gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* 2016/17-es évad

LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK!

   A Gárdonyi Géza Színház 2004-ben már bemutatta a Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmjéből készült darabot, de értelmetlen dolog összehasonlítgatni az akkori produkciót a maival, hiszen - bár mindkettő Vajda Katalin munkáján alapul -, az egy zenés változat volt, mégpedig rockzenével, s mint ilyen, nyilván másfajta rendezői és színészi munkát igényelt, mint a mostani, a filmhez hangulatában közelebb álló, amelyben a 2004-essel ellentétben igazából egyetlen, a mindenki által ismert s várt, a filmben (de a korábbi előadásban egyáltalán nem) szereplő dal hangzik el.     
   Bényei Miklós egyterű díszletében folyik az előadás, csak apró változások, elmozgatott díszletelem, egy-két bútordarab odébb helyezése jelzik a helyszínváltást, mindvégig megtartva azonban azt a templomteret, mely helyet ad Fülöp atya és „gyermekei” életének, s amely megteremti az első pillanatban az alaphangulatot, fenség és nyomorúság harmóniáját.    
  Molnár Gabriella jelmezei ahol erre lehetőség van (egyházi méltóságok, úri nők), pompásak, a szereplők zömét adó kolduló gyermekek, egyszerű emberek esetében magától értetődően hatnak.
  Moravetz Levente rendezése szintén a színpadi harmónia megteremtését és megtartását szolgálja, valamint a nem kisszámú gyermekszereplő biztos vezetését, hiszen a történet szerint az 1500-as évek Rómájában Fülöp atya magukra maradt  gyermekeket gyűjt maga köré és nevel egy romos templomban.
   Kezdjük velük! Fegyelmezettek, kedvesek, színesek a színpadon. A bemutatón a fiatal
Cirifischio László Bence volt, váltótársa Godó János, korábbi szerepei alapján bizonyos, hogy ő is remek lesz, mint Bence. De szeretném még külön megemlíteni Csordás Richárd humorát is! A többiek szintén valamennyien megérdemlik, hogy nevük itt szerepeljen: Ary Anna, Bata Bende, Barta Csongor, Barta Iringó, Bauer Réka, Bisztriczki Sára, Bodor Zamfira, Erdélyi Gabriella, Gulyás Lili, Koncsos Emese, László Diána, Pruzsinszky Maja, Tatár Roland, Tóth Virág. A gyermek Leonetta szerepében Magyar Jázmin Őzikét látjuk.
   Annak ellenére, hogy Cirifischio sorsa áll a jó és gonosz küzdelmének középpontjában, a már felnőtt  Cirifischiot alakító Török Tamásnak talán kevesebb lehetősége van, csakúgy, mint a már felnőtt Leonettát, szerelmét megszemélyesítő Nagy Barbarának. Rövidebb színpadi jelenléteik alatt kell sorsokat formálniuk.
   Kelemen Csaba több szerepet is játszik, emeljük ki az okos, megértő, jóságosnak lenni akaró Sixtus pápát! Ugyancsak több szerepben láthatjuk Vókó Jánost – azaz mégis egyetlen egyben, hiszen ő a sátán, Fülöp atya, Sixtus és a jó oldal ellenpontja -, valamennyi megtestesülése csak ravasz és gonosz célja megvalósítását szolgálja. A gonoszság oldalán áll a történet Mór nője, Dér Gabi kihívó nőiességével és Baranyi Péter intellektuális, racionálisan gondolkodó bíborosa.
   Az előadás kiemelkedő jelenetei közé tartoznak Fülöp atya és Ignác Atya - Reiter Zoltán - egymást próbálgató, fel- és megbecsülő beszélgetései, melyekben mélyebb és egyetemesebb tartalmat is fel tudnak mutatni, anélkül, hogy az összképből kirívónak éreznénk mindezt.  
   A Legyetek jók, ha tudtok! valójában azért Fülöp atya (Néri Szent Fülöp) története. Ő az, aki a címben megfogalmazott tanítást adja át a gyermekeknek, s ennek szellemében él és nevel. Rácz János láthatóan szívesen, szeretettel, sőt meghatottan dolgozik együtt velük (ezt éreztük már A kölyök című musicalben is), csak ritkán, indokolt helyeken véve erősebbre a játékot, így maradva hiteles és rokonszenves.
 

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


  
 

 

 
Lezárt szavazások