, hogy az uj, diszes csarnokot még fokozottabb mértékben fogja megjelenésével kitüntetni. Ezzel egyébként tartozik a közönség magának s tartozik a városnak, amely nem tekintve az anyagi áldozatot, létrehozta az állandó szinházat, melynek virágzását mindnyájan ohajtjuk. (B-s.)   

Az első színi szezonban a következő előadásokat láthatták az egri nézők:

Dumas: A három testőr
Gárdonyi Géza: A bor
Herczeg Ferenc: Balatoni rege
Huszka Jenő: Bob herceg
Jókai Mór: Aranyember
Kacsóh Pongrác: János vitéz
Katona József: Bánk bán
Moliere: A fösvény
Shakespeare: A makrancos hölgy
Shakespeare: Rómeó es Júlia.   

   Nagyon sokat kutattam olyan fotó után, amin megláthatnánk a régi színház nézőterét, hirdettem kérésemet közösségi portálokon is, de magam sem tétlenkedtem. Leveleztem, fotós adatbázisokban kerestem, filmhíradókat néztem át, személyesen jártam ott vagy levélben kerestem meg különböző intézményeket, ahol feltételezésem szerint esetleg található lett volna ilyen kép, a Megyei Könyvtártól, Megyei Levéltártól kezdve a Vármúzeum gyűjteményén, a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumon át az Országos Színháztörténeti Intézetig, Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményéig. Mindenhol próbáltak segíteni, de hiába.
   A nyitó képet végül Szeredi Attilától kaptam, aki az 1990-es évek elején maga is a Gárdonyi Géza Színházban dolgozott. A kép készítésének idejéről, körülményeiről ő sem tud többet, mint ami a hátára írt feliratból kiderül, hogy az egri színház 1961-ig létező épületének nézőterén készült.
   Azt, hogy valóban így van, kérésemre Kissné Fink Zsuzsanna is igazolta, akinek édesapja, Fink Forgács Kálmán színész volt és az 1956-58-as években játszott az egri színházban, karakter és táncos-énekes szerepeket. Két legidősebb gyermeke pedig statisztált, jól ismerte az épületet.

A 120 éves egri színház történetét bővebben lásd a blog Színháztörténeti sorozatának (bal oldali menüsor) 44-53. fejezetében!