Sokan �rdekl�dnek, t�nyleg olyan hossz�-e az el�ad�s. Igen, az. Nem mintha id�tartam lehetne a m�v�szi �rt�k vagy �rt�ktelens�g m�rc�je, de meg�rtem, mert mit csin�ljanak, akiknek ilyen k�s�i befejez�s ut�n  nincs mivel hazautazni? Menjenek el a sz�netben?  (Volt m�r p�lda hasonl�ra, Csehov H�rom n�v�r�t akkor n�h�ny el�ad�s ut�n  kor�bban, 18.00-kor kezdt�k.)  Pedig aki ezut�n n�zi meg, nem is eg�szen azt l�tja, mint a bemutat�n. Akkor m�g hosszabb volt n�gy �r�n�l az egyetlen sz�nettel, majd h�ztak bel�le egy f�l�r�nyit. Ha mindenk�pp meg kellett t�rt�nnie, akkor nem lett volna jobb ezt m�g a k�z�ns�g el� ker�l�s el�tt elv�gezni?
   �s az is igaz, hogy nem k�nny� meg�rteni �s feldolgozni a l�tottakat. Nagyon kell koncentr�lni minden egyes mondatra, egy kis laz�t�s k�nnyen azzal j�rhat, hogy elveszti valaki a fonalat.
  Seg�t, ha el�re (!) elolvass�k a m�sorf�zetben tal�lhat� �sszefoglal�t, amely jelenetr�l-jelenetre v�gigvezet �s seg�t a szellemi-lelki azonosul�sban a darabot ind�t� monol�g, amelynek egyes mondatai kulcsot adnak.
   „Figyeljetek j�l, ne k�h�gjetek �s pr�b�lj�tok egy kicsit meg�rteni, amit nem fogtok �rteni, az a legszebb, ami a leghosszabb, az a leg�rdekesebb �s amit nem tal�ltok sz�rakoztat�nak, az a legmulats�gosabb.”
   De tess�k az�rt felk�sz�lni…  

   A selyemcip� k�t szerelmes h�sz �v�nek t�rt�nete, akik itt a F�ld�n nem lehetnek egym�s�. Ez az �sszegz�s is igaz, �s milyen h�tk�znapinak, milyen egyszer�nek t�nik – mik�zben az el�ad�sr�l aligha ezek a jelz�k jutn�nak esz�nkbe. Claudel mer�szen kezeli a t�rbeli �s id�beli s�kokat. Szint�n a kezd� monol�g szerint:
   „A dr�ma sz�npada a vil�g, speci�lisabban Spanyolorsz�g a XVI-ik sz�zad v�g�n, hacsak nem a XVII-ik elej�n. A szerz� megengedte mag�nak, hogy �sszekeverje az orsz�gokat �s korokat, ahogy egy bizonyos t�vols�gb�l n�zve hegyek vonalai egy horizontot alkotnak”
    Egym�sba szeret Doña Prouheze (M�sz�ros S�ra) �s Don Rodrigue (Kasz�s Gerg�). El�bbinek f�rje van, ut�bbi jezsuita atya – ha k�ldet�s�k, feladataik (ezeket most nem r�szletezem) nem is �lln�nak szerelm�k �tj�ba ezek a t�nyek �nmagukban is lehetetlenn� tenn�k a beteljes�l�st a m�lyen katolikus k�rnyezetben, az Istenben �s szerelemben egyar�nt val� hit gy�tr�d�s�ben.  
   Claudel (1868-1955) darabja ritk�n ker�l sz�nre, mert j�tszhatatlannak tartj�k. Nem csak a hossz�s�ga miatt, de eredetileg 11 �ra a j�tsz�si ideje. Maga is m�r a meg�r�sakor �gy kezdte instrukci�it: „… Minthogy nem teljesen lehetetlen, hogy a darabot egyszer t�z vagy h�sz �v m�lva r�szben vagy eg�szben m�gis csak el�adj�k, n�h�ny scenikai �tmutat�ssal kezdem.” Az egri k�z�ns�g el� most ideker�lhetett, Ung�r J�lia �j ford�t�s�ban, Zs�t�r S�ndor rendez�s�ben.
   Barokkos �s mai egyszerre a k�p – sokakat m�r ez is zavarba ejthet. A d�szlet (Ambrus M�ria) �s a jelmez (Benedek Mari) is ezt a kett�ss�get mutatja.
   A lecsupasz�tott sz�npad v�gtelenje jelzi t�j �s id� v�gtelenj�t. K�zep�n egy kont�ner l�that�. Ez a cselekm�nyt�l f�gg�en szobabels� vagy haj�. A f�gg�ny hely�n egy rengeteg r�zsaf�z�rb�l sz�tt h�l�, amely azon t�l, hogy folyv�st eml�keztet a sok kis kereszttel a m�r eml�tett m�lyen katolikus k�rnyezetre, k�pes a t�rben k�l�nf�le alakzatokat form�lni �s d�szletelemekk�nt funkcion�lni is. A jelenetv�lt�sokkor l�tjuk a d�szletmunk�sokat. Ez a szerz� instrukci�i szerint t�rt�nik �gy. Els� pillant�sra fura, de n�h�ny perc alatt meggy�z�bb� v�lik a h�borg� tengernek emelked� �s s�llyed� d�szlettart� rudakkal t�rt�n� �br�zol�sa.
   A darabnak sok szerepl�je van �s nem kevesen t�bb szerepet is j�tszanak, ez m�g egy ok az alapos odafigyel�sre.
   M�sz�ros S�ra �veken �t, a tudatos hal�lig v�llalt szerelme t�k�letesen hiteles. Finom, gyeng�d l�ny�ben ott az akarater� is. Nem akar Istennek nem tetsz�t tenni, de nem akar szerelm�r�l sem lemondani. Cip�j�t egy k�l�n�sen sz�pen megoldott jelenetben - innen a darab c�me - Sz�z M�ri�nak adja, hogy figyelmeztesse, ha let�r a helyes �tr�l. Ett�l kezdve a cip� mindv�gig l�t�ter�nkben van a sz�npad sz�l�re helyezetten, ugyanolyan �lland� eml�keztet�k�nt, mint a r�zsaf�z�r-h�l�.   
   Kasz�s Gerg� arca, szeme elm�lkedik, t�preng, v�laszokat,  megold�sokat keres �s v�r valahonnan – �gy �rezz�k tal�n t�l�nk is, deh�t hogyan l�phetn�nk be tev�keny r�sztvev�k�nt a darab vil�g�ba �s ha bel�phetn�nk sem seg�thetne rajtuk senki k�v�l�ll�, � �s Doña Prouheze e harc megv�v�s�ra sz�lettek.  
   G�r�g L�szl� (Don Camille) olyan pontosan �rtelmezi a sz�veget, hogy a bonyolultabb sz�fordulatok m�g�ttes tartalmai is k�nnyen felfoghat� evidenci�v� v�lnak. Isszuk a szavait.
   Balogh Andr�snak van k�t kisebb monol�gja. K�l�n�sen az els�ben – ekkor Szent Jakab - �n nagyon szeretem: „Itt aludtam, ezen a f�lig elmer�lt m�l�n, Krisztus ut�n tizenn�gy �vsz�zadot, addig a napig, am�g �jra nekiindultam Kolombusz vitorl�sa el�tt. �n h�ztam �t egy f�nyfon�llal, mik�zben egy titokzatos sz�l �jjel-nappal f�jta vitorl�it. Vil�g�t�torony vagyok a k�t vil�g k�z�tt, akiket szakad�k v�laszt el, csak r�m kell n�zni�k, hogy egy�tt legyenek...”
   J�r� Zsuzsa (Do�a Musique) �s H�se Csaba (N�poly alkir�lya) jelenet�kben j�t�kosan, szenved�lyesen �v�dnek. A szenved�ly a  m�r v�rand�s anya jelenet�ben felel�ss�gben �s l�gys�gban old�dik. H�se Csaba a z�r�jelenetben – m�r L�on Testv�rk�nt – higgadt, egyszer�, tiszta.
   Vajda Mil�n spanyol kir�lya �nironikus figura. A f�gg�ny k�t sz�rny�ba burkol�zva, mintha azt mondan�, tulajdonk�ppen ti is alattval�im lehetn�tek, ha akarn�m, csak most nem tartja kedvem.
   Schruff Mil�nnak k�l�n�sen a t�relmetlen k�z�ns�g k�pviselet�ben fell�p� jelenete kedves. Olyan bels� k�zels�ggel besz�l hozz�nk, mintha egy kiskocsm�ban, bar�ti t�rsas�gban voln�nk.
   �tv�s Andr�s �rangyala emberibb, �rzelmekben, szeretetben �s t�relmetlens�gben gazdagabb, mint egy l�tom�s, egy �teri l�ny. Kapcsolata �gy a r�b�zott l�lekkel �sszetettebb, realisztikusabb.
   Dimanopulu Afrodit� (Doña Isabelle) rezign�lt l�t�t mint �gb�l hull� aj�nd�k m�s�tja meg a sorsford�t�sra felhaszn�lhat� lev�l gondolata, s att�l kezdve f�radt szeme �s l�nye er�re kap, �jra �l!
   Boz� Andrea �lm�nysz�mba men�en adja a nem t�l tehets�ges, az �letben is olcs� vagy t�lz�, sz�npadias gesztusokkal oper�l� sz�n�szn�t, m�g jelenete k�s�bbi r�sz�ben,  Don Rodrigue-gal val� besz�lget�se sor�n egyszer�bb� v�lik, megmutatkozik az �lca m�g�tt az igazi ember.
   D�r Gabriella a n�ger n� szerep�ben �ser�ket szabad�t fel.
   Szab� Em�lia �letkedvt�l duzzad� indi�n l�ny�t l�tva v�rjuk, mikor hallat harci �v�lt�st, ez be is k�vetkezik, de a gyermeki naivs�g, vitalit�s, szeleburdis�g m�g�tt �rezhet� a komoly, feln�ttre vall� tudatoss�g.
   Fekete Gy�rgyi munk�j�t�l f�sult, �rzelg�ss�g-mentes szerzetesn�.
   R�cz J�nos, Doña Prouhez f�rjek�nt hideg, meggy�z�en szerethetetlen.
   Venczel Valentin kancell�rja ur�nak �s j�l felfogott �rdek�b�l �nmag�nak h� szolg�ja.
   Liszt�czki P�ter (Don Luis �s Z�szl�s), V�k� J�nos (Don Mendez Leal) a kev�s sz�npadon t�lt�tt id� alatt is h�s-v�r figur�kat �br�zolnak.
   A bemutat�t k�vet� h�z�s sor�n kimaradt p�ld�ul a b�ln�k tengeri balettje. Zavarba hoz�, de �rdekes sz�nfolt volt egyben. Egyik r�sztvev�je, a t�ncos T�ri Lajos egy�bk�nt az el�ad�sban pr�z�t is mond…
   K�s�r�zene: Tall�r Zs�fia.
   Hely�nval� eln�z�st k�rni mindenkit�l, aki r�szese az el�ad�snak, de nev�t most nem �rtam le, mert hatalmas munka van benne, ak�r a megtanuland� sz�vegre, ak�r b�rmely m�s dologra gondolunk, sz�n�szekre, m�szakra, mindenre �s mindenkire! Nem tudom, mennyire volt meg egy�ltal�n a lehet�s�ge k�zben megszeretni�k mindezt… Ez persze nem tartozik a k�z�ns�gre. De azt sem tudom, menyire fogja a fogadtat�s visszaigazolni ezt a befektetett, tiszteletre m�lt�an hatalmas munk�t...