gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Színház Egerben 1884-től máig - Színháztörténeti sorozat

Színház Egerben 1884-től máig – Színháztörténeti sorozat 5. rész 2012.10.17.


 

   Az újra önálló egri társulat létrejötte előtt fontos szerepet töltött be a város színházi életében az Agria Játékszín. 1975-ben alakult. A Várban és a város terein játszottak. (1985-től a Gárdonyi Géza Színház vette át a nyári játékokat, Agria Játékok néven. Néhány év után anyagi okokból több éves szünet következett, majd a ma is létező Agria Nyári Játékok – ez azonban már nem a színház irányítása alatt működik.) Természetesen felvettem a kapcsolatot olyan emberekkel, akik megalakulásában, első éveiben fontos szerepet játszottak. Személyes okokból nem akartak most már beszélni róla. Sajnálom, de tiszteletben tartom. Viszont fontosnak tartom, hogy nyoma legyen ebben a sorozatban. Ezért legalább az 5 éves évfordulóra megjelent kiadvány (Romhányi László, Nemeskürty István: Agria Játékszín)  néhány részletét idézem szövegben és képben, majd ugorva az időben az 1988-as Játékok műsorát mutatom meg és a 89-es műsorfüzet köszöntőjét, melyet Kovács János, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője írt, akinek visszaemlékezésit nemsokára olvashatják a sorozat részeként.

          

ÖT ÉVE KEZDŐDÖTT…
A város, amely befogadott egy színházat

 

Eger történelmi város, gazdag műemlékei, világhíres bora, csodálatos környezete a turisták százezreit vonzzák nyaranta. Maga a vár nemzet-történelmi múltunk büszkesége.  Agria – Eger régies elnevezése – régmúltunk egyik legjelentősebb centruma; históriák és történelmi legendák ihletője. A vár 1552-es ostroma, Dobó István várkapitány és a hős egri vitézek emberfeletti párviadala a törökkel – nemzeti mítosz. Tinódi Lantos Sebestyén históriáséneke, vagy Balassi Bálint egri katonáskodásának évei, találkozása Losonczy Annával – iskolai tananyag.

                                 Ötlet és megvalósulás

Domán Imrével már régóta tervezgettük egy nyári szabadtéri játék megszervezését, először 1972-ben kíséreltük meg a megvalósítást, sikertelenül. Helyszínünk, az egri vár gótikus palotája, ideális színházi háttér, valóságos díszlet. Színházat álmodni a nagyszerű történelmi eseményeket átélt falak közé: magánügy. Egy nyári színház megszületéséhez (egy jó helyszínen kívül) sajátos koncepcióra, egyedi műsorpolitikára, az ügy mellé sorakoztatható színésztársakra és mecénásra van szükség. A társadalmi igény segítette szándékainkat. 1975-ben az „egri csillagok” állása szerencsésen felénk, teatristák felé ragyogott. Heves megye és Eger város állami- és pártvezetősége zöld utat adott, létrejött az Agria Játékszín. Az indítástól kezdve különösen nagy segítséget nyújtott dr. Papp Lajos államtitkár: bizalma és biztatása nélkül nem létezne az Egri Várszínház.
 

                         A régi magyar színház nyomában

…………….A történelmi helyszín és a drámai tényanyag színpadra állításának szándéka meghatározta azt a koncepciót, amely az egri Várszínházat minden más szabadtéri műhelytől megkülönböztethette. Régi drámai szövegemlékeink és a színházi hagyományaink újraértékelését vállaltuk feladatunkul. Ezzel a művészi programmal színháztörténetünk legkényesebb területére léptünk.


AZ ELSŐ HÁROM ÉV BEMUTATÓI
 

1975  Prof. Szentes Regináld: András kovács királysága (1780) – a
           gótikus palota előtt
1976  Heltai Gáspár: A nemes emberről és az ördögről (előjáték) – Dobó
           tér
           Heltai Gáspár: Magyar dekameron (Ponciánus históriája, 1572) – a
           gótikus palota előtt

1977  Kertso Cirjék: Borka asszony és György deák (előjáték 1773-ból) –
           Dobó tér
           Székely János: Dózsa – monodráma – a Romkertben
           Agriai históriák – hang- és fényjáték a Romkertben  
           Balassi Bálint: Szép magyar komédia (1587) és Balog-Fazekas:
           Lúdas Matyi (1838) – a gótikus palota előtt



 
                              

                                                   
     

AZ 1988-AS JÁTÉKOK MŰSORÁN A KÖVETKEZŐ PRODUKCIÓK SZEREPELTEK:

A LÍCEUMBAN:
Aldobolyi-Szenes-Thomas: Charley nénje
Goldoni: Két úr szolgája
A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN:
Vincent van Gogh
Petike, a kis tigris - bábelőadás
Mátyás király juhásza
AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN:
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
AZ ÉRSEKUDVARBAN:
Tabarin: Veszedelmes levelek
A DOBOS CUKRÁSZDÁBAN:
Operett és sanzon est
A BAZILIKÁBAN
A Budapesti Madrigál Kórus koncertje
Sebestyén János orgonaestje
Takács Klára ária- és dalestje
A Tomkins Énekegyüttes hangversenye
                           

                

 

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások