December volt m�g, amikor felmer�lt egy interj� gondolata Szegv�ri Menyh�rttel, akinek rendez�seit mindig is szerettem. Hogyan is sejthettem volna, hogy mire siker�l megfelel� id�pontot tal�lni �s a besz�lget�s l�tre is j�n az �vad v�g�n, utols� munk�j�ra k�sz�l a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban... �gy  most arra k�rtem, tekintsen vissza az itt elt�lt�tt id�re. A k�rd�seket kihagyva, csak az � gondolatait adom k�zre.

   - 18 �v, k�r�lbel�l az az id�, amit itt, Egerben elt�lt�ttem. Amikor idej�ttem, volt egy nagyon er�s t�rsulat. �gy alakult, an�lk�l, hogy megbesz�lt�k volna, hogy majd’ minden �vben Gali L�szl� - az akkori direktor – rendezte a Shakespeare darabokat, a klasszikusokat, m�sok m�sf�l�ket, �s �n – nagy �r�m�mre – a k�t vil�gh�bor� k�z�tti magyar dr�mairodalmat. Olyan zseni�lis szerz�ket, mint Remenyik Zsigmond, Sz�p Ern�, Br�dy S�ndor, Szomory Dezs�, azt�n k�s�bb Moln�r Ferencet is, azt a r�sz�t a magyar dr�mairodalomnak, amelyet nagyon szeretek. �s persze mai magyar darabokat is.
   Eleve �gy kezd�d�tt, hogy Gali egy akkor m�g fiatal magyar szerz� darabj�ra k�rt f�l. Sultz S�ndor: �s a h�s�k hazat�rnek. Ez a darab a rendszerv�lt�s probl�m�ir�l sz�lt. B�tor volt Gali, mert a nagysz�npadra t�zte ki, annak ellen�re, hogy mai szerz� darabj�t f�leg st�di�ban „illik” bemutatni, mert nem biztos, hogy „d�l r� a n�z�”, m�gis bej�tt. Eml�keim szerint nagyon szerett�k a n�z�k. Abban az id�ben „csal�dias” hangulat volt itt a sz�nh�zban. Az igazgat�t pap�nak sz�l�totta mindenki �s mindent meg lehetett vele besz�lni…
   A k�vetkez� igazgat�val, Beke S�ndorral m�g Kom�rnoban, Szlov�ki�ban ismerkedtem meg, ahol egy M�rai darabot csin�ltam az �ltala igazgatott sz�nh�zban. Amikor ideker�lt, mag�hoz h�vatott, k�rdezte, sz�m�that-e r�m. Az � ideje alatt t�rt�nt a sz�nh�z fel�j�t�sa. Ez az�rt volt �rdekes, mert olyan helyzetbe ker�lt�nk, hogy a v�ros k�l�nb�z� kultur�lis int�zm�nyeiben „vend�geskedt�nk” egy ideig. �n nagyon j� sz�vvel gondolok az akkori M�v�szetek H�za-beli (akkor m�g Ifj�s�gi H�z) Piaf el�ad�sra, ahol siker�lt „bej�tszanunk” azt a k�l�nleges teret, az aul�t.
  Csizmadia Tibort is ismertem kor�bbr�l, a Budapesti Kamarasz�nh�zb�l, ahol f�rendez� volt, amikor t�bbsz�r ott dolgoztam. Kinevez�se el�tt � is megk�rdezte, sz�m�that-e r�m, tan�csaimra sz�ks�ge lenne… Ebb�l k�s�bb nem lett igazi p�rbesz�d, de ennek nem volt semmi komoly oka, csak a napi �gymenetben tudtuk a dolgunkat, nekem ezt, neki azt kellett csin�lnia, nem nagyon folytunk bele egym�s munk�j�ba. Igazgat�i korszaka legelej�n tett egy - tal�n nem kell�en �tgondolt - nyilatkozatot arr�l, hogy majd � hoz ide j� sz�n�szeket, mert akik itt vannak, azokkal nincs megel�gedve. Ez hiba volt, m�g ha nem is eg�szen �gy gondolta, ahogyan elhangzott… Egy sz�nh�z egy�bk�nt val�ban nem m�k�dhet j� sz�n�szek n�lk�l. Teljesen mindegy, honnan hozzuk �ket, �s hogy „keverj�k ki” a t�rsulatot, de az nagyon fontos, hogy mindenki megtal�lja a hely�t. Ez nem teljesen siker�lt itt.
   Amikor P�csre szerz�dtem �s kineveztek f�rendez�nek, �n is vittem r�gt�n majdnem egy teljes oszt�lyt, Kulka J�nossal, Balik� Tam�ssal, Sipos L�szl�val �s sorolhatn�m, �s ott is volt rivaliz�l�s a „r�giek” �s „�jak” k�z�tt, de r�vid id� alatt „�sszesimultak” �s senkiben nem volt se s�relem, se hi�ny�rzet. Majdnem ilyen fontos a rendez�i kar. �n ami�ta ebben a sz�nh�zban vagyok, azt �reztem, j�, hogy az egyik rendez� ilyen, a m�sik olyan, a harmadik megint eg�szen m�s. Nyilv�n mindegyik azt csin�lja �s �gy, ahogy � gondolkodik a sz�nh�zr�l, a m�v�szetr�l, az �letr�l…
   Nekem ne szabjanak - t�lem idegen - ir�nyt, mert �n �gy nem tudok dolgozni. Nem tudok m�s agy�val gondolkozni. Hagyjanak b�k�n a saj�t gondolataimmal, st�lusommal, �s ne mondj�k meg p�ld�ul, hogy milyen legyen a darab utols� mondata! Tudja azt valaki, hogy amikor Mad�ch oda�rta a Trag�dia v�g�re, hogy „Ember k�zdj �s b�zva b�zz�l!”, akkor hogyan gondolta elmondatni ezt a mondatot? Oda van �rva, hogyan kell �rtelmeznie azt az adott sz�n�sznek? Nincs. El�rulom, nem egyf�le interpret�ci�ja van ennek a mondatnak (sem). Ez a gy�ny�r� a sz�nh�zban.
   �lland�an k�rd�seket kell f�ltenni, �s mai v�laszokat adni r�juk. Mindig el�re kell menni, �s nem visszafordulni, a m�ltba r�vedni, „nosztalgi�zni”. Eszk�zeiben, technik�j�ban, m�dszertan�ban, pedag�gi�j�ban v�ltozik, �s �lland�an meg�jul a sz�nh�zm�v�szet – vagy legal�bbis �gy kellene lennie. Tess�k csak k�r�ln�zni a szomsz�dos orsz�gokban! Hol tart p�ld�ul Rom�ni�ban, Szerbi�ban a sz�nh�zi nyelv?
   �n minden darabban azzal foglalkozom, mit akarhatott a szerz� mondani vele, �s mi igaz bel�le ma is. �s azt milyen form�ban tudom elmondani?   A sz�nh�z nagyon k�nyes m�faj, de ha az alkot� szellemnek nincs term�szetes szabads�ga, akkor mi�rt vagyunk? Az�rt, hogy m�soljuk egym�s munk�it? Vagy azt, amit m�r l�ttunk? Tudom�sul kell venni, hogy rendk�v�l �rz�keny h�rokon j�tszunk, a mindennapi k�z�ns�g h�rjain, egym�s�in �s a darab bels� h�rjain is. Mindannak, ami �r�letnek t�nik kintr�l, borzaszt� egyszer� �s vil�gos logik�ja lehet bentr�l. �pp ez�rt nem szeretem a prekoncepci�val be�l� kritikust, aki nem teszi f�l mag�nak a k�rd�st, hogy – maradjunk n�lam - mondjuk Szegv�ri mi�rt pont �gy k�pzelte el ezt vagy azt? Mi�rt ezt vagy azt a megold�st haszn�lja? Mert valami ok�nak kell lennie, hacsak nem tartja a n�z�t h�ly�nek.
   Ha ezen kezd valaki gondolkodni, akkor lehet, hogy r�j�n a megold�sra. P�ld�ul a G�l baba t�llf�gg�nye azt akarja mondani, hogy el vagy v�lasztva att�l a vil�gt�l, ami a f�gg�ny m�g�tt van, mert oda te hi�ba v�gyakozol, soha nem juthatsz el, ugyanis olyan vil�g nincs, nem l�tezik. Vagy a h�tt�rben, civilben �ll� k�rus – ami egyfajta ir�nia. Nyolc fiatalembert a f�iskol�r�l oda�ll�tottunk, �s mint egy mai „Kod�ly-k�rus”, sz�pen bele�nekelnek a m�be, s�t kez�kben a kotta – term�szetesen tudj�k �k an�lk�l is, de m�g lapoznak is… Ebben az a „nagy” gondolat, a szellem, hogy ne tegy�nk �gy, mintha lenne k�rusa a sz�nh�znak, ha egyszer nincs. K�rus n�lk�l viszont a G�l baba el�adhatatlan. Ami a sz�npadon el�tt�k t�rt�nik, az m�shol �s m�s id�ben zajlik, �k viszont ott �llnak a „m�ban” �s nem pr�b�lnak meg statiszt�lni, amihez nem biztos, hogy �rten�nek… Ennyi „�j�t�st” engedjen meg nekem a vil�g!
   Vannak „rendez�m�v�szek”, �n viszont „csak” rendez� vagyok. Ez nagyon fontos distinkci�, mert szerintem van mondjuk t�z-tizen�t ember ebben az orsz�gban, aki „rendez�m�v�sznek” mondhatja mag�t, �s vagyunk sokan, akik tudjuk a szakm�nkat. Ezeket – k�zt�k magamat is - szakembereknek tartom. Igen. J�, megb�zhat� szakembernek tartom magam. De csak annak. Nem tudtam meg�j�tani a sz�nh�zi szakm�t olyan eredeti gondolatokkal, amilyenekkel az a t�z rendez�, akik a „m�v�szet mesterei”. �n csak a szakma mestere vagyok. Amit tudtam, azt megtettem, �tadtam.
   A sz�nh�z – szerintem - nem arr�l sz�l, hogy v�laszokat adjunk a vil�g nagy dolgaira, hanem hogy k�rd�seket tegy�nk f�l, hogy m�sok is elkezdjenek ezeken a k�rd�seken gondolkodni. �n t�bbnyire olyan sz�ndarabokat rendeztem, amelyek a szerencs�tlenekr�l, a megal�zottakr�l, a megnyomor�tottakr�l sz�ltak. Mert �ket l�tom magam k�r�l. Ne vegyem �szre?

   A j�v�? Itt �lek Egerben. Ha a tapasztalataimat akarja valaki haszn�lni, megtal�l. Rendezni fogok Pesten a Kamarasz�nh�zban, Egerben pedig a Pincesz�nh�zban ezut�n is dolgozom majd.

* A blog rovataiban is t�bb helyen esik sz� Szegv�ri Menyh�rt rendez�seir�l. P�ld�ul:

Remenyik Zsigmond: Az atyai h�z (1994)
Barta lajos: Szerelem - Pubink�k (1996)
Pam Gems: Piaf (1999)
Kesey-Wassermann: Kakukkf�szek (2001)
Gogol: A revizor (2002)

* Hozz�sz�l�s az �r�shoz: Annyira szimpatikus ahogy gondolkodik. Ahogy rendez. Ahogy ki�ll az elvei�rt. Ahogy ember tud maradni. Ilyen ember(eke)t vesz�t el Eger? �rthetetlen. K�t k�zzel kellene kapkodni ilyen rendez��rt. Rudas Judit

* 2020-ban, Szegv�ri Menyh�rtr�l �rt nekrol�gj�ban ennek az interj�nak t�bb r�szlet�t is felhaszn�lta a szinhaz.online