Talán nem annyira költői mint a Patika vagy a Lila ákác. Illetve a költészet inkább jobban rejtve benne, s a finomságokra nyitottabbak előtt  tárul fel igazán.
   Aktuális, noha az ősbemutató 1922-ben volt. Egy elszegényedett család – egy elszegényedett társadalmi réteg – mindennapi és hosszabb távú bajait tárja elénk kedves, kicsit kesernyés humorral. Többszöri próbálkozás után úgy tűnik, végre komoly kérője akad a család legidősebb lányának, s ezzel megszabadulhatnak a napi megélhetési gondoktól. Elárulhatjuk, hogy végül valóban beteljesednek a remények, de addig bizony ízelítőt kapunk szükség kikényszerítette aljasságokból, kicsinyességből és nagyzolásból, elkeseredésből, a lélek mély fájdalmából. Ennek ellenére vígjátékkal van dolgunk!
   Szép Ernő alakjai nagyszerűen vannak megformálva, mégis könnyen el lehet rontani őket. Az évekkel ezelőtt készült, a Duna Televízióban a napokban vetített filmváltozat például nekem kevéssé tetszett. Az egri szereposztásban mindenki a helyén van. A címszerepben – egy megbetegedés által kikényszerítetten - vendégként  Besenczi Árpád. Sallangoktól mentes, arc és hang mint színészi eszköz fegyelmezett használója. Kornél: Radó Denise. Remény és reménytelenség küzdelme tisztának maradás vagy rossz nővé válás – ezek határozzák meg, amit tesz, ahogyan viselkedik. Éreztetni tudja a lelki tusát, fel tudja kelteni a sajnálat, szánalom, végül az erkölcsi győzelem feletti öröm érzését. A papa M. Horváth József. Kedvesen vén, bámulni valóan merész korhely szélhámos – és szánalomra méltó lecsúszott senki. Az anya Bessenyei Zsófia. Úgy komikus, hogy nem csúszik át bohóckodásba, úgy teátrális, hogy elhisszük, ez az asszony valóban ilyen. Mariska: Dimanopulu Afrodité, Duci: Nádasy Erika, Zoli: Balogh András, Lala: Hüse Csaba, Fater: Dánffy Sándor, Gyengusné: Bókai Mária, Sári: Ivády Erika, Nusi: Almássy Bettina, Pimpi: Lisztóczky Péter (másik szereposztásban Rudas Attila), Édes baba: Kiss László, Pendzsi: Szőke Andrea.
   A díszleteket Csányi Árpád tervezte, mint vendég. Tipikus pesti, a Belvárostól távolabbi kerületbe álló, nem igazán sikeresen, de urizálni akaró lakás-belső és paciensek nélküli, kopott fogorvosi rendelő.
   Húros Annamária (szintén mint vendég) jelmezei összhangban tökéletes összhangban vannak a darab világával és a dízletekkel.
   Szegvári Menyhért rendező a Színház új tagja. Lassan, fokozatosan bontja ki és lépésenként fejlesztve teszi teljessé a humort. Zene: Aldobolyi Nagy György.