gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

CSÓKOS ASSZONY 1958 - 1989 - 2012: A TÁNCOS-KOMIKUS - LISZTÓCZKI PÉTER

2012.10.29. 19:15

  A 2012/2013-as évad nyitóbemutatója a Gárdonyi Géza Színházban Zerkovitz Béla – Szilágyi László Csókos asszony című operettje volt. A darab Eger színházában - önálló egri társulat előadásában - harmadízben került színpadra.

ELSŐ RÉSZ - 1958: 
olvasható (szereposztás és a korabeli kritika).
MÁSODIK RÉSZ - 1989: 
olvasható (korabeli kritika és beszélgetés Dimanopulu Afroditével, az előadás primadonnájával).

HARMADIK RÉSZ - 2012

Lisztóczki Péterrel, az előadás táncos-komikusával (Ibolya Ede) beszélgettem.

 

   A rendező, Moravetz Levente gondolt rám és Nánási Ágira, úgy látta, kettőnkben megvan a szükséges készség és jó párost alkotnánk. Hozzájárult talán ehhez az is, hogy különleges arcberendezésű, különleges karakterek vagyunk. Szeretek Ágival játszani és úgy érzem, egymásra találtunk. Nagyon jó munka volt a próbafolyamat. Nehéz, kemény munka, de élvezetes. A néptáncos múlt segített a táncos részekben, és van zenei készségem, némi hangom is.
   Szeretem mindegyik dalt a darabban. Mind sláger. A Kár itt minden dumáért a legnehezebb, lendületes koreográfiájával, ami után alig kapunk levegőt, a takarásban lihegjük ki magunkat, de ha valóban igaz, hogy a nézőtérről az tűnik a legkönnyedebbnek, felszabadultabbnak, akkor azt mondom, jaj de jó!



   Az nagyon nagy baj, hogy nincs élő zenekar. A műfaj kötelező tartozéka lenne!  Sajnos a költségvetés egyszerűen nem engedte meg. Ez nagy szívfájdalmam.
   Imádom az operettet. Nézni is, játszani is. És lehet színvonalasan csinálni! Nyilván vannak fanyalgók, akik előítélettel viseltetnek a műfaj iránt, de szerintem ez például egy tisztességesen megcsinált előadás. És sokféle megvalósítása lehet egy operettnek. Például Mohácsi János híres Csárdáskirálynője természetesen a megírt darabból dolgozott és elhangzott minden dal, mégis tejesen más, igazán emberi, kitűnő színházi előadás volt.
   A Csókos asszony a bemutató óta talán már kicsit lazább lett. A premieren különösen izgulok, az egy különös, stresszes előadás, utána már kicsit lazul a dolog, ami lehet rossz is, de ez esetben az előadás feszes maradt. A közönségnek egyértelműen tetszik. Az egyik délutáni előadáson a négy gyermekem is megnézte, boldogan mutogattak: apa, apa!

*  Képek az előadásból a 2012/13-as évad rovatban, itt !

* Ez az írást átvette a gardonyiszinhaz.hu is.

 

Még nincs hozzászólás.
 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások