WEDEKIND: A TAVASZ BREDSE
Szba llt velnk az let?
Nem biztos, hogy mindenkivel, aki egybknt fizikailag jelen volt a nztren. Azzal a csupa fehrbe ltztt rral s hlggyel pldul bizonyosan nem, akik hallhatan beszlgetni jttek, mindvgig kommentrokat fztek az eladshoz, vagy ha ppen nem, akkor az foglalkoztatta ket, hogy hnyadik percben jrunk s vajon tartanak-e majd sznetet. (De sajnos nem mentek el a sznetben…) Hogy mi taln mgis inkbb a sznszek szvegre lettnk volna kvncsiak, az egyetlen pillanatig sem ltszott ket befolysolni.
Kosztolnyi Dezs a ”fiatalsg regnyessgt, a „vgy si szembektsdijt” emlegette a darabrl szlva. Nzzk, mennyire jelentek meg ezek!i Fiatalok jtkra pl az elads, azon ll vagy bukik sikere. Lehetsget kaptak arra, hogy kisebb-nagyobb, de mgis inkbb epizdszerepek utn fszereplknt lthassuk ket. De a fiatalok darabja ez abban az rtelemben is, hogy aki kornl fogva mr nem kzjk tartozik, ha nem rizte meg lelkben legalbb fiatalsgt, akkor bizony okozhat nehzsget az azonosuls.
Kancsr Jzsefnek (Marci) s Nagy Eniknek (Wendla) voltak igazn nagyon szp pillanatai, de teljestmnyk egyenetlen volt. Tatr Gabit (Mrta) most olyan szerepben lttuk, ami kevs alkalmat ad vidmsgra. Az az igazi eleme, az felel meg egynisgnek. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy most nem volt j. Lisztczki Pter (Jancsi) a kt legknyesebb jelenetben – knyes a konzervatv zls s az lszemrem szmra – teljesen termszetes volt. Pistyr Attila (Menyus) nagyon szpen bnt a hangjval, leghitelesebben az utols percekben.
A rendezs (Dezsnyi Pter) kidolgozott, rszletekre is gondot fordt. A gpi – egybknt koridegen – technika megjelensei, a hangfalakbl jv „bels hangok” belesimultak a darab hangulatba.
Gonosz kpmutats, s ezzel szemben rtatlanul bred gyermeki szexualits, tiszta szerelem, a tiszta let keresse. Nincs min megbotrnkozni, emlkezni kell inkbb arra a gyermekre, ifjra, aki j esetben mi is voltunk. jra rezni a fiatalsg csodjt
|