1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Írói-színészi-rendezői bravúr.
Egy fiatal, hosszúnyakú, paszományos kalapot viselő utasnak a buszon többször is a lábára lépnek, majd később találkozik egy divatfival, aki azt tanácsolja neki, hogy követendő a divatot varrasson át egy gombot a kabátja hajtókáján. Lényegében ennyi a történet, s ezt a sztorit ötven-valahány különböző stílusú, hosszúságú, ritmusú, különböző korokban, politikai helyzetekben játszódó jelentben láthatjuk viszont. Másfél órán át nem “ül le” az előadás. Fergeteges indítás, erős szellemi és fizikai koncentrálás, a nézőtéren szinte szünet nélkül hullámzó jókedv, nevetés. Irodalom és humor szerencsés találkozása.
Szereplők: Baráth Zoltán, Sata Árpád, Venczel Valentin.
Díszlet és jelmez Pilínyi Márta, mozgás Karsai János, rendezte Csendes László.
Friss hozzászólások
Archívum
