- A társulat egy része megválik Egertől. Kik érkeznek a helyükre?

- Megdöbbentően nagy létszámú jelentkező van az ország minden tájáról, Soprontól Veszprémig és Nyíregyházától Szegedig.  Áprilisban lesz egy meghallgatás - ezt azonban semmiképp nem diplomás kategóriában gondolom, hiszen az egy másfajta minőség, bár jelentkeztek diplomás színészek is, fiatalabbak, középkorúak, sőt idősebbek… Ez nagy megtiszteltetés, mert egyfajta bizalmat jelent, azon túl, hogy mindenki keresi az egzisztenciális kiutat. Azt gondolom, hogy ezek nem véletlenek. Számomra megnyugtató jelzések. 50-60 között van azoknak a száma, akik elküldték bemutatkozó soraikat, önéletrajzukat, esetenként demo-felvételeikkel kiegészítve. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk és a most felszabaduló közalkalmazotti státusokat velük, az ezen kívül esetlegesen hiányzó férfi-női szerepköröket pedig majd alkalmi megbízással töltenénk be.

- Tudhatunk már neveket is?

- E pillanatban egyelőre Kascsák Dórát tudom említeni, akit az egri közönség nagyon jól ismer a 90-es évek második feléből és most visszatér hozzánk. Egyénisége, az a fajta társulati szerep, amelyet ő be tud tölteni, fontos számunkra. Zám Andreára is szükség van, s gyakran fog színpadra lépni. Alkalmanként korábban megszokott, rég hiányolt arcok térnek vissza, mint Szilágyi Olga, Kincses Károly és több kedves, régi kolléga, akikről tudom, hogy milyen értéket képviselnek.

- A másik mindenkit érdeklő kérdés az, hogy mit láthatunk majd a színpadon. A színház előcsarnokában elhelyeztek egy ládát, amelybe mindenki bedobhatja a műsortervre vonatkozó ötleteit, javaslatait.

- A láda tartalma, a javaslatok nem a rövid távú tervezéshez adnak segítséget, hanem hosszabb periódusra, az elkövetkezendő öt éves igazgatói ciklusra szánjuk irányfelmérésnek.

- A következő évad tervezése azonban nem tűr halasztást…

- Március 27-én, a Színházi Világnapon - egyben a Stúdiószínházi Fesztivál nyitónapjának délutánján – ül össze majd első alkalommal az általam újra működtetni kívánt Művészeti Tanács. Tagjai: az a rendezői kar, amelyet felkértem a következő évadokban való együttmunkálkodásra, valamint dramaturg, drámapedagógus, zenei vezetőnk, a tánctagozat új vezetője, a társulatot képviselő három színészkolléga, valamint a társadalmi szervezetek képviseltében a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a szakszervezet képviselője. Ennek a 12 tagú Művészeti Tanácsnak lesz feladata az évadot közösen kialakítani, gyakorlatilag jóváhagyni. Így képzelem én az előkészítés demokratikus útját, amelynek a végrehajtása már egy másik történet, mert az már nem lehet demokratikus sajnos. Azon már nem lehet vita. Az elképzeléseknek viszonylag bő kosara áll rendelkezésre. Én most 6 bérletes bemutatót tervezek, 3+1+1+1-et, azaz 3 prózai, egy zenés, egy tánc és egy gyerekelőadás. A stúdióban pedig szeretnék minimálisan 4  bemutatót tartani. Ezeket egyeztetnünk kell a nagyszínpaddal, mert a nagyon nagy szereplőgárdás nagyszínpadi előadások bő száma elsorvasztja a stúdiószínpadi lehetőségeket. Ezért is választottam a tartalmi összetevőkön kívül nyitóelőadásnak Sütő András Káin és Ábelét, amelyet én rendezek. Ez ötszereplős darab. Szeretném, ha egyszerre indulhatna prózai, zenés és stúdió produkció előkészítése és akár kabaré előadásé is az Uránia moziban. Utóbbiról az említett hatos körön kívül beszélek, hiszen az nem a színház épületéhez kötődne. A prózai előadásokról szólva éppen tegnap egyeztettem Csiszár Imre rendező barátommal, akit nagyra becsülök. A főiskolán párhuzamos osztályba jártunk, később főrendezőm is volt, sok munkáját ismerem, tisztelem az ő színházról alkotott elképzeléseit és az ő folyamatos jelenlétére is nagyon számítok. Móricz Zsigmond Rokonok című darabját rendezte volna elképzelésem szerint, de tett egy érdekes felvetést, Háy Gyula Mohács című drámáját ajánlotta figyelmembe, amelyről azt gondolom, jelentős és fontos pillére lehetne a következő évadnak, elképzelhető, hogy az kerül majd bemutatásra. Ha a zenés produkciókra gondolok, van egy érdekes, szép tervünk. A 2011/12-es évad vége felé kerülne bemutatásra Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjének egy cirkuszi sátorban történő előadása a Richter cirkusszal közösen, valódi idomárokkal, állatokkal, - tehát eredeti környezetébe helyezve, Moravetz Levente rendezésében. Harmonikusabb bérlet-kijátszásban és a stúdió célszerű kihasználásával szeretném elérni azt, hogy a bérletes előadások után nagyobb számban tudjunk bérleten kívüli előadásokat is produkálni, amellett, hogy biztosítjuk a bérletes előadásoknak az évadon belüli egyenletes elosztását. Szeretnék már novemberben egy feltehetően nagy érdeklődést kiváltó zenés produkciót bemutatni - a Mária főhadnagyot -, hogy miután kijátszottuk a bérletes előadásokat, maradjon idő és energia ezt a produkciót tekintve februártól már döntően bérletszünetes előadásokra. Húsvét előttre tervezem a Csíksomlyói passió című népi játékot, amely a tematika komolyságával párhuzamosan  zenei és játékstílusában vérbő, komédiaszerű elemekkel tűzdelt. Azt remélem, hogy több éven keresztül fogjuk tudni játszani. Még idén nyáron az Agria Játékok bemutatja  A fejedelem című új rock-musicalt, mely Rákócziról szól. Ezt szeretném a következő év tavaszán a Csíksomlyói passió után behozni a színházba is – de csak bérletszünetben. Azt gondolom, hogy nagyon sok érdekes csemege lesz a következő évadban. Nagyon remélem, hogy a közönség kíváncsi szeretettel fogadja, pártolni fogja elképzeléseinket.

