N�h�ny n�z� arc�n zavar, tan�cstalans�g l�tszott. Megt�veszthette �ket a m�faji meghat�roz�s: „mesej�t�k”, el�tte a „tragikus” jelz� elker�lhette figyelm�ket.
   Meglepet�st okozhatott, hogy az el�ad�s erre helyezi a hangs�lyt.  F�rfi �s n�  egym�s birtokl�sa ir�nti v�gy�b�l fakad�  ellent�t�nek  �s  az  odaad�s  v�gy�nak  konfliktusa mellett itt fontosabb a  figyelmeztet�s a gonoszs�g jelenl�t�re, m�g olyankor, amikor nem v�rn�nk. Egy angyalarc� fiatal h�lgyn�l p�ld�ul.  Mindv�gig szorongva n�zz�k az el�ad�st, �s nem j�n el a v�rt megk�nnyebb�l�s, a v�g�n sem felh�tlen �r�m�nk, mert nem feledhetj�k, hogy addig mennyi sz�rny�s�g t�rt�nt, mennyi szenved�s �s ember�let volt a boldog v�g �ra. Nem hihetj�k igaz�n, hogy a gonosz megtisztult �s angyall� v�ltozott, a szerelem a jellem felett is gy�zelmet aratott.  Maguk a szerepl�k sem l�tszanak boldognak, holott minden sz�m�t�s szerint ujjonganiuk  kellene, m�gis mintha ink�bb t�prengen�nek, f�rk�szve vizsg�lj�k egym�s szem�t, igyekezv�n kiolvasni bel�le, mindezek ut�n mi v�r r�juk. Tart�s lesz-e �r�m�k, megszabadulhatnak-e a m�ltt�l, vagy k�z�j�k furakodik �s mindent �jra �sszekusz�l.  A boldog v�g ink�bb csak v�g.
  Horgas P�ter d�szlet�nek fontos eleme a h�tt�rben Peking v�rosfala, s rajta a kor�bbi k�r�k kar�ra t�z�tt feje. B�rmilyen jelenet zajlik, nem szabadulhatunk a lev�gott emberfejek l�tv�ny�t�l. Kalm�r Katalin jelmezei ink�bb a meseszer� jelleget er�s�tik, viszont seg�tenek is ezzel az ellentmond�st nyilv�nval�bb� tenni.
   A ny�lt sz�n sarkaiban �t�hangszeresek foglalnak helyet.  Igen fontos r�szei az el�ad�snak. L�tsz�lag  t�n nem sok k�z�k van az esem�nyekhez, hangszereik  izgat�, fesz�lts�gkelt� ritmusa m�gis szervesen kapcsol�dik a darab bels� ritmus�hoz, illetve nagy seg�ts�g a helysz�n atmoszf�r�j�nak megteremt�s�ben.
   A legink�bb szokatlan a mozg�sok koreogr�fi�ja.  A k�nai �s a n�vr�l tal�n ismer�s jap�n kabuki  sz�nj�tsz�s a t�nc, �nek �s sz�nj�t�k kever�ke.  Minden mozg�s gondosan �s a hagyom�nyokra t�maszkodva koreograf�lt. Az �nekl� hanglejt�ssel elmondott sz�veg, a val�s�got karik�roz� mozdulatok, maszkok jellemzik. Lengyel P�l rendez�se megk�s�rel mindebb�l annyit haszn�lni, ami elegend� ahhoz,  hogy megismertesse  a n�z�t e t�voli sz�nj�tsz�s hagyom�nyaival �s kifejez�svil�g�val. M�gis ez a t�rekv�s lehet m�sik lehets�ges oka a tan�cstalans�gnak, hiszen mindez gy�keresen m�s, mint amit az eur�pai sz�nj�tsz�shoz szokott �zl�s megk�v�n. Noha vannak hasonl�s�gai a commedia dell’arte-val, s�t egy-egy pillanatra m�g a mi v�s�ri b�bj�t�kaink is esz�nkbe jutottak. G�z Istv�n, a mozg�stervez� �rdekes egys�g�t teremti meg testtart�snak, fejmozdulatoknak, gesztusoknak, szerepl�kk�nt elt�r�en hol gazdagabban, hol visszafogottabban. Mindez ak�r k�l�n elemz�s t�rgya is lehetne.
   A Turandot mindenk�ppen �rt�kes el�ad�s, de els�sorban azoknak aj�nlan�m, akik nem idegenkednek megh�kkent�, szokatlan megold�sokt�l sem.