Hogyan lett színházi súgó? Nincs semmi különös a történetben. Felajánlották neki a lehetőséget, s ő megpróbálta. Addig csak a középiskolában találkozott a súgással, de neki nem lehetett súgni, mert ha valamit nem tudott, annyira zavarban volt, hogy úgysem értette  volna. Idegenek, ha meghallják, mivel foglalkozik, nagyon érdekesnek találják. Valóban az?
  - Amikor a színházhoz kerültem, azonnal bedobtak a mélyvizbe. A Svejkben dolgoztam elsőként. Zenés darabot súgni a legnehezebb dolog. Azt mondták, ha kibírom, akkor maradok. Maradtam. Ketten vagyunk Horváth Evával. Darabonként váltjuk egymast, igy ritkán találkozunk, de azért átadunk egymásnak tapasztalatokat.
  - Hogyan kell jól súgni?
  - A próbák alatt szinte végig előbbre keIl járnunk a szövegben, hogy a szinész utănunk tudja mondani. Így "kánonban" beszélni pedig nem könnyű, az ember sokszor belezavarodik. Később már érzem, mikor kell súgni. Előadáson nem nagyon, de ha a színész rámnéz, vagy váratlanul közelebb jön, olyamit csinál, amit más estéken nem úgy szokott, akkor tudom hogy igen. Akár szóval, akár úgy, hogy mozdulatokkal eljátszom, amit mondania kellene. Megeshet, ha ugyan ritkán is, hogy megismétlik ami már elhangzott, vagy ugornak a szövegben, vagy éppen visszamennek, s nekem akkor is azonnal tudnom kell "bekapcsolódni". Ezért én is tudom a szöveget, nem kell szemmel követnem a szövegkönyv minden sorát. Akkor is tudom, ha álmomból felriasztanak. Utólag már kedves eset volt, de akkor folyt rólunk a víz például, amikor az egyik stúdiószínpadi előadáson a színész elfelejtette a szöveget. Rögtön rájöttem erre, amikor leült az ágyra, vizet töltött, ivott, húzta az időt. Ott viszont – mert nem volt annyi hely -  nem lehetett súgni. Illetve, vagy ott ülök kint én is a nézőtéren és akkor mindenki lát és hall engem is, vagy csak a folyosón, a monitoron tudtam követni az előadást. Nem volt mit tenni, kijött,  s megkérdezte: Mit mondok? - "Jégkockák közt ültem a fürdőkádban."  -  Micsoda??  -  Ezt kell mondani! A barátnőm - aki régebben súgó volt és nézte az előadást - sem jött rá szerencsére, hogy mi történt, de ez csak annak volt köszönhető hogy a darabbeli szituációba teljesen természetesen beleillett ez a jelenet.
  - Igazi, klasszikus súgólyukban. a színpad előterének közepén volt már lehetőséged dolgozni?
  - Nem, a mi színházunkban nincs ilyen, oldalról súgunk. De szívesen kipróbálnám.
  -  A nyári produkcióban mindketten súgók színpadon is voltatok. De nem ez az első alkalom egyikőtök esetében sem.
  -  Nekem a Sybill című operett volt az első, ahol a közös éneken, táncon kívül néhány szót is el kellett mondanom. Azt gondoltam, nagyon fogok izgulni, de a próbákon volt a rosszabb. Talán azért, mert közben zavart, hogyan tudok egyszerre szerepelni is és súgni is. Mi lesz ha éppen bent vagyok a színpadon, amikor szükség volna rám? Ezért azokat az oldalakat már a próbák elejére tudtam. ÖrüIök a kis fellépési lehetőségeknek, hiszen régi álmom volt, de azért mindenekelőtt a súgás a fontos számomra. Nagyon szeretem, amit csinálok.