- Zene és tánc. Könnyen adódó asszociáció. A tánctagozat működése az eddigiektől eltérő lesz?

- Nem az alapvető működése lesz eltérő, azonban műfaji tágítást szeretnék. Azzal kezdeném, hogy a színpadra kerülő zenei műfajok körét szeretném bővíteni. Az opera felé is kitekintenék. Gondolok például A kékszakállú herceg várának tánccal kiegészített operai változatára. Nagy valószínűséggel erre talán már a következő évadban sor kerülhet. Nagyon szeretem Balázs Béla három egyfelvonásosának (A kékszakállú…, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin) különböző formában történő feldolgozásait. Ezt az irányt szeretném ajánlani a tánctagozatnak, mint befogadható, történetet közlő, esztétikumában, mozgás-variációiban követendő utat. De említettem az Uránia moziba tervezett előadásokat. Ez klasszikus, Nagy Endre-féle kabaré lenne, konferansziéval, állandó elemekkel, és köztük állandóan frissülő aktuális tartalmakkal. Ebben is elképzelhetőnek tartom a tánctagozat egyik megjelenési, bemutatkozási lehetőségét.

- A helyszín hivatalos neve Uránia Film- és Revüszínház…--
 
- Igen, akár revü formájában is.

- A direktori teendők mellett van-e szándék színészi munkára?

- A mindennapi előadásra koncentrálás, színészi felkészülés komoly erőpróba. Nem tudom elképzelni, hogy jelenlegi napi elfoglaltságom mellett mondjuk egy Lucifer vagy Harpagon nagyságrendű szerepet nyugodt lelkiismerettel tudnék vállalni. Egész más irányú agyi működést követel. Kibékíthetőbb a rendezői feladatvállalás, arról nem beszélve, hogy a rendezésben rejlő lehetőségek komplexitása – zene – képzőművészet - szcenika összefüggései és az ebből felmutatható tartalom nagyon izgat. Színészként egyébként soha nem voltak szerepálmaim, mert azt gondolom, hogy nem egészséges színésznek szerepálmokat dédelgetni – néha nagy baj van, ha megkapja… Persze biztosan fogok színpadra lépni is, de nem a következő évadban.

- Az előző két igazgatóváltás a színház arculatának változtatását is magával hozta.

- Alapvető, komoly és tervszerű arculat-változtatást tervezek a Gárdonyi Géza Színház minden felületét, megjelenési-jelentkezési módját tekintve, szórólapok, plakátok, homlokzati megjelenések, a szervezőiroda környéke… Az elmúlt évek kicsit eklektikus arculatát nem igazán szerettem. A láthatóság, érzékelhetőség, figyelemfelkeltés, egyértelműség, ízlésesség és komolyság irányába kívánok elmozdulni. Gusztusos, kézbe vehető és eltehető műsorfüzeteket szeretnék például, amelyekben esetenként kinyílik egy ablak a múltra, régi arcok, hangulatok merülnek fel - ez a színház sajátja.

- Magának a színházépületnek is van arculata. Két oldalán egy-egy most üresen álló és összevissza firkált kőfülke áll, amelyek ebben az állapotban nem méltóak a hely szelleméhez. Rostás Piros Bea szobrainak elhelyezését tervezték ott eredetileg.

- Igyekezni fogok később ezt is megoldani, ahogyan más terveim is vannak a környezettel. Kerényi Jenő 1967-ben, az akkori új épülethez tervezett egy Thália című kőszobrot, egy fekvő-könyöklő nőalakot. Nem találkozott a közízléssel, mert kicsit előreszaladt formájában, plasztikai kifejezésmódjában, ezért kikerült az Érsek-kertbe, esetlegesen elhelyezve, méltatlan körülmények közé. Szeretném ide visszahozni, meg is találtuk a helyét, a Klapka utca felöli park sarokrészére, posztamensre helyezve. Édesapámnak, Blaskó János festőművésznek pedig egy Színház című képe található Eger Megyei Jogú Város valamelyik pincéjében, ígéretem van rá, hogy valahol a színház épületében tudjuk elhelyezni.

- Ez az interjú egy internetes blognak készül. Milyen jelentősége, szerepe lehet az internetnek a színház életében, a közönséggel való kapcsolattartásban?

- A pályázatomban van egy viszonylag hosszú és bonyolult, de ugyanakkor számomra nagyon fontos rész, amely egy virtuális színház felépítését, annak a működését magyarázza. Ezt a fiatalokkal való napi kapcsolattartásra szánom, játékos módon, vetélkedő-szerűen, kicsit hasonló módon a népszerű Honfoglaló játékhoz. Egy-egy előadással kapcsolatosan, annak különböző összetevői lennének a minél hamarabb „elfoglalandó” részek. Mindenképp azt gondolom, hogy ennek az eszköznek a színházra való nevelésben, szoktatásban, a figyelem felkeltésében végtelenül nagy jelentősége van, használni kell azokat a lehetőségeket, amelyeket kínál. Szeretném is kiaknázni és a tapasztalatok alapján mindig fejlesztve, gyakorlatilag napi-heti frissítésben alkalmazni, aktualizálni. A mellé a dramaturgiai csoport mellé, amely szándékaim szerint feláll majd, s félig-meddig már körvonalazódik szeretném rendelni azt az informatikust, aki a színházban dolgozik, s ezt a feladatot ennek a team-nek a tevékenységi körébe rendelni.

- Az internetes jelenlét alapeszköze a színház honlapja…

- Ennek külsejét, szerkezetét is változtatni szándékozom. Itt feltétlenül ki kell azonban térnem arra, hogy ez a mostani állapot, mely szerint február 1-jétől teljes jogkörrel rendelkezem, mint igazgató, igen szerencsétlen helyzetet teremtett abban az értelemben, hogy egyszerre kellene mindent megoldanom, a színház gazdasági helyzetének orvoslását, a következő évad előkészítését, a társulat építését, előadások felújítását, a Prolik POSZT-ra juttatását, a Látogatók gondozását azért, hogy a Stúdiószínházi fesztiválon bemutatható legyen. Most nagyon hirtelen, s egyszerre zúdultak rám a problémák, feladatok, amelyek közt a honlappal való foglalkozás a kisebbek közé tartozik. Feltételezve egy harmonikusabb helyzetet, olyan munkába állást, amely tiszta helyzetben történik, lehet, hogy már akár itt is tarthatnék 2 hónap után, de így, amire valóban napi aktualitássá válik feladatként, addig hónapok fognak még eltelni.

- A honlap vendégkönyve?

- A vendégkönyv fontos, de szeretném, ha moderálás mellett működne – ez most már így történik. Komoly véleménynyilvánítás és vállalt vélemények tárháza kell, hogy legyen, nem a partvonalról bekiabálók egymásnak üzengető felülete. Nagyon fontosnak tartom a helyes használatát.

- Ehhez az is hozzátartozna, hogy a kérdéseket valaki meg is válaszolja a színház részéről.

- Feladatává fogom tenni a sajtófigyelő felelősnek, hogy néhány napi rendszerességgel figyelje, lehetőség szerint válaszolja meg.

- Végül egy személyesebb téma. Amikor exkluzív interjút kértem a blog számára, azonnal igenlő választ kaptam.

- Ugye, te magad nagyon nagy rátekintéssel és átlátással vagy a Gárdonyi Géza Színház napi programjára és működésére, és szinte minden nap minden előadást akár látsz is. Azt gondolom, nagyon-nagyon jó dolog és személy szerint nagyon örülök annak, hogy ez a blog, amelyhez mindenki kapcsolódhat, kifejtheti a véleményét, működik. A magam részéről hasznosnak gondolom és köszönöm, hogy létrehoztad. Roppant tanulságos lesz figyelni és elgondolkodni.

- Elképzelhető, hogy a színház honlapján szerepeljen az ajánlott linkek között?

- Nincs semmi akadálya.

- Köszönöm szépen az interjút.

- A legjobban  ez a beszélgetés esett, mióta elfoglaltam az igazgatói széket, mert jövőbe tekintő dolgokról adhattam hírt, olyasmiről, amit lényegesnek tartok és ami előremutató lehet a színházunk életében.