Karácsonyest a gyermekkorból, amikor először láttad meg a tengert, a pillantás, ahogyan Ő rád nézett, bolyongás kedves városod utcáin egy titokzatos éjjel… Elmúlt, mégis benned él. Felidézi egy illat, egy forma, egy szó, s kicsit boldog vagy újra. Felnőttél, már tudod – megmutatták kívánt vagy csak tehetetlenül elszenvedett tapasztalatok -, hogy örökre tiéd sohasem lehet a kék madár, de érted azt is: jól van így. A fájdalmak, testi-lelki nélkülözések, hiányok tanítanak igazán becsülni a boldogságot, akarni, küzdeni érte. Az előadás a gyermekeknek segít elmagyarázni, a mi számunkra már szomorúan nyilvánvalót. Okosan tapintatos mese, amelyből ajánlható előadás született. A kék madár a testvérpártól ugyan itt is tovaszáll, de kedvesen sután, tétovázva, mintha nem akarna elszakadni tőlük. Hiheted, hogy visszatér hozzájuk – de közben talán téged is meglátogat. Várd nyitott szívvel!