1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Zenéjét és dalszövegeit írta Aldobolyi Nagy György.
Váratlan volt a zene – nem az, amire mesejáték kapcsán gondolnánk. Az alcímnek – „gyermekeknek és felnőtteknek” – megfelelő kapocsként kötötte össze a korosztályokat. Ritmusképleteivel, hangulataival a felnőtteket emlékeztette mai vagy évekkel ezelőtti világukra és saját gyermekkorukra. Ehhez alkalmazkodott a rendezés és a koreográfia. Volt például szabályos revükép, csak éppen a girl-ök varjaknak voltak öltözve. A záró „Túl a párás, messzi láthatáron” kezdetű dal pedig olyan szép, hogy felveszi a versenyt a legendás amerikai film nagy slágerével, az „Over the Rainbow”-val.