Saárossy Kinga bravúros beugrása! Csak nagyon rövid idő állt rendelkezésére, még a nyilvános főpróbát sem tudták megtartani, de az előadáson neki nem kellett a nézőtéren is tisztán hallhatóan súgni. (Neki nem…)
  A darab vaskosan politikáról szól, ha vígjátéki köntösben is. Hiába íródott 1884-ben és szól Romániáról, szólhatna magyarországi jelenségekről is… Egyes mondatai, fordulatai láttán el is hangzottak erre utaló megjegyzések a nézők között. Választásokra készülnek a színpadon, jelöltek harcával, kampánnyal, tisztességes és kevésbé az eszközök bevetésével, s elszórakoztatnak a félművelt vidéki társadalom alakjai, a „ha a pártérdek úgy kívánja, hát legyen árulás, csak legalább tudjunk róla” filozófiáját valló korteskedők, a képviselőjelölt, akit a parlamentből „mindenhonnan kiobstruáltak és úgy maradt” és a többiek. Esik szó közben hálószobatitkokról, zsarolásról, előkerülnek furkósbotok, s a nézőtéren átvonul egy rezesbanda is. Pálfordulások, bonyodalmak, végül egy haláleset. Döntse el mindenki maga, hogy a múltba vagy a jövőbe tettünk-e kirándulást! A főszereplők közül a már említett Saárossy Kingán kívül három karaktert emelnék ki külön, Bakody József szenilitásában is ravasz és céltudatos képviselőjelöltjét, Balogh András nagyon valóságos ügyvédjét és Venczel Valentin bohém polgárát.