1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.
Évekkel ezelőtt még kitűzőt viseltek, először nevükkel, azután a színház emblémájával, majd az is eltűnt a nézőtéri dolgozók ruhájáról. A formaruha lenne a legjobb megoldás - de persze nem a sok évvel ezelőtti, leginkább takarítónőkre emlékeztető, hanem olyan egyszerű, de elegáns, a helyhez illő kosztüm, amilyet például a miskolci színház nézőtéri dolgozói viselnek. Egyébként: akárhány színházban fordultam meg, külföldön vagy itthon, mindenütt volt ilyen. Csak épp kedves színházamban nincsen. Tudom, hogy pénzhiány van, mégis adni kellene erre is!
Friss hozzászólások
Archívum
