ZENET A MVSZEKNEK
Olyan bolondos nap volt… rzdtt mr a tavasz s ettl mintha minden vidmabb lett volna. Mosolygsabbak voltak az emberek az utcn, knnyebbnek, gondtalanabbnak tnt a vilg.
Bent a sznhzban sem volt ez mskpp. A dlutni eladson zmmel ids nnik s bcsik ltek a nztren, mgis gy zsongtak, mint egy vidm gyermekcsapat. Elkezddtt a jtk s ugyangy folyt, mint mskor, mgis apr csillogsokkal volt teli. Mintha a szerepk szerint sznpadra beznl sznszek sem tudtk volna fggetlenteni magukat az ltalnos tavaszi jkedvtl. Egy rnyalattal lnkebbnek tntek a mozdulatok, harsnyabbnak a nevets, kedvesebbnek minden – az els sorban lve mg egy szelet narancsot is kaptam! Az elads els pillanatai mdot adtak rgtnztt bolondozsokra s k vidman hasznltk ki a lehetsget. Azutn mindssze egy ra pihens az esti elads eltt, s kezddtt minden ellrl. Most mr szinte minden korosztly kpviselve volt a nztren. A sznpadon tovbbra is valami extra jkedv uralkodott, gy mosolyogtak a szemek, mintha klnleges, ritka boldogsg rte volna a fellp mvszeket. A siker pedig hnapok ta ksrte az eladst, most is hossz percekig zgott a taps.
Kifel menet idsebb hlgy lpett oda hozzm. Gratullt. El vagyunk ragadtatva – mondta. Nem tudom, mirt gondolta, rezte meg, hogy nekem kell ezt elmondania, de nem tvedett nagyot. vek ta jl ismerve, tisztelve s szeretve a trsulatot, hozzjuk tartoznak rzem magam, s az zenet eljutott a cmzettekhez. me, ezennel mg egyszer tadom.
* Az elads a Jzsef s a sznes, szlesvszn lomkabt volt.
|