Fram bumfordi, esetlenül bájos jegesmedve. A Sarkvidéken született, de egészen korán emberek közé került, s megszerette őket. Egy napon mégis honvágy fogja el, visszavágyik, de ott rá kell jönnie, hogy ő már nem tud úgy élni, ahogyan társai. Megoldást végül az emberi világba való visszatérés hoz számára. Pedig ott vannak ebben a világban a gonoszság jelei is: kíméletlenség, a pénz elsőbbsége a humanitás fölött. Fram szívében mégis győz a barátai utáni vágy. Persze mindez amolyan felnőttes elemezgetés. A Harlekin Bábszínházat megtöltő sok-sok gyermek szívéhez nem ilyen direkt formában jutnak el ezek a gondolatok. Ők élvezik a kedvesnél kedvesebb marionett-figurákat, a színek sokaságát, a kifejező zenét, a bábmozdulatok gazdagságát, a cirkusz káprázatos világát a bábszínpadon.
   Fram november huszonhatodikán mutatkozott be. Jó volt látni, ahogyan még a felnőttek is feszült figyelemmel követték az eseményeket. Ugyanúgy nyújtogatták nyakukat, nevettek, tapsoltak, mint a gyerekek. Bizonyára nem sértődik meg senki, ha azt mondjuk, erre a két órára azok is voltak, újra.
   Hanem a bábszínház körülményei csakugyan eléggé méltatlanok. Annál nagyobb érdeme a társulatnak, hogy az előadások feledtetnek mindent. Bizonyosodjanak meg róla! Fogják kézen a gyermeket és nézzék meg az előadást! Sőt, akkor sem kell restelkedniük, ha komoly felnőtt létükre egyedül érkeznek. Senki sem fogja megmosolyogni Önöket. Hálásak lesznek érte, hogy kíváncsiak rájuk. Önök pedig látni fogják, hogy ez a kis színpad, ezek a piciny figurák mind színpadtechnikában, mind színészi játék terén igazi színházi élményt nyújtanak. Fram mindenkit szeretettel vár!