J�n�s P�tert, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z dramaturgj�t sok �ve ismerem. Ifj�kori verseib�l egy k�l�nsz�ma is k�sz�lt annak a lapnak, amelyr�l az �s… rovatban olvashatnak (Mez�k�vesdi Sziv�rv�ny). A feln�tt-versekb�l most �me h�rom, amelyek mindegyike kapcsolatba hozhat� valamik�pp a sz�nh�z vil�g�val. A dramaturgi munk�j�r�l tervezett interj� pedig n�h�ny h�t m�lva v�rhat�.
 

„Dalsz�veg egy l�nyr�l, aki egy kicsit megkattant att�l, hogy nem lett bel�le sz�n�szn�, szeg�ny...” Hossz� utc�k (Brechti ballada egy sz�n�szn�r�l, aki soha nem lett sz�n�szn�, de m�gis) Hossz� utc�k �s l�mpaoszlopok. A l�ny mindig mag�ban motyog. Langyos szavakat rejteget a s�l, a buszmeg�ll� s a koszlott sarki b�r.   Monol�gok a nedves s�l m�g�tt, a buszmeg�ll� s a sarki b�r k�z�tt. Hajtja egy hang, hogy mondja m�g tov�bb sz�p szavaknak meleg gy�ngysor�t.   (�ll a l�ny, a s�l k�t sz�ra leng. F�gg�ny zizzen �s sz�tg�rd�l a csend. A csend m�g�tt egy n�z� kuporog. S�l�ban gy�r�tt leheletnyomok.)   A sarki b�rb�l patakzik a zaj. Vir�gszirmok, vizen leng� haj, l�mpaf�nyben fuldokl� szavak. Oph�lia az utc�n �thalad.   A Sir�ly a busszal Moszkv�ba megy. Sz�rnya alatt mondatnyi meleg. P�r�s szavak, g�z�lgõ mag�ny. A meg�ll�b�l hazamegy a l�ny.   (Sz�ll a l�ny, a s�l k�t sz�ra leng. F�gg�ny zizzen �s sz�tg�rd�l a csend.)    „Ars poetica, aminek k�ze van a m�v�szetr�l val� gondolkod�somhoz is.” Az �n k�nyvt�ram Az �n k�nyvt�ramban nincsenek fontos dolgok. Csak k�z�pen egy �rtatlan, bolond ember, h�ttal a t�znek. A barlang fal�n lil�s-b�bor �rny�kt�nc, s�rget� r�ptet� forgat�, altat�, elnyel� emel� leejt� megejt� ringat�, r�gat�, elveszt� teremt� v�tet�, l�tez� neml�t-eml�k   (Csak par�zs a nyelv alatt Isten a kalapban v�ren vett m�tkas�g Hossz� utc�k �s l�mpaoszlopok. �rd�g sz�z alakban mellbimb� fogak k�zt utak a teny�rben sz�jban az anyanyelv napf�ny a keny�rben es�cs�k ablakon hi�nyz� l�trafok elt�r�tt szem�veg elkurvult angyalok s�rral telt szemg�d�r vir�gos f�ldverem homu por vil�ga siralom szerelem)   Az �n k�nyvt�ramban nincsenek fontos dolgok. Csak k�z�pen egy �rtatlan, bolond ember, h�ttal a t�znek.

„Arr�l, hogy a k�nyvek, fikci�, t�rt�netek �ltal megnyitott m�sik vil�g mit jelent nekem."

F�STBEBURKOLTS�G

 Mindig azt kereste.  A f�stbeburkolts�got.

Amikor mindegy, hogy hol van. Amikor nincs

sehol. Amikor ott van minden�tt. Felh�zott

t�rd, egy k�nyvnyi hely, �gboltb�ra, csillag�raml�s,

k�rhintarep�l�s, fejes egy h�dr�l, �s a pillanat

gy�ny�re, mikor a fej a v�gtelen v�zt�meg id�tlen

puhas�g�ba csusszan, a vonat az alag�tb�l a

m�lyk�k tengeri sz�lbe robban, a felkel� nap

aranyl� m�zet z�d�t az alv� foly�ra.

 

Gondolatkocsony�ban rezeg a test, mint harmat

a vir�gkehelyben, �s j�nnek a hangok, a sz�nek,

a szagok, az �zek, narancsz�ld lombkupola, csupasz

comb alatt r�ndul� muszt�ngizom, teny�rben szit�lt

forr� homok, arcb�r�n sz�rad� agyag, meztelen

fels�testen a napmeleg, hajnalt�l t�gul� t�d�,

f�ldszag� istenek visszhangja a hull�mz� pr�rin

a sz�l, mint a szavak k�pp� ny�l�sa a fejben, mint

a medvetalp �z�nek sz�t�raml�sa a nyelv al�l.

 

A porhany�s medvetalp �ze mindig ott b�jk�lt

nyelve alatt, mikor az indi�nreg�nyeket olvasta

megsz�ml�lhatatlan d�lut�nokon, �s nem hallotta

meg apu huszadik felsz�l�t�s�t sem, hogy k�sz a

vacsi, �s nem hallotta az �ccse kiab�l�s�t sem a

szomsz�d szob�b�l, aki k�ts�gbeesve kereste az

eg�sz lak�sban terjeng� s�r� f�st forr�s�t, csak

olvasott egy p�rn�val a radi�tornak t�masztva h�t�t,

a p�rna m�r par�zslott, h�ta m�g�l �ml�tt a f�st, �s �

az�ta is ezt keresi, ezt a f�stbeburkolts�got, amikor

mindegy, hogy hol van, amikor nincs sehol, amikor

egy k�nyvnyi helyen ott van minden�tt.

 

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s