1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Hosszasan elgondolkodtunk főszerep, mellék- vagy epizódszerep darabon belüli viszonyáról. A két főszereplőn (Fésűs Tamás és Saárossy Kinga) kívül is remek alakításokat láthattunk. Kiemelésre kívánkozik a nénik hármasa (Olgyai Magda, Bókai Mária, Ribár Éva), Kisvicákné – Fekete Györgyi – és külön említést érdemel BIRI - Csonka Anikó! A színlap csak hetedikként tűnteti fel, de nem tudja a néző kiverni fejéből ezt a nem túlságosan jóindulatú, szemtelen, de vonzó, fiatalságot, derűt árasztó bakfist, szertelen mozdulatait, arcrezdüléseit, kíváncsi izgalomtól pimasz vihogását és ártatlanul kerekedő szemeit. Ha színen van, akkor főszereplő ő is.