1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Pécsi Országos Színházi találkozó - percekkel ezelőtt
Egy kis utcai hangulatjelentés. Legalább negyven fok van, ennek ellenére sokan vannak a Király utcában. Nem csak a teraszok zsúfoltak, sok a sétáló is, lépten-nyomon tűnnek fel országosan ismert arcok. A színház előtti téren a két szökőkút medencében folyamatosan emberek tartózkodnak, bolondoznak, locsolják magukat és egymást, senki sem haragszik a járókelők közül sem, ha őt is éri egy kis víz. Betti, az egri színház öltöztetőnője - előbb térdig felgyűrt nadrágban, másodszor felgyűrés nélkül - szintén a medencébe gázolt. Igen, akik dolgoznak, azoknak még nehezebb, de ma már én is "tartózkodtam benne". Az egyik teraszon a Mayáról beszélnek épp, latolgatják milyen lesz vajon. Bent folyik a próba. Én is nagyon kíváncsi vagyok a fogadtatásra.