gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* 2011/12-es évad

FAZEKAS MIHÁLY - SCHWAJDA GYÖRGY - ÉRY-KOVÁCS ANDRÁS: LUDAS MÁTYÁS

BEMUTATÓ: 2011.10.26. NAGYSZÍNPAD

   Zavarba ejtő produkció a Ludas Mátyás (a színlap szerint zenés színpadi játék). Talán elég, ha annyit mondok, van benne gyermekdal, régi sláger - Reszket a hold a tó vizén, latin zene, frakkos-cilinderes revütánc, idézetek Shakespeare-től (Szentivánéji álom, Hamlet)... és még a súgó is többször színen van, egy-egy mondattal, de énekel is, táncol is… hamarjában ezek jutnak eszembe.
   Az elején az eredeti történet szerint Matyi bejelenti, hogy  Édesanyám, elmegyek, ha visszatérek megmutatom magának, hogy... nem emlékszem pontosan mit is, de hogy jó lesz – és a vége az, hogy Döbrögi megjavul, de amit ennek örömére elénekelnek, annak a refrénje már az, hogy éljen a színész-köztársaság! Merthogy a rendező, Éry-Kovács András „a Gárdonyi Géza Színház döbrögi színtársulata számára új kontextusba helyezte és átírta az eredeti történetet. Egy színtársulat érkezik Döbrög városába, ahol az elöljáró visszaél a hatalmával, ezért aktuálissá válik az eredeti Ludas Matyi történet. A színésznők lesznek Mátyás libái, akik imádják őt, mint hős bonvivánt, és közösen eljátszanak egy példázatot a hatalom elvesztéséről. Ez nem mese, hanem a valóság. De mondhatjuk, hogy az előadás a színház allegóriája. Az alkotói létünkről, a folyamatról szól, játékosan.” Mondhatjuk, csak az a kérdés,  gyerekeknek szól-e vagy felnőtteknek. Mert ezt az értelmezést az előbbiek egészen biztosan nem fogják belőle kihámozni – viszont az összes előadás jelentős részét délután játsszák, nekik, akik mégis nagyon fogják élvezni,  mert az utalásokból ugyan nyilván nem sokat fognak megérteni, a János vitéz daljátékkal való összekeveredéseket sem fogják felfogni, a mókás mozdulatokon, a poénokon és a jó ritmusú, dalra-táncra ingerlő zenén viszont jól el fognak szórakozni.
   Az előadásban a társulat fiatal, új tagjai szép számmal vesznek részt. Figyelemre méltó közülük Nagy Barbara a Díszletliba szerepében (igen jól áll neki ez a mély lelkét pimasz hetykeséggel leplező figura), Nagy Karina szerelmes Galibája, Nánási Ágnes (aki több figurában is színes és jó humorú) és  a címszereplő Endrédy Gábor, aki bonvivánként is egyszerű, szerény ember tud maradni.

Mátyás: Endrédy Gábor
Galiba: Nagy Karina
Díszletliba: Nagy Barbara
Vadliba: Szik Juliska
Hamucipőke: Bánfi Kata
Színpad-Mester: Tunyogi Péter
Döbrögi: Szívós Győző
Ispán-Goló: Várhelyi Dénes
Anya: Dimanopulu Afrodité
Árus: Balogh András, Nánási Ágnes
Ácsmester, Őr: Balogh András
Örzse, Hajdú: Nánási Ágnes

Zenei közreműködők: Kis József/ Godó Gábor, Ágoston Ottó/Klem Dénes, Baran Grzegorz/Mándoky Béla, Nagy Zoltán.
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Hangszerelte: Kátai László

Játéktér, zene és rendező: Éry-kovács András
Jelmez: Pilinyi Márta
Szcenikus: Bényei Miklós
Koreográfus: Pintér Ágota Lotti

Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Tóth-Pethő Orsolya
Rendezőasszisztens: Ivády Erika

 

    

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